Gigafizetés várja a magyar melósokat: ezekben a szakmákban kereshetik rommá magukat

Biró Attila2021. március 6. 13:01

Akárcsak az Európai Unióban általában, úgy Magyarországon is brutálisan nagy kereseti különbségek mutatkoznak az egyes gazdasági ágazatokban. Igen ám, de mennyivel lehet valójában többet keresni például Nagy-Britanniában vagy Németországban azokban az ágazatokban, amikben Magyarországon a legtöbbet és a legkevesebbet? Többek között erre a kérdésre is kerestük a választ az Eurostat legfrissebb, tagállami összehasonlításokat lehetővé tevő kiadványa segítségével. És ami még fontosabb, nem csak a kereseteket hasonlítottuk össze, hanem azt is vizsgáltuk, mennyivel nagyobb jólétre számíthatnának azok a magyarok, akik a legjobban és legrosszabbul fizető hazai ágazatokból kilépve, ugyanezekben az ágazatokban helyezkednének el Nagy-Britanniában vagy éppen Németországban.

Az, hogy az emberek mennyit keresnek, jelentősen eltér a különböző gazdasági tevékenységek között. Ezen felül ráadásul abban is óriási különbség van ország és ország között, hogy mely ágazatokban keresnek az állampolgárok különösen sokat, és melyekben kifejezetten keveset. Természetesen nincs ez másképp az Európai Unióban sem, aminek az ágazati fizetéseiről készített friss, összehasonlító kiadványt az Eurostat.

2018-ban unió szerte átlagosan az Információ és kommunikáció (IT) területén lehetett a legtöbb országban a legjobban keresni. Ez a terület összesen, a 27 tagállamból 12-ben végzett az életen, és további négy országban szerepelt a top 4-ben. Az IT-n felül kiemelkedően jól szerepelt a kereseti ranglistán a Pénzügyi és biztosítási szektor is. Igaz, ez a terület "csak" négy tagállamban volt a legjobban fizető szektor, de 16-ban a második helyen, és hat tagállamban a harmadik helyen végzett. A dobogó harmadik helyére egy másik magas jövedelemmel rendelkező ágazat, a Villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondícionálás került. Ez hat tagállam legjobban fizető iparága volt, miközben 2 további országban a második legmagasabb jövedelmű ágazatnak számított.

Az éremnek azonban két oldala van, az EU-s rangsor másik végén messze a Szállás- és vendéglátó-ipari tevékenységek voltak a legrosszabbul fizető ágazatok minden országban, kivéve Görögországot, Máltát, Szlovéniát (ezekben az országokban a második legrosszabbul fizető volt), és Horvátországot (itt pedig a harmadik legrosszabbul fizető). Ugyancsak rendkívül alacsony átlagos fizetéssel kecsegtet az Igazgatási és támogató szolgáltatások ágazata is, 27 tagállamból 12-ben ez fizetett a második legrosszabbul, miközben három országban (Görögország, Horvátország, Szlovénia) összesítésben a legalacsonyabb volt.

Érdekesség ugyanakkor, hogy az oktatás volt a legjobban fizetett gazdasági tevékenység Luxembourgban, és Cipruson is a második legmagasabbnak számított 2018-ban. Ugyancsak különleges, hogy Görögországban a gépjármű- és motorkerékpár-javítási ágazat átlagosan a legjobban fizetett volt, miközben a többi tagállam nagy részében ez a foglalkozáskör nagy részben az alacsony jövedelemmel kecsegtető iparágak közé tartozott. 

Ami pedig a középmezőnyt illeti, az Építőipar keresete a legtöbb tagállamban a középmezőnyben szerepelt, egyedül Lengyelországban fért be a hat legjobban fizető szektor közé, miközben Észtországban, Lettországban, Hollandiában és Svédországban a hetedik legjobb lett. Ezzel szemben az építőipar Máltán, Horvátországban és Romániában (itt a második legalacsonyabb volt) a legrosszabbul fizető ágazat volt, de Magyarországon, Portugáliában és Szlovéniában is csupán a harmadik legrosszabb helyre futottra. 

Magyar keresetek

Az Eurostat friss publikálása lehetőséget ad arra is, hogy bruttó medián jövedelem szempontjából is megvizsgálhassuk az adatokat. A medián érték, szemben az átlaggal, az adatsor középső értékét mutatja meg, amelynél az ennél kisebb és nagyobb adatok száma azonos. Jövedelmek esetében tehát azt, hogy az adott ágazatban dolgozó összese ember közül, ki áll a képzeletbeli sor közepén, azaz mennyit keres az az illető, akinél pontosan ugyanannyian keresnek kevesebbet, mint amennyien többet. 

Loading...

Ahogy a statisztikán látszik, 3 éve Magyarországon csupán a Gazdaság és biztosítás ágazatában volt több mint fél millió forint a medián havi bruttó fizetés. 400 000 forint felett pedig emellett további három ágazat végzett. Ehhez képest az öt legrosszabbul teljesítő ágazat egyikében sem lehetett elérni a 300 000 forintos medián béreket. Euróban kifejezve mindez annyit tett, hogy 1 000 euró fölé csupán 4 magyarországi ágazat jutott, a három legjobban kereső mellett befért még a bányászat és kőfejtés. 

Mennyit lehet keresni Nagy-Britanniában, Németországban?

Az adatokat böngészve kíváncsiak voltunk arra, hogyan alakulnak a bruttó medián bérek azokban az országokban, ahová a legtöbb magyar áramlik munkát vállalni. Először a briteket vettük górcső alá. Itt kiderült, hogy a briteknél euróban számolva csupán egyetlen olyan ágazat van, ami nem éri el a kétezer eurót, az a Szálláshely-szolgáltatások és vendéglátás 1 957 euróval. Ezen felül azonban, az itt másik négy, legrosszabbul teljesítő ágazat 2 000 - 3 0000 euró közé esik, míg a legjobban teljesítő két ágazatban, a bányászatban, illetve gazdaság és biztosítási ágazatban több mint 5 000 euró a medián bruttó kereset. Euróban számolva tehát háromszor több, mint Magyarországon.

Németországban, csak úgy mint az Egyesült-Királyságban szintén 2 000 euró alatt marad a medián bruttó bér a szálláshely-szolgáltatások és vendéglátás területén (1 912 euró). Ehhez képest, szintén hasonlóan a brit keresetekhez, a másik négy, legrosszabbul teljesítő ágazatban általában 2 700 euró környékén alakul a medián bruttó bér, míg az élen, a csúcsfizető szakmákban ugyanez az érték 3 800 és 4 800 euró között mozgott. Magyarországhoz viszonyítva szintén háromszoros különbségeket találtunk tehát a bruttó medián keresetekben, euróban számolva.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el,  havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

 

Megéri kimenni Nagy-Britanniában, Németországba?

Sajnos az uniós összehasonlító adatok nem rendelkeztek friss, 2018-as osztrák számokkal, így csupán a másik két ország kereseti adataival hasonlítottuk össze a magyar béreket. Azt már ez előzőekben láttuk, hogy euróban mennyivel többet lehet keresni Nagy-Britanniában, Németországban, viszont ez nem sokat mond el arról, hogy ugyanebből a pénzből mennyire jól lehet élni az adott országokban.

Még szerencse, hogy az Eurostat kereseti adatait megvizsgálhatjuk PPS-ben is. A PPS azaz purchasing power standards, amit "vásárlóerő-standard" vagy "vásárlőerő-egységnek"is fordíthatunk egy olyan mesterségesen képzett, "fiktív" valuta, ami ebben az esetben már olyan adatokat közöl, ami lefejti a különböző országokban tapasztalható árszínvonal-különbségeket, azaz a lehető legpontosabb képet alkotja a különböző országok bevételéből adódó jólétet illetően.

Éppen ezért, most azt fogjuk megmutatni, hogy PPS-ben vizsgálva mekkora medián bevételt lehet elérni az Egyesült-Királyságban és Németországban abban az 5-5 gazdasági ágazatban, amiben Magyarországon a legtöbbet és a legkevesebbet. 

Loading...

Ahogy a statisztikákból látjuk, az árszínvonal-különbségektől megtisztított értékek egyértelműen azt mutatják, hogy mind az Egyesült Királyságban mind pedig Németországban az összes, általunk vizsgált ágazatban tapasztalható havi bruttó mediánbérrel magasabb életszínvonal érhető el, mint Magyarországon. Legyen szó az itthon legjobban, és legrosszabbul fizetett ágazatokról.

Persze, az egyes ágazatok között még így is elég nagy különbségek vannak. Elmondható például, hogy a Magyarországon tradicionálisan jól fizető ágazatokban, Nagy-Britanniában és Németországban még sokkal többet lehet keresni, és még sokkal jobban lehet élni, mint idehaza. Viszont, ahogy egyre inkább haladunk a nemzetgazdasági szinten alulfizetett ágazatok felé, annál jobban csökken a jóléti különbség Magyarországon, Nagy-Britanniához vagy éppen Németországhoz képest. 

Ha például megnézzük, hogy a legrosszabbul fizető magyar ágazatban, a Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén Britanniában és Németországban "csak" 600-700 PPS-el visznek haza többet az emberek, míg a topszakmákban ez a különbség minden esetben 1 000 - 1 500 PPS környékén van. Érdemes ezen felül ugyanakkor kiemelni azt is, hogy a két országgal összehasonlítva Magyarországon rendkívül keveset keresnek a közigazgatásban dolgozók, akárcsak az építőiparban és az egyéb szolgáltatásokban tevékenykedők. Ebben a három ágazatban például mind a briteknél, mind pedig Németországban kétszer akkora a PPS-ben kifejezett havi medián jövedelem, mint Magyarországon. 

Ezek alapján kijelenthető, hogy ezekben a kiemelt ágazatokban több mint kétszeres jólét várná azokat a magyarokat, akik ágazati hovatartozásukat megtartva vállalnának munkát Angliában vagy Németországban. Ezzel szemben például a vendéglátásban dolgozók már koránt sem tapasztalnának ekkora életszínvonal-növekedést, növekedést azért persze igen. És ugyancsak érdemes kiemelni azt is, hogy bár a top-fizető szakmákban Magyarországon is jól meglehet élni a keresetekből, Nagy-Britanniában és Németországban még sokkal jobban. Nem csoda hát, hogy sok magyar tervezi vagy már meg is tette, hogy külföldön próbáljon szerencsét. A britekkel kapcsolatban persze fontos megemlíteni, hogy mióta kiléptek az EU-ból, azért az újonnani munkavállalás koránt sem annyira egyszerű, mint ezelőtt volt.

Címkék:
hrcentrum, valuta, vásárlóerő, angliai magyarok, svédország, egyesült királyság, brutto bér, szlovénia, külföldön dolgozó magyarok, top 50, 500 forintos, iparágak, eu csúcs, biztosítási adó, eurostat adatok, jóléti állam, bányászat, lettország,