Biró Attila • 2021. március 16. 14:02
Euróban kifejezve, Magyarországon a 3. legkisebbek a medián bruttó bérek, igaz, ha kereseteket a tagállamokban tapasztalható árszínvonal függvényében tekintjük, akkor hazánkban valamivel jobb a helyzet, úgy már csak a 6. legrosszabb helyen állunk. De az EU leggazdagabbjai még így is háromszor, az osztrákok pedig 2-szer annyit visznek haza havonta. Ezzel együtt, 12 év távlatában a magyar havi medián bruttó bérek majd 60 százalékkal ugyan nőttek, de ez csupán a 10. legnagyobb volt az EU-ban, a máltai csoda például 3,5-szer nagyobbat robbant.
Az Európai Unióban, a legfrissebb összehasonlító adatok alapján a havi medián bérek 4 057 és 442 euró között alakultak tagállami szinten 2018-ban. Ez azt is jelenti, hogy az éllovas Dániában majdnem egészen pontosan 9-szer többet keresnek az emberek, mint a sereghajtó Bulgáriában - derült ki az Eurostat legfrissebb gyorsjelentéséből.
Természetesen Dánia kiugró száma mellett még jócskán akad olyan uniós ország, ahol igencsak van mit a tejbe aprítani, ilyen például Luxembourg, Svédország, Belgium és Írország is. Ezekben egytől-egyik több a havi medián bruttó kereset, mint 3 000 euró. Ezzel szemben összesen 9 (!) olyan ország is van az EU-ban, ahol a havi medián bruttó bér az 1 000 eurót sem éri el.
Sajnos, ahogy az a grafikonon is látszik, Magyarország is ezek közé az országok közé tartozik. Hazánk egészen pontosan a lista végéről a harmadik helyen áll, 2018-ban ugyanis mindössze
Ennél csupán Románia és Bulgária teljesített rosszabbul, míg Magyarországhoz legközelebb Litvánia állt ezen a listán. Mindez azt is jelentette, hogy az EU 27 tagállamában tapasztalható átlagos, havi medián bruttó bér több mint kétszer akkora volt, mint Magyarországon 2018-ban.
De mire elég mindez?
Az euróban megadott havi medián bruttó bérek bár mutatósak, de semmit nem árulnak el arról, hogy ebből a pénzből az adott országban mennyi terméket, szolgáltatást lehet megvásárolni. Egyszóval, hogy az egyes tagállamokban mekkora valós értéke, vásároló ereje van a kereseteknek.
Éppen ezért az Eurostat úgynevezett PPS-ben is megadja havi medián bruttó bér mértékét. A PPS egy olyan statisztikai, gyakorlatilag "fiktív" valuta, amit azért hoztak létre, hogy az egyes országokban tapasztalható árszínvonal-különbségeket kiküszöbölhessék.
A PPS-ben való számolás tehát lehetővé teszi, hogy a kereseteket az árszínvonal-különbségektől megtisztítva is összehasonlíthassuk. Ezzel olyan eredményt kapva, ami gyakorlatilag azt mutatja meg, hogy az adott havi keresetből mennyire jól tud élni a.) vagy b.) országban a munkavállaló.
A statisztikákból látszik, hogy PPS-ben mérve is nagyjából ugyanazok az országok vezetik az EU-s listát, mint euróban. Így például kijelenthető, hogy a Dániában tapasztalható medián havi bér messzemenőkig a legértékesebb az unióban, számszerűleg ez 2 866 PPS. Szembetűnő ugyanakkor az is, hogy az euróban mért 9-szeres bérkülönbség Bulgáriával összehasonlítva, PPS-ben már "csak" 3,3-szoros. Ez pedig azt jelenti, hogy
A statisztikákból látszik az is, hogy Magyarország PPS-ben kifejezve jóval jobban teljesít, mint euróban. Ez azt jelenti, hogy a pénzünknek, az idehaza tapasztalható árszínvonal mellett nagyobb értéke van, mint egynéhány olyan országban, ahol bár euróban kifejezve többet keresnek, ám ezeken a helyeken az élet is drágább. Így fordulhat elő például az, hogy PPS-ben kifejezve,
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Előzve ezzel Bulgáriát, Portugáliát, Lettországot, Litvániát és Szlovákiát. Viszont, ahogy látjuk, Romániában például hiába kisebb a havi medián bér, az ott tapasztalható árak miatt, keleti szomszédjainknak többre futja belőle, mint idehaza a magyaroknak, a magyar keresetekből.
Persze a statisztikákból látszik az is, hogy bőven lenné még hová fejlődni. A legjobban kereső dánok ugyanis még így is 2,3-szor annyit visznek haza, mint a magyarok. De még csak ennyire messzire sem kell menni, hogy óriási különbségeket találjunk. Az EU 7. leggazdagabbjainak számító
Nyugati-határunk túloldalán tehát egy osztrák munkavállaló havi medián bruttó bére, majdnem kétszer akkora, mint egy Magyarországon élőé. És mivel ez PPS-ben kifejezett adat, egyben azt is jelenti, hogy gyakorlatilag kétszer annyi pénzből is gazdálkodhat egy osztrák dolgozó, mint egy magyar. Hiába magasabbak tehát az árak tőlünk nyugatabbra, az ott élők annyival többet keresnek, hogy még így is bőven jobban élnek, mint az EU keleti végein vagy a Baltikum egyes országaiban.
Mennyivel nőttek a bérek az Európai Unióban?
Az Eurostat friss statisztikái lehetőséget adnak arra is, hogy megvizsgáljuk, 2006 és 2018 között mennyivel nőttek a havi medián bruttó bérek az egyes tagállamokban. Ebben az időintervallumban összesen 26 tagállamból vannak adatok, egyedül a horvátoké hiányoznak. Ezekből pedig kiolvasható, hogy a bruttó medián bérek tekintetében Máltán lőttek ki leginkább a fizetések,
Málta mellett még 3 ország volt, ahol PPS-ben mérve több mint 100 százalékkal nőttek a havi medián bruttó bérek: Románia, Bulgária és Lettország. Magyarország a bérnövekedés szempontjából az összesített EU-lista 10. helyén áll.
A számokból tehát kiolvasható, hogy bár Magyarországon 2006-2018 között majd 60 százalékkal nőtt a havi medián bruttó bér, eközben voltak olyan országok, akik ennek a duplájával, sőt akár a triplájával is növekedni tudtak. A magyar növekedés mértékéhez egyébként alulról Csehország és Hollandia, felülről pedig Ciprus áll a legközelebb.
Az évtized nagy vesztese pedig egyértelműen Görögország, hol a havi medián bruttó bérek, az Európai Unióban egyedülállóként csökkentek. De szintén a nagy vesztesek között van Portugália is, ahol 12 év alatt csupán 7,3 százalékkal nőttek a bérek.