A pályaválasztás előtt álló általános iskolások továbbtanulással és szakmaválasztással kapcsolatos terveit, céljait vizsgálva a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) azt állapította meg, hogy a jövőbeli foglalkozások tekintetében a sportolás, a művészeti ágak, az informatika és a vendéglátás a legnépszerűbb a diákok körében.

A felmérés alapján kiemelkedő azon diákok aránya (55%), akik a jövőbeli munkájukkal kapcsolatban fontosnak tartják, hogy szeressék azt a munkát, amit végeznek. A tanulók többségének (68%) a szüleik is azt tanácsolták: szerezzen olyan szakmát, amivel szívesen foglalkozna. Kevesebb, de még mindig jelentős azon szülők aránya (43%), akik olyan szakma megszerzését javasolták, amivel a tanuló jól tud majd keresni.

Teljesülhet-e ez a két kívánalom egyszerre? Ahhoz ugyanis, hogy valaki szeresse a hivatását, nemcsak az szükséges, hogy jó legyen benne, érdekelje a szakterület, kihívást találjon benne, hanem az is, hogy társadalmilag elismert legyen - büszke lehessen a munkában elért eredményeire. A nemzetközi kutatások viszont azt mutatják: a társadalmilag nagyra tartott hivatások gyakran alulfizetettek, míg a kevéssé megbecsültekkel elég jól lehet keresni.

A New Economics Foundation például azt vizsgálta, hogy az egyes szakmákba történő befektetésnek mekkora a társadalmi megtérülése (SROI-mutató). Tanulmányukban arra jutottak hogy amíg a gyermekgondozás, kórháztakarítás, hulladék újrahasznosítás területén dolgozók esetében a befektetés 7-12-szeresen megtérül, addig az adószakértők, reklámszakemberek vagy bankárok társadalmi megtérülése negatív. Ehhez képest tudható, hogy mely szakmákban dolgozókat fizetik meg jobban.

Ez a kutatás ugyan csak hat szakma esetében vizsgálta a társadalmi megtérülést - hiszen ezt nagyon nehéz, és bonyolult számítást igényel kimutatni -, viszont azt megmutatja, hogy valós társadalmi haszon és az egyes hivatások presztízse, megítélése hasonlóképpen alakul. Hiszen ha megkérdeznek valakit, melyik szakmacsoport munkája a fontosabb a társadalom számára, vélhetően a bölcsődei dajkát, óvónőt, védőnőt előrébb fogja sorolni, mint a reklámszakembert, vagy az adószakértőt.

A The Varkey Foundation kifejezetten a tanárok munkájának társadalmi megítélését vizsgálta 2013-ban, majd 2018-ban is a Global Teacher Status Indexben - a felmérés 35 országban, köztük Magyarországon folytatták. A kutatás rámutat, hogy Magyarországon a tanárok helyzete (megítélése és bérezése) nem túl jó. Ami azonban fontosabb, hogy nem csak a tanárok munkájának megítélésével kapcsolatban tettek megállapításokat: felállítottak egy rangsort is a szakmák között aszerint, mennyire tartják elismertnek, megbecsültnek a válaszadók.

1. Orvos

2. Ügyvéd

3. Mérnök

4. Iskolaigazgató

5. Rendőr

6. Ápoló

7. Könyvelő

8. Helyi önkormányzati képviselő

9. Vállalati tanácsadó

10. Középiskolai tanár

11. Általános iskolai tanár

12. Webdesingner

13. Szociális munkás

14. Könyvtáros

A rangsorból látható, hogy például az ügyvéd elismert szakma, ugyanakkor a bérezés is magas, az ápolók még mindig megelőzik a tanárokat, a bérük ugyanakkor alacsonyabb. A Webdesignerek, vállalati tanácsadók jól keresnek, de nem túl megbecsültek, és a szociális munkások se nem megbecsültek, se nem jól fizetett szakma.

Még frissebb az a kutatás, amelyet a dán vállalti kommunikációs, PR-, és marketingtanácsadó cég, a Radius végez el minden évben - és nem is kap benne ekkora súlyt a tanári szakma. Eszerint a leghitelesebb (megbecsültebb) hivatás a szülésznőké, és a dobogó második harmadik helyét pedig az ápolók és orvosok foglalják el. A tanárok társadalmi megbecsültsége a fogorvosok és pszichológusok közé tehető, és a sort az újságírók, autókereskedők és politikusok zárják:

Ahány ilyen tanulmány, kutatás készül, annyiszor kerül megállapításra, hogy a bérek nem tükrözik azt, mennyire elismert egy szakma, vagy teremt értéket az egész társadalom számára. A hivatás, szakma választásban viszont mindként szempontnak fontos szerepe lehet. Ráadásul, ha tartsan alacsonyak a bérek egyes szakmák területén, akkor az azt is eredményezheti, hogy hiába van társadalmi konszenzus abban, hogy a munkájuk fontos, értékes, a szakma elismertsége csökkenni kezd: erre jó példa a tanári hivatás, vagy az ápolók szakmája. (A koronavírus járvány viszont most hangsúlyozottan rámutatott, hogy mégis milyen értékes a munkájuk.)

Bér = elismerés?

Az oktatás területén dolgozók átlagos nettó bére 250 ezer forint, és tudható, hogy a pályakezdő tanárok bére elég alacsony. Ugyancsak nem keresnek sokat a kezdő szakápolók: a bruttó fizetésük nem éri el a 200 ezer forintot. Egy ügyvéd átlagos bruttó bére azonban 260 ezer forintnál kezdődik, és az emelkedés is gyorsabb és nagyobb lehet az évek múlásával. Egy honlaptervező webdesigner havi bruttó átlagkeresete pedig már kezdetben is több mint 280 ezer forint lehet a fizetesek.hu adatai szerint.

Az igazi különbségek azonban csak később jönnek ki, amikor egy ügyvéd már nettó 400 ezer forintot vihet haza, a tanárok, ápolók fizetése még mindig csak pár 10 ezer forinttal emelkedett. Az orvosok régóta tartó küzdelme ért célba a tavalyi évben, amikor jelentősen emelték az orvosbéreket. A hosszas viták során a Magyar Orvosi Kamara többször kiemelte, milyen fontos szerepe van a fizetésnek. A kamara olyan bértábla elfogadását tűzte ki céljául, amelynek segítségével "az egészségügy társadalmi funkcióját betölteni képes rendszerré válik".

Hiáb számít a legelismertebb szakmának a világon ugyanis azorvosi, ápolói hivatás, ha a kedvezőtlen bérek miatt kevesen választják. A járvány azt is megmutatta, milyen fontos a szociális munkások, vagy akár a pedagógusok munkája, azonban elismertségük és bérezésük miatt népszerűtlen hivatásnak minősülnek. A béreknek rendkívül fontos szerepük van abban, hogy a pályaválasztás előtt állók inkább gazdasági, informatika, jogi pályákat részesítenek előnyben.

Kutatást készít a Pénzcentrum!

Mivel a nemzetközi kutatások nem feltétlenül tükrözik, hogy Magyarországon milyen az egyes szakmák megítélése, ezért a Pénzcentrum felmérést készít ezzel kapcsolatban. Arra kérjük olvasóinkat, hogy osszák meg véleményüket: mennyire elismertek, hasznosak társadalmilag, túl- vagy alulfizetettek az egyes szakmák.