Ennyit a stabil munkahelyekről: egy nap alatt lesz földönfutó több tízezer magyar

Nem úgy indultunk neki ennek az évnek, hogy a munkanélküliség szó akár csak megfordul a fejünkben, és valljuk be, álmunkban sem gondoltuk, ide jutunk 2020 végére. A pandémia minden várakozásunkat és előrejelzésünket letarolta. Holott februárban, ahogy azt a Pénzcentrum is megírta, egyfajta lassulás volt érzékelhető a piacon, főként autóiparban. Sőt, már 2019 végén voltak cégek, amelyek le is építettek a létszámukat - ilyenről a korábbi években nem hallhattunk. Vannak olyan cégek, amelyek nem vesznek fel plusz munkaerőt, sőt a fluktuációt sem pótolják" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjúban Csákvári Róbert, Work Force Kft. ügyvezető tulajdonosa.

Ugyanakkor amelyik szektorban bővülésre lett volna igény, ott egyre sűrűbben ütköztek korlátokba. A közfoglalkoztatottak, a munkanélküliek, illetve az inaktívak további bevonásakor falakba ütköztek. Álláshirdetésekben (melyek viszonylag jól leképezik a piacot), nem volt hiány, még februárban is azt tapasztalták az álláshirdető cégek, hogy az akkori munkaerőpiaci feltételek között mindenki találhatott munkát, aki tett magáért. Lassulás egyáltalán volt megfigyelhető figyelhető, sőt, az általánosan érzékelhető munkaerőhiány problémája továbbra is jelen volt, a SimpleJob által megcélzott kereskedelemben és a belépő pozíciókban pedig továbbra is nagy a fluktuáció, átlagosan 38 százalék.

2020. március közepe

Aztán szinte egyik pillanatról a másikra egy súlyos krízis közepén találtuk magunkat: a világ leállt, fokozatosan bezártak a munkahelyek, az éttermek, a fürdők, az iskolákban elrendelték a digitális oktatást, és kijárási korlátozásokat vezettek be az egész ország területén. Mindennek súlyos gazdasági következményi lettek. Gulyás Gergely a március 19-i kormányinfón elmondta, hogy a kormány többszázezres nagyságrendű munkanélkülivel számol. 

Újságírói kérdésre válaszolva akkor megtudtuk azt is, hogy 

A leállásnak köszönhetően március 20-i cikkünk szerint a állásportálok már azt tapasztalták, hogy összességében lelassult a cégek toborzási tevékenysége, de szektoronként rendkívül eltérő a változás: "a vendéglátással kapcsolatos hirdetések esetében extrém, 91 százalékos csökkenést látunk. A szakmunkák, fizikai munkák és szállítmányozás/logisztika kategóriában körülbelül a felére esett vissza meghirdetett állások száma. Ezzel szemben például a jogi, mérnöki és ügyfélszolgálati kategóriákban több hirdetést találunk, mint tavaly ebben az időszakban. 

Kiemelkedő növekedést látunk egyes élelmiszerláncoknál is. Az oldallátogatásoknál és a jelentkezéseknél is tapasztalunk lassulást, de a regisztrált felhasználó számunk folyamatosan növekszik. A jelek szerint a munkavállalók jelenleg kivárnak és megnézik, hogy mire számíthatnak a következő hetekben. A toborzási folyamatok a legtöbb iparágban nem álltak le, mi a Profession.hu-hoz is éppen tíz új kollégát vettünk fel úgy, hogy a cég összes alkalmazottja otthonról dolgozik - mondta Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési vezetője.

A szakemberek már az első pillanatban felhívták a figyelemet, hogy komoly átrendeződésre kell számíteni: Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke már márciusban úgy nyilatkozott, hogy mostantól alapvető jelentőségű a munkaerőpiac rugalmassága. 

Igaza lett, hiszen egyik pillanatról a másikra tanultuk meg, milyen az otthoni munkavégzés. Igaz nagyon sok helyen azért nem vezették be a home office-t első percben, mert a menedzsment nem ugrotta meg azt a szintet, hogy megbízzon a munkavállalóiban. Sok régi vágású vezető úgy volt vele, hogy ha valaki nincs a szeme előtt, nem tudja folyamatosan ellenőrizni, akkor nem is biztos abban, hogy a munkatárs rendesen elvégzi a feladatát. 

De munkavállalói oldalról sem mindenkinek való a home office. Hiszen ha otthon vagyunk, akkor nagyobb önfegyelemre van szükségünk, hiszen sok minden elvonhatja a figyelmünket. Könnyen elmehet az időnk házimunkával, a családdal, de az is lehet, hogy valaki egyszerűen csak közösségben érzi magát jól.

A remény éve: miként látja a szameber?

Hogy milyen volt a 2020-as év? Kadala Miklós, a Hr School alapítója számolt be a Pénzcentrumnak, milyen is volt ez az év. Meglátása szerint leginkább a bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság jellemezte, de amit mindezeken túl lát, az a remény: 

Abban is más ez a válság, mint például a legutóbbi 2008-as, hogy azért az egészségügyi kérdésekhez jobban tudunk kapcsolódni, mint elvont gazdasági fogalmakhoz. (Ez persze azt is mutatja, hogy mennyire alacsony a pénzügyi tudatossága az embereknek, és ez ránk, magyarokra még inkább igaz, elég csak ha megnézni például a bankváltási hajlandóságot, vagy a bankkártyahasználatot népszerűségét - ezekre nem nagyon készíti fel az embereket az oktatási rendszerünk. Holott ma már gyakorlatilag nincs olyan terület, ahol a pénzügyek ne jönnének szembe az első másodpercben.) Mindezektől függetlenül a szakember szerint fontos a remény: ma már szerencsére napi szinten lehet arról olvasni, hogy hol engedélyezték már a vakcinákat, mely területeken kezdték el az oltások beadását, sőt, már ezek mellékhatásairól is lehet hallani. 

Feltétlenül jó dolog, hogy ezt az információhalmazt sikerült úgy transzformálni, hogy ne pánikot keltsen, mint tavasszal, hanem inkább a biztonságérzetet erősítse. Nem arról beszélünk, hogy mi lesz, hanem már a konkrétumokról: te beoltatod-e magad, regisztráltál már, melyik vakcinát választod?

Egy munkaerő-hiányos 2019-et hagytunk magunk mögött, sokáig nem lehetett embereket találni. Ám ez a probléma a koronavírus járvánnyal nemfeltétlenül oldódott meg: 

Még mindig hektikusnak mondható a gazdaság, és mindenki tudja, ha gond van, akkor az újakhoz nyúlnak először. Az emberek ma azt nézik, hogy itt dolgozom régóta, megbecsülnek, és tudják, minden egyes váltás ma nagy bizonytalansággal jár.  És ebben az erőpróbában a vezetőkre is nagyon sok feladat hárult, most aztán valóban előtérbe kerültek az annyit emlegetett vezetői képességek. 

Sok cég esetében, amikor a vezetők tényleg nem tudtak helyt állni, talán jobban bele mernek nyúlni ezekbe a stabilnak gondolt rendszerekbe. Most az látszik a piacon, hogy elég sok keresés van vezetői pozíciókra, mert kaptak a cégek egy komoly impulzust, látják, hogy ebbe bele lehet és kell is nyúlni. Korábban inkább fejlesztettek ész nélkül, azt gondolták, majd beletanul, de most ebben a helyzetben gyorsan kellett reagálni, sokan el is buktak. A vezetőcsere mindig pluszenergiát igényel, be kell tanítani az új embert, figyelni, ez mindig sokkélmény egy szervezetnek. Most mégis az látszik, bátrabban bevállalták, és ezzel a munkavállalók nyernek a legtöbbet.

Mindig jó, amikor valamit kilengetünk a komfortzónából, rövid távon ez rossz tud lenni bizonyos érintetteknek. Ne felejtsük el, minden olyan negatívum, amit ma mondanak a munkaerőpiacról, az valahol a munkáltatók bélyege, az ő viselkedésük lenyomata. Hiszen elsősorban ők tehetnek arról, hogy ilyen lesz a munkaerőpiac, a keresletnek kell meghatároznia ezeket a piacokat - hívta fel a figyelmet a HR School alapítója, majd hozzáttte, azt tapasztalja, hogy sok helyen elkezdték jobban megbecsülni az embereket. Nem egy olyan cég van, amelyik nagyobb bónuszt is fizetett év végén, mert hálásak voltak az embereknek, amiért kitartottak, együtt ötleteltek, és helyt álltak ebben a nehéz helyzetben. Partnerek voltak. Van, ahol azt mondják a tulajdonosok, elfogadják, hogy idén nincs profit, csak a csapat maradjon egyben.

2021-ben kértféle munkavállalói kör lesz, aki sikeres tud maradni, és lesznek olyanok, akiket ez sajnos negatívan érint majd a válság - ott mindenféleképpen szükség van valamilyen támogatásra. Az államnak itt be kell lépni, és nem is nagyon tudok olyan országot, ahol ezt ne tette volna meg. Arra figyelni kell, hogy bármekkora is a remény, az idei számok nagyon sok cégnél nem lesznek fényesek. De jövőre egészen biztosan könnyebb lesz: az első, ami reményre ad okot, hogy már van vakcina. A második, hogy vannak támogató, gazdasági intézkedések. A harmadik pedig a pozitív munkavállalói attitűd, melyben az emberek dolgozni akarnak. Erre a hármasra kell most figyelni - véli a szakember.