Pénzcentrum • 2020. szeptember 17. 14:05
A veszélyhelyzet március 11. hetében, 11-én került kihirdetésre Magyarországon, ez pedig a legfrissebb uniós adatok szerint jelentősen megemelte a munkahelyi hiányzások számát mintha nyár közepén vagy karácsony után lettünk volna. Akár szabadságra, táppénzre, betegszabadságra vagy fizetés nélküli szabadságra mentek a magyar dolgozók ebben az időszakban, ez a kényszertávollét később az egész évre kihatott. Elvett napokat, vagy akár heteket a nyári vagy téli pihenésből, és sokan már csak a fizetésük 50-60 százalékára számíthatnak betegség esetén is. Az Unióban sem volt ez másként.
A munkahelyi távollétek számát áttekintve - amelybe beletartozik bármilyen távollét a fizetett szabaságtól a táppénzig - az látható, hogy az Európai Unió országaiban kiugróan sokan nem dolgoztak március 12-13. hetében, amikor a koronavírus világjárvány már a legtöbb országban jelen volt, és mindenhl védekező, korlátozó intézkedéseket kezdtek bevezetni a kormányok. Magyarországon március 11-én hirdették ki a veszélyhelyzetet, és a 12. héttől tértek át az iskolák digitális tanrendre.
Úgy tűnik ez volt az Unión belül és Magyarországon is az a kritikus hét, amikor hirtelen annyian estek ki a munkából, mint a korábbi években nyár közepén a nyaralási időszakban, vagy a két ünnep közötti/utáni időszakban, derült ki az Eurostat adataiból. Ahogy látható, a legtöbben az év utolsó és első hetében, illetve a nyáron: a 27. és 34. hét között vannak távol a munkahelyüktől. Az EU-ban a nyári szabadság "szezon" közepén csaknem annyian nem dolgoznak jellemzően, mint karácsony környékén:
A grafikonról leolvasható, hogy Magyarországon más a helyzet: a karácsonyi időszakot nem tudja ütni semmi, a nyári szabik alatt is egyszerre maximum fele annyian esnek ki a munkából, mint az ünnepek alatt. A veszélyhelyzet elrendelését követően pedig itthon (és az EU-ban is) megközelítette a munkától távollévők száma a nyári szezon számait. Azonban ez a "szabadságolási hullám" nem volt tervezett, kényszer szülte, így akik ezekben a hetekben otthon kényszerűltek maradni, azoknak feltehetően borultak az egész éves terveik a pihenésüket illetően.
És még nincs vége az évnek...
Most, hogy a járvány második hulláma is megérkezett Magyarországra, sokan ismét tartanak attól, hogy megismétlődnek az iskolabezárások, munkahelyi leállások, fizetés nélküli szabadságolás, vagy felmondási hullám indulhat el. Júniusban egy felmérés szerint még 800 ezer magyar dolgozott távmunkában és a hazai munkavállalók közül kb. 20 ezren töltötték éppen a felmondási idejüket, 60 ezren pedig fizetés nélküli szabadságon voltak.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Sok idő pedig nem is jutott arra, hogy visszarázódjanak a dolgozók a "megszokott kerékvágásba", már itt is a második hullám, és megkezdődtek a home office-ba küldések. Kérdés, mennyien vágnak neki úgy az ősznek és a második hullámnak, hogy fizetett szabadságaikat elhasználták, és már betegszabadságra sem jogosultak - a betegség miatti keresőképtelenség esetén első 15 napot jelenti, a fizetés 70 százaléka kerül kifizetésre, tehát ha lebetegszenek már csak táppénzre lesznek jogosultak (60, egyes esetekben 50%).
Rengeteg dolgozó esetében nem is jöhet szóba más, csak a fizetés nélküli szabadság igénylése, ha nem tudná ellátni a feladatait a járvány köveetkezményeként. Korábban - még márciusban - lapunk összegyűjtötte, mi a teendő, ha valaki tart attól: fizetés nélküli szabadságra kell mennie.sfdfsÉrdemes anyagilag és lelkileg is úgy felkészülni az őszi-téli időszakra, hogy ne érje az embert totálisan váratlanul, ha kiesik a munkából, nem kapja a fizetését egy ideig.