Pénzcentrum • 2021. április 25. 13:10
Ugyan a koronavírus járvány óta nem olyan egyszerűen, mint korábban, de továbbra is lehet külföldi munkát találni, Dániában például folyamatosan keresnek magyarokat idénymunkára, sőt az egész évre. A hirdetésekben ígért fizetés egyáltalán nem rossz a hazai átlagbérekhez viszonyítva, ugyanakkor köszönő viszonyban sincs a dán statisztikai hivatal által mért, az adott szektorban megkereshető összeggel.
A koronavírus járvány megszorongatta ugyan a gazdaságokat, de az egész Európára jellemző munkaerőhiány nem enyhült: nyugaton továbbra is szükség van az olcsó kelet-európai munkaerőre. Ha nem is olyan töméntelen mennyiségben, mint 2020 előtt, de továbbra is bőven találunk jól fizető, külföldi munkalehetőségeket.
A magyar munkaközvetítők által ígért bérek azonban jócskán elmaradnak a dán statisztikai hivatal által mért, a mezőgazdaságban elérhető átlagkeresetektől. Azaz egy a munka miatt kivándorló magyar jóval kevesebbet kap ugyanazért a munkáért, mint a helyiek.
Külföldi munka?
Jó tudni, hogy a COVID időszak alatt is lehetséges a külföldi munkavállalás és a kiutazás, csak szigorúbb szabályokat kell betartani. Dániai munkaehetőségek például bőven vannak, de jó tudni, hogy a világjárvány miatt az alábbi korlátozó intézkedések mellett lehet beutazni az országba a Konzuli Szolgálat tájékoztatása alapján: 2021. április 21-től Dánia meghatározott kritériumrendszer alapján ismét három kategóriát különböztet meg - citromsárga, narancssárga és piros – amely alá a világ országait járványügyi helyzetük rizikófaktora alapján sorol be. Magyarország jelenleg a narancssárga kategória kritériumainak felel meg. Alapos indok fennállása esetén be lehet utazni Dániába. (Pl. Üzleti út, munkavállalás, szállítmányozás, közeli hozzátartozó látogatása, születés, temetés, egészségügyi kezelés, bírósági idézés, stb.) A belépés feltétele egy 24 óránál nem régebbi negatív koronavírus-teszt (PCR vagy gyorsteszt) bemutatása. A 24 órás tesztkötelezettség alól kivételt élveznek a 12 éven aluliak, a dán állampolgárok és dániai lakhellyel rendelkező külföldi állampolgárok, valamint a fuvarozók, szállítmányozók.
Álláshirdetésekből nincs hiány
Az interneten nagyjából 3 kattintás után ömlenek ránk a külföldi álláshirdetések, még kutakodni sem kell. Persze most nem az éttermekbe, szállodákba inkább a földekre és az állatok mellé kell az embert. Növénytermesztési és betakarítási munkákra keresnek magyarokat,: hetente 45 órát kell dolgozni, alapszintű angol nyelvtudás kell hozzá, és 1300-1400 eurót lehet megkeresni vele havonta (417 ezer – 508 ezer forint).
Kertépítő munkára is lehet jelentkezni hosszú távra minimális angol nyelvtudás birtokában. Itt némi kertészeti tapasztalat szükséges, de többet is lehet keresni vele, 1400-1550 eurót (508 ezer – 562 ezer forint) és a szállás ingyenesen biztosított. A feladatok jellemzően: sövényvágás, gallyazás, ásás, virágok és fák ültetése, öntözés, növények permetezése, kártevőirtás.
Traktorosként tapasztalattól függően heti 48-50 munkaórával körülbelül nettó 1500 -1700 eurót lehet havonta megkeresni (ez forintosítva 544 ezer és 617 ezer forint között van a mai középárfolyamon).
De keresnek dolgozókat tehenészetbe, sertés- és baromfitelepre is, jellemzően 1300 - 1600 euróért. De egy szakmával és megfelelő szaktudással ácsként vagy kőművesként, a fenti összegeknek akár a háromszorosát is meg lehet keresni: 2300- 2500 eurót, ami nem kevesebb mint 834 ezer - 907 ezer forint.
Vonzó ország? Tényleg?
Persze jól hangzanak ezek a fizetések, főleg úgy, hogy szállásért egy fillért sem kell fizetni, ám köszönőviszonyban sincsenek a dán átlagkeresetekkel. Nézzük meg konkrétan mennyit keresnek az egyes területeken dolgozók: nem meglepő módon a csúcsmenedzserek keresnek, az viszont már elég sokat elárul az országról, hogy az átlag- és a csúcsmenedzseri fizetés között sokkal kisebb a szakadék, mint például az Egyesült Államokban vagy az Egyesült Királyságban – írja a Határátkelő blog. Hivatalos dán statisztikák szerint cégvezetői szinten 104 896 korona (5,13 millió forint) volt a havi átlagkereset 2019-ben, nyilván a nagy cégek első embere ennél sokkal többet vitt haza.
Egy orvos átlagosan havi 71 514 koronával számolhat (3,5 millió forint), érdekes módon a fogorvosok ennél kevesebbet (61 874 koronát, 3,03 millió forint), a specialisták viszont jelentősen többet, 91 125 koronát (4,4 millió forint) vihetnek haza havonta.
A gyógyszerészek havi 67 425 koronával számolhatnak (3,3 millió forint) , ami a Local nevű dán lap szerint elsőre meglepően soknak tűnik, nem kizárt, hogy ebben már a gyógyszergyárak kifejezetten sokat kereső munkavállalói is benne vannak.
Szoftverfejlesztőként átlagosan havi 57 973 koronát lehet keresni (2,84 millió forint). Körülbelül ennyit keresnek a mérnökök is, bár itt kicsit nagyobb a szakterülettől függő szórás.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A legrosszabbul fizető munkák (ezek azok, melyekkel leggyakrabban összefuthatunk a különböző magyarországi állásajánlatok esetében) egyike a mezőgazdasági, havi 22 693 koronával lehet számolni a statisztikai hivataluk szerint. Ez magyar forintban 1,11 millió forintot jelent, a hazai álláshirdetésekben azonban csak 1300 - 1500 eurót ígérnek, (470 - 540 ezer forint).
A bárokban dolgozók ennél csak kevéssel keresnek jobban (24 361 koronát, 1,19 millió forint) és nagyjából ezzel a szinttel számolhat az is, aki mondjuk egy gyorsétterembe menne pénztárosnak vagy felszolgálónak. A pincérek a statisztika szerint egy hajszállal jobban járnak a maguk átlag 26 908 koronájával (1,31 millió forint).
Kicsit talán meglepő, de (iroda)takarítással még jobban lehet keresni (28 254 korona, azaz 1,38 millió forint), és még aki magánházaknál takarít is összehoz annyit, mint egy pincér. Ebben a fizetési kategóriában vannak még az idegenvezetők, a bolti eladók is.
Séfként egyáltalán nem kell panaszkodni a havi 37 795 koronás fizetésre, ami durván 1,85 millió forint plusz az apró, de egy átlag szakács is megkeres közel 31 ezret (másfél millió forint). Ennyit visznek haza a buszvezetők, kicsit többet a kamionosok, ám a mozdonyvezetők már egészen csinos 45 ezres (2,2 millió forint) havi fizetésre számíthatnak. A fodrászok és a szépségiparban dolgozók havi 33 ezer koronát kell, hogy beosszanak, durván 1,61 millió forintnyi dán koronát.
Mi a helyzet a tanárokkal? Szinte minden országban kényes kérdés a pedagógusok fizetése, Dániában az általános iskolai tanárok körülbelül annyit keresnek, mint egy mozdonyvezető, a középiskolában tanítók már alulról karcolják az 50 ezret havonta, ami nem is tűnik olyan rossz pénznek, lévén hogy átszámítva ez 2,45 millió forint.
Az életszínvonal: PPS
Dániában Észak-Európa legkisebb államában nem lehet rossz élni, már aki bírja a 16 fokos nyarakat, a szelet és az évi 170 napnyi esőt. Ettől függetlenül a világ egyik legboldogabbnak kikiáltott országa a többi skandináv országhoz hasonlóan előkelő helyet foglal el számos nemzetközi felmérésben, amely az oktatást, a szabadságjogokat és az egyenlőséget is érinti. A jövedelmi egyenlőség tekintetében az élmezőnyben van, továbbá itt az egyik legmagasabb az egy főre jutó jövedelem a világon. Az OECD 2019-es statisztikái szerint csak Luxemburg, Izland, Svájc és az Egyesült Államok előzi meg átlagkereset terén.
Persze a magas fizetésekhez magas fogyasztói árak is tartoznak, éppen ezért nehéz összehasonlítani az egyesországok életszínvonalát. Van azonban egy közös átszámítási alapként alkalmazott pénznem, az ún. vásárlóerő-paritás (PPS), amely egy sor áru és szolgáltatás árát méri az egyes országokban rendelkezésre álló jövedelemhez viszonyítva. A vásárlóerő-paritáson mért, egy főre eső GDP összehasonlítása áttekintést nyújt az Unión belüli életszínvonal-különbségekről.
Ebből kiderül, hogy Luxemburg, Írország és Hollandia után Dániában a legmagasabb az életszínvonal, míg hazánkban a lista végén kullog, Bulgáriával, Horvátországgal és Romániával.