Pénzcentrum • 2021. június 30. 09:01
A KSH friss adatai szerint 2021. áprilisában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 440 600 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 293 000 forint volt, mindkettő 10,1%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A bruttó keresetek a vállalkozások körében 9,0%-kal, a költségvetésben, az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseivel összefüggésben, ezt jelentősen meghaladóan – 12,7%-kal – nőttek. 2021. január–áprilisban a bruttó átlagkereset 425 400 forintot, a nettó átlagkereset 282 900 forintot ért el, mindkettő 9,6%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.
2021. áprilisában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 440 600, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 451 800 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 293 000, a kedvezményeket is figyelembe véve 301 800 forintot ért el.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 10,1%-kal nőtt. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset pedig 9,6%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 400 100 forintra becsülhető, ez 9,6%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
2021. január–április közötti időszakában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 425 400, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 436 100 forint volt.
A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 282 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 291 200 forintot ért el.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 9,6, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 9,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágban volt a legmagasabb (764 800 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (252 400 forint).
A bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 439 900, a költségvetésben 397 200, a nonprofit szektorban 371 700 forintot ért el, ami 8,7, 12,6, illetve 8,7%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések – köztük az orvosi béremelés, a bírák, ügyészek és a bölcsődei dolgozók illetményemelése – hatására a költségvetés bruttó átlagkereset-növekedése meghaladta a nemzetgazdasági átlag növekedését.
A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 464 200, a nők esetében 387 800 forintot ért el, ez a férfiaknál 9,4, a nőknél 10,0%-os növekedést jelent egy év alatt.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 393 900 forintra becsülhető, ez 9,4%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A reálkereset 5,8%-kal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 3,6%-os növekedése mellett.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Változatlanul tart az erőteljes bérdinamika
A munkaadók továbbra is aktív béremelésre kényszerülnek a munkaerő megtartása érdekében, így a járvány harmadik hulláma és az alacsonyabb minimálbér-emelés ellenére is dinamikusan emelkednek a keresetek - állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők a legfrissebb adatokat kommentálva.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a járvány és az alacsonyabb minimálbér-emelés ellenére továbbra is alig látni változást a bérek növekedési ütemében. Az erőteljes várakozások ellenére semmilyen lassulás sem látszik a béremelkedésben. A munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt továbbra is aktív béremelésre kényszerülnek a munkaadók.
A tavaly még jelentős segítséget nyújtó erőteljes minimálbéremelés az idei évben kevésbé fog támaszt jelenteni, bár ennek a hatása egyelőre alig látszik a bérdinamikában. Amennyiben már jövőre megvalósul a tervezett 200 ezer forintos minimálbér és a szintén nagyot emelkedő bérminimum, akkor ezt a hátrányt képes lehet ledolgozni a hazai bérszínvonal - vélekedett a vezető elemző.
A Takarékbank 9 százalékot elérő éves béremelkedést vár az idén, és 4,5 százalékosra becsüli a reálbérnövekedés mértékét. Jövőre pedig 8,5 százalékos lehet a bérnövekedés, de ezen a minimálbér emelésének mértéke még érdemben módosíthat - közölte Horváth András.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője kiemelte a bérnövekedések üteme áprilisban némileg gyorsult az előző hónaphoz képest. Gyorsabban nőtt az állami szférában dolgozók keresete, ami az egyes csoportokat - például az orvosokat - érintő béremelésekből fakadt, míg a szféra más részeiben továbbra is a bérek rendezésére van szükség - jegyzete meg.
Az egyes ágazatok közül a turizmus-vendéglátásban gyorsuló bérnövekedés azt mutatja, hogy a korlátozások lazítása után az ágazatban nehéz munkaerőt találni a korábban elbocsátottak helyére és a válság miatt csökkentett béreket elkezdik visszaépíteni. A béremelkedés ütemében az idei évben drasztikus változásra már nem számít a Századvég szakértője, inkább csak kisebb mértékű gyorsulás várható, míg jövőre fennmaradhat vagy akár erősödhet is az eddigi dinamika. Ebben fontos szerepe lehet az állami bérrendezéseknek is, de meghatározó lesz a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének mértéke is - fűzte hozzá Regős Gábor.