Pénzcentrum • 2021. február 8. 15:31
A KSH szerint a munkanélküliek becsült száma 2020 októberében 199,2 ezer fő volt , ami 30,5 ezerrel volt több, mint egy évvel korábban. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint ekkor 306,1 ezer fő volt regisztrált munkanélküli , ami 66 ezres bővülést jelentett egy év alatt. Ez a szám a valóságban még nagyobb lehetett, figyelembe véve, hogy nem minden állásvesztő regisztrál a szolgálatnál.
A KSH adatai szerint 2020 októberében 4 millió 451 ezer fő volt foglalkoztatott, ami 1,6%-kal (72,3 ezer fővel) maradt el az előző évi szinttől. Ugyanakkor a KSH a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési intézmény és foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezet által foglalkoztatottak számában 71,6 ezer fős (2,2%-os) visszaesést mért . Ez azt jelentené, hogy az öt fő alatti vállalkozásokban és az egyéb foglalkoztatási formák esetében nem történt leépítés az előző évhez képest, ami valószerűtlen. Amennyiben az öt fő alatti vállalatoknál és az egyéb foglalkoztatási formáknál is 2,2%-os csökkenést feltételezünk, akkor ezen vállalkozásoknál kb. 50 ezer fővel kevesebb a foglalkoztatott az előző évhez képest. Ez azt jelenti, hogy összesen legalább 120 ezer fő lehetett a létszámvesztés a vizsgált időszakban.
A GKI Zrt. egy 1000 fős reprezentatív felmérést végzett annak érdekében, hogy megtudja hogyan változtatták meg a novemberben bevezetett szigorítások a foglalkoztatást. Elsődleges hatásként a júliusi és a szeptemberi adatokhoz képest jelentősen nőtt a távmunkában dolgozók aránya, decemberben már a munkavállalók 16%-a dolgozott ilyen formában.
Szintén jelentősen nőtt a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya a júliusi 1%-os, illetve a szeptemberi 3%-os értékről 9%-ra emelkedett. Ennek az lehet a magyarázata, hogy sok vendéglátóhelyen, kereskedelmi szálláshelyen jelenleg nincs szükség teljes állású személyzetre. Csökkent a teljes állású bejárók aránya, a júliusi 89%-ról, illetve a szeptemberi 94%-ról, 70%-ra. Emellett a foglalkoztatottak 5% szabadságon volt, illetve állás- vagy felmondási időn tartózkodott.
Vagyis a járvány második hullámára a vállalkozások rugalmasan reagáltak: ahol lehetett, lehetővé tették a távmunkát, illetve az elbocsátások helyett igyekeztek növelni a részmunkaidősök számát, reménykedve a gyors újranyitási lehetőségben. Ugyanakkor a nehezebb pénzügyi helyzetben levő kisebb vállalkozások nagy valószínűséggel tovább csökkentették a létszámot.