NapiCsárt • 2021. július 8. 14:02
Hazánkban terhelik a legnagyobb adók és járulékok a legkisebb fizetéseket a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet által vizsgált államok közül. A szervezet javaslatokat is emgfogalmazott a minimálbéres dolgozók megélhetésének könnyítésére. Noha a magyar kormány nagyvolumenű emelést tervez, jelenleg a magyarországi minimálbér sereghajtó Európában.
Magyarországon terhelik a legmagasabb adók és járulékok a minimálbért a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) tagállamai között - derült ki a szervezet friss jelentéséből (a vonatkozó rész a 100. oldalon kezdődik), amiben a gyermek nélküli minimálbéres keresőket vizsgálták. Ugyanis a hazai legalacsonyabb fizetésből összesen 34 százalékot vonnak le szja, illetve tb-járulék címen (15+19 százalékot).
Ezzel szemben még a második helyezett Németországban is csak összességében 25 százaléknyi adó és járulék terheli a legalacsonyabb fizetéseket. Az európai tagországok között Hollandia sarcolja meg a legkevésbé a minimálbért: ott mindösszesen 6 százalék tb-járulékot és 2 százalék jövedelemadót vonnak le belőle.
A szervezet arra a következtetésre jutott a tanulmányban, hogy a minimálbért keresők megélhetésének javítására a jövedelemadó- és társadalombiztosítási politikák révén jelentős lehetőség van. Míg a jövedelemadó kapcsán progresszívebb adókulcsokat vezethetnének be az országok, elkerve az átalányadókat, addig a társadalombiztosítási hozzájárulásokat csökkenthetnék a kormányok a minimálbért keresők esetében.
Az ilyen intézkedések az ILO szerint a munkaadók számára is előnyösek lehetnek. Az ilyen intézkedésekből eredő bevételkiesést a társadalombiztosítási járulékok kiszámításához használt felső határértékek emelésével lehetne kompenzálni, olyan megközelítést követve, amely biztosítja, hogy a magas keresetűek termelékenysége se szenvedjen csorbát - foglalták össze javaslatukat.
Nagy emelés jöhet itthon
Ugyan a magyar kormány a minimálbérek adóztatásáról nem beszélt, de Orbán Viktor nemrégiben bejelentette, hogy 200 ezer forintra emelnék a hazai legalacsonyabb fizetéseket. "Ugyanakkor, ha ezt rázúdítjuk a KKV-kre, szerinte tömegesen fognak csődbe menni" - tette hozzá. Ezért az ilyen vállalkozásokat terhelő adókat csökkenteni kell, ezzel kell majd elérni a kívánt célt egy vagy két lépésben. Erről még tárgyalások folynak. Bizonyos minimálbér emelés vállalása esetén tehát csökkentenék a kis- és középvállalkozások terheit.
Idén egyébként viszonylag későn, január legvégén született megállapodás a minimálbérről és a garantált bérminimumról: előbbi bruttó 167 400 forintra emelkedett, a garantált bérminimum pedig 219 000 forintra nőtt – ez szerény, mindössze 4 százalékos emelést jelentett februártól. Viszont adózás után csak 111 300 forint marad a legkisebb fizetést keresők zsebében.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Azonban hiába emelkedik bő 20 éve töretlenül a minimálbér összege Magyarországon, európai viszonylatban így is elhanyagolható a mértéke. Nemcsak a cseheknél, és a szlovákoknál, de még Romániában is többet kapnak a minimálbérre bejelentett dolgozók.
Mint az az alábbi ábrán is látható, olyan országok is előznek minket az EU-ban, mint például Románia (458,07 euró/hó), Csehország (579,22 euró/hó), és Szlovákia (623 euró/hó). Az EU-s toplistát amúgy Luxemburg vezeti, ott 2201,93 eurót kap egy minimálbérre bejelentett dolgozó.
Oké, nem szabad megfeledkezni a vásárlóerő-paritásról (ez méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve, ezzel figyelembe véve a különböző országokban eltérő árakat), ugyanakkor a nyers adatok így is elgondolkodtatóak.