Pénzcentrum • 2020. október 7. 13:33
A Magyar Nemzeti Banknak a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére tett javaslatai között számos foglalkoztatáspolitikai elem is megjelent, köztük a munkahelyvédelmi bértámogatás és adókedvezmények újbóli alkalmazása, valamint az átképzési és álláskeresési járadék bevezetése. Elemzők álláspontja szerint érdemes lenne megfontolni a javaslatok kiegészítését olyan egyéb intézkedésekkel, amelyek jelentősebb pótlólagos költségek nélkül is érdemben járulhatnak hozzá a pandémia okozta károk enyhítéséhez.
A Magyar Nemzeti Banknak a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak enyhítésére tett javaslatai között számos foglalkoztatáspolitikai elem is megjelent, köztük a munkahelyvédelmi bértámogatás és adókedvezmények újbóli alkalmazása, valamint az átképzési és álláskeresési járadék bevezetése. A BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda álláspontja szerint érdemes lenne megfontolni a javaslatok kiegészítését olyan egyéb intézkedésekkel, amelyek jelentősebb pótlólagos költségek nélkül is érdemben járulhatnak hozzá a pandémia okozta károk enyhítéséhez.
Új foglalkoztatási formák bevezetése
A munkáltatói igények figyelembe vétele mellett a munkahelyek megőrzését is szolgálhatná olyan új foglalkoztatási formák bevezetése, mint a brit és az észt szabályozás által ismert "nulla órás szerződés" (zero-hour contract). Az eseti behívások nélkül is minimális alapjuttatást és alapvető társadalombiztosítási jogosultságokat nyújtó foglalkoztatási forma a munkavállalóknak némi állandó jövedelmet és biztonságot, a munkáltatóknak pedig megnövelt rugalmasságot biztosítana. Alkalmazásával nyugdíjasok, diákok és kismamák is nagyobb arányban jelenhetnének meg a munkaerőpiacon, ha szabad idejük és a foglalkoztató alkalmi igényei találkoznak.
- magyarázza dr. Máriás Attila, a BDO Legal munkaügyi szakértője. - Egyrészt, nem elég rugalmas (a munkavégzést legalább három nappal előbb közölni kell), másrészt a bért a meghatározott időkeret fel nem használása esetén is meg kell fizetni."
Az atipikus foglalkoztatási formák új szabályozása
Az elmúlt hónapok munkaügyi gyakorlatában tömegesen felmerülő problémák megnyugtató rendezése érdekében a home office-t és a távmunkát egymástól pontosan el kell határolni mind a munkajogban, mind pedig a munkavédelmi jogban. A rendezés szempontjainak egyaránt érintenie kellene a munkaidőt, a műszaki támogatást, a rendelkezésre bocsátott eszközöket, a felmerülő költségek megosztását, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit.
A jelenleg szigorúan kategorizált atipikus munkaviszonyok kapcsán ugyanakkor célszerű volna megteremteni a lehetőséget a valós viszonyokhoz jobban alkalmazható vegyes, típusegyesítő szerződések megkötésére is. Ezek keretében a munkavállalók szerződhetnének például hibrid távmunkára vagy hibrid behívás alapján történő munkavégzésre is (amikor tehát a munkaviszony nem teljes egészében, hanem csak részben jön létre távmunkára, vagy behívás alapján történő munkavégzésre).
A munkavállalói támogatás kiterjesztése
A munkahelymegtartás erősítése érdekében megfontolandó lenne olyan esetekben is támogatást nyújtani a munkavállalók részére, amikor a munkaviszony ugyan nem szűnik meg, de a munkavállaló nem részesül tartósan munkabérben. Tipikusan ilyen eset, ha a munkáltató a beosztás szerinti munkaidőben valamilyen külső, elháríthatatlan ok miatt nem tud eleget tenni a foglalkoztatási kötelezettségének. Ebben az esetben a munkavállaló ún. "állásidőn" van, a munkáltató pedig nem köteles munkabért fizetni. A jövedelem nélküli időszakra ugyanakkor a munkavállaló részére nem jár - pl. az álláskeresési járadékhoz hasonló - anyagi támogatás.
Az úgynevezett első hullámban számos munkavállaló azért mondta fel a munkaviszonyát, mert az állásidő ezen fajtája kapcsán a munkáltató - egyébként jogszerűen - nem fizetett munkabért. Ha azonban a munkavállaló felmondott és bejelentkezett álláskeresőnek, jogosulttá vált álláskeresési járadékra.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A keresőképtelenség megállapításának egységes szabályozása
Jelenleg kezelőorvosonként változik, hogy a koronavírushoz kapcsolható tüneteket mutató munkavállalót milyen kóddal nyilvánítják keresőképtelenné. E kódolástól függően a munkavállaló egyaránt lehet betegszabadságon, jogosult lehet 60 százalékos táppénzre, illetve 100 százalékos baleseti táppénzre is. Ez jelentős különbséget jelent az adott időszak jövedelmét tekintve.
"Fertőzés esetén nem egyértelmű, hogy 7-es kóddal vagyis közegészségügyi okból vagy 2-es kóddal tehát foglalkozási megbetegedés miatt keresőképtelen a munkavállaló. A kereskedelemben, vendéglátóiparban és az olyan munkahelyeken, ahol valószínűsíthető, hogy a munkavállaló a feladatainak ellátása során fertőződik meg, a számára kedvezőbb 2-es kód előírt alkalmazása különösen indokolt lehet."- tette hozzá a BDO Legal szakembere.
Munkáltatói utasításmegtagadás kiegészítő szabályozása
Jelenleg a munkavállaló akkor jogosult a munkáltató utasítását megtagadni, ha annak teljesítése életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan fenyegeti. Nem világos, hogy az olyan fertőzésveszélynek kitett ágazatokban, mint amilyen a kereskedelem vagy egyes szolgáltatóipari szektorok, a vásárlók, illetve vendégek magatartása mikor minősül olyan "közvetlen és súlyos" fenyegetésnek, hogy a munkavállalónak joga legyen az utasítás (adott esetben a munkavégzés) megtagadására.
Ezért a járványügyi védekezés részeként célszerű felülvizsgálni a munkáltatói utasításmegtagadás Mt.-beli kötelező és lehetséges eseteit, illetve kiegészítő szabályozást kidolgozni, ami egyértelművé teszi a jelenlegi bizonytalanságnak okot adó rendelkezéseket.
Áttekinthetőbb munkaidő-elszámolás
A munkaidőkeretet vagy az elszámolási időszakot a munkavállalók gyakran azért fogadják el nehezebben, mert nem, vagy csak nehezen látják át munkaidő-számlájukat. Egy jobb áttekinthetőséget és követhetőséget megkövetelő szabályozás ezért érezhetően elősegítheti ezeknek a rugalmas munkaidő-szervezést lehetővé tévő eszközöknek a további térnyerését.