Pénzcentrum • 2020. július 28. 14:08
Sok helyről hallhattuk a pandémia okozta egészségügyi veszélyhelyzet alatt, hogy a világunk már soha nem lesz ugyanaz a hely, mint a vírus előtt volt, és sokak szerint már dolgozni sem úgy fogunk, mint azelőtt. A kényszer home office alapvetően megváltoztatta a munkába járáshoz való viszonyát nem csak a munkavállalóknak, de a vezetőknek is. Egy a Pénzcentrum által készített home office kutatás rávilágított, hogy a magyarok mi mindent lennének hajlandóak beáldozni azért, hogy többet ne kelljen az iroda falai közt ülniük heti 40 órában.
Szinte egyik pillanatról a másikra több tízezer magyar munkavállaló találta magát teljesen új, addig szinte ismeretlen helyzetben: március közepétől aki csak megtehette, akinek a munkaköre ezt lehetővé tette, otthonról dolgozott. A különböző felmérésekből arra lehet következtetni, hogy a magyar cégek jól vizsgáztak, a munkavállalók fegyelmezetten és lelkiismeretesen dolgoztak otthonról is, sőt sokan még többet is, mint előtte.
De vajon mi lesz ennek az egész kényszer szülte intézkedésnek a hosszú távú következménye? Lesz egyáltalán? Változik valami a munka világában, vagy visszatérünk oda, ahonnan elindultunk? Egyáltalán jó gyakorlat a home office? Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Pénzcentrum júniusi Nagy Home Office Felmérése, melyet több ezer magyar munkavállaló töltött ki.
A többségnek bejött
A válaszokból azt derült ki, hogy az emberek nagy részének semmifajta problémát nem okozott, hogy otthonról kell dolgozni, sőt, tetemes hányaduk még azzal is egyetért, hogy a jövőben munkavállalói jog legyen a home office.
A válaszadók több mint 82 százaléka egyetértene ezzel, érdekesség, hogy a nők valamivel még nagyobb arányban is. Kor szerinti differenciálódás nem volt ennél a kérdésnél, nagyjából minden korosztály a 80 százalékos arányt hozta, ám ennél a kérdésnél amúgy is sokkal izgalmasabb, hogy mit mondanak a beosztott státuszúak, és mit a vezetők. Legnagyobb arányban a senior beosztottak támogatják ennek a jognak törvényi rögzítését (86,36%), legkevésbé pedig a felsővezetők: 68, 54 százalékban.
Mi mindent lennének hajlandóak megtenni a több home officért a magyarok?
Pár kérdésünk a jövővel kapcsolatban arra vonatkozott, mi mindent lennének hajlandóak beáldozni, mi mindentől intenének búcsút a magyar munkavállalók annak érdekében, hogy részben vagy egészben otthonról dolgozhassanak. Kíváncsiak voltunk például, hogy az beleférhet-e az életükbe, ha különféle IT eszközök, például webkamerán keresztül figyelik, a lakásukat és hogy éppen mit csinálnak, gép előtt vannak-e. Ez persze csak a kontrollról szól, arról nem is beszélve, hogy ma már a legtöbb munkahelyen sokkal fontosabb, hogy el legyen végezve az adott feladat, mintsem az, hogy hány órát tölt a monitor előtt a munkavállaló. Ráadásul a home office-nak valahol az is lényege, hogy az ember maga oszthatja be az idejét, és ha adott esetben nem 8-tól 4-ig szeretne dolgozni, hanem előbb, vagy később, akkor megtehesse azt is, hiszen távmunkában (amely kategóriába a home office is sorolható) a felek eltérő megállapodása hiányában a munkavállaló munkaideje kötetlen.
Kiderül, hogy a válaszadók nagy részének nincs semmiféle problémája azzal, ha a munkáltatója szorosabb megfigyelés alá vonja, ha cserébe az otthonából végezheti el a munkáját. A válaszadók közel 74 százaléka belemenne, ám jelentős része csak azzal a feltétellel, hogy az eszköz nem sért személyiségi jogokat.
Feltétel nélkül mindössze a válaszadók 9,3 százaléka, feltételekkel viszont 64 százalékuk elfogadná az új helyzetet. Egyértelmű nemleges választ 24,5 százalék adott. A férfiak sokkal nagyobb arányban utasítanák el ezt a lehetőséget (28,67%), ahogy a fiatalok is: a 25-40 éves korú válaszadók majdnem 30 százalékának problémát jelentene az ilyen szoros megfigyelés, míg 64 év felett ez az arány mindössze 13,8 százalék. Ha beosztás szerint vizsgáljuk a válaszokat, az derül ki, hogy ebben a tekintetben legelfogadóbban a pályakezdők és a felsővezetők: 12, 5 százalékuk feltétel nélkül belemenne a szoros ellenőrzésbe.
Legyünk tisztában a jogainkkal
Rendszeres, tartós, vagy állandó otthoni munkavégzés esetén, amennyiben ezt a munkaszerződésben is rögzítettük, a munkáltató nem tudja minden esetben ugyanazokat a jogokat biztosítani, mint azoknak a kollégáknak, akik kizárólag az irodából dolgoznak, de cserébe a kötelességek listája is rövidül: például nem kell minden reggel megjelenni a munkahelyen.
A kérdőív egyik kérdésével arra voltunk kíváncsiak, vajon hajlandóak lennének-e a válaszadók lemondani ezekről, ha cserébe onnan dolgozhatnának, ahonnan kedvük tartja.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
52:30-ra az igenek nyertek, tehát a válaszadók többségének ez nem okozna gondot. Ennél a kérdésnél érdekes megfigyelni a kor szerinti megoszlást: minél idősebb valaki, feltételezhetően annál nagyobb munkatapasztalata van, és annál kevésbé lenne hajlandó lemondani bizonyos őt megillető jogairól: míg a 25 alattiak 63 százaléka, addig a 65 év felettiek már csak 43 százaléka válaszolt igennel a feltett kérdésre.
Ha beosztás szerint vizsgáljuk, akkor érdekes módon a felsővezetők hajlanának erre a lehetőségre leginkább (tehát lemondanának bizonyos őket megillető jogaikról), ugyanakkor úgy tűnik legbizonytalanabbak a pályakezdők e téren: előbbiek 59, utóbbiak 37 százaléka válaszolt igennel.
Mint ahogy az a grafikonon is látszik, ennél a kérdésnél viszonylag nagy a bizonytalanok aránya, azaz azoké, akik nem tudták, vagy nem válaszoltak a kérdésre. Ennek számos oka lehet, talán a megfogalmazás bonyolultsága miatt, de az sem kizárható, hogy a munkavállalók egy jelentős része egészen egyszerűen nincs tisztában azzal, milyen jogok illetik meg munkavállalóként, hiszen a kötelezettségei általában sokkal nagyobb hangsúlyt kapnak a mindennapjaiban.
Ez az én helyem!
Szintén izgalmas kérdése az irodai létnek a saját mikrokörnyezet, a saját íróasztal, szék és azok a tárgyak, melyektől komfortosabban érezzük magunkat. Erről lemondani, heti 1-2 napos home officért cserébe sokaknak komoly áldozat. Hiszen abban az estben, ha egy cég munkavállalóinak bizonyos százaléka otthonról dolgozik, nem gazdaságos ugyanakkor irodát fenntartani, mint amekkorát a teljes létszám igényelne.
Egy kérdésünkben arra voltunk kíváncsiak, vajon a válaszadók elfogadnák-e az ún. hot deskinget, azaz azt a felállást, amikor fix íróasztal híján reggel mindenki oda ül le, ahol éppen helyet talál magának.
Hiába gondolnánk, hogy a magyarok ebben a kérdésben is olyan megengedőek, mint a megfigyelés, vagy a munkavállalói jog témakörében, az derült ki a válaszokból, hogy majdnem felük, 44 százalékuk foggal-körömmel ragaszkodik a saját asztalához, helyéhez. Itt is leginkább a korosztályokat érdemes összevetni: legnagyobb arányban a 25-40 évesek mondták, hogy számukra ez a helyzet rendben van (55,18%) (érdekes, hogy nem a 25 év alattiak), a 64 év felettieknek azonban mindössze 37 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ez számára nem jelent problémát, 52,15 százalékuk pedig ragaszkodik a saját asztalához.