Pénzcentrum • 2020. május 25. 17:47
A hazai cégek felismerik ugyan a fiatal munkavállalók igényeit, de nem reagálnak megfelelően rájuk - derült ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Y és Z generációt vizsgáló komplex kutatásából. A 2000 fiatalt és 300 munkaadó céget megkérdezett felmérés szerint a munkaadók túlságosan magas elvárásokat támasztanak leendő munkavállalóikkal szemben, amivel elbátortalanítják a potenciális jelentkezőket. Erősen hiányolják a fiatal dolgozók részéről a lojalitást, de a cégek jelentős része mégsem tesz különösebb erőfeszítést ennek felépítése érdekében. Pedig az anyagi juttatások mellett a fiatalok számára kiemelten fontos motivációs elem a vezetői visszajelzés, mentorálás.
Nagy Elek, a BKIK elnökének kezdeményezésére a kamara folyamatosan figyelemmel kíséri a budapesti vállalkozások munkaerőpiaci helyzetének alakulását. Ennek keretében készült az a friss kutatás is, amely az Y és Z generáció életstílusát, attitűdjeit, igényeit és a munkához való hozzáállását vizsgálja, hogy párhuzamba állítsa azokat a cégek elvárásaival. A kérdőívekből és mélyinterjúkból álló kutatásban összesen 2000 fiatal és 300 potenciális budapesti munkaadó vett részt, az eredmények tehát mindkét fél tapasztalatát összefoglalják. A megkérdezett vállalkozások közel egyharmada jelezte, hogy nehézséget okoz számára a megfelelő munkaerő megtalálása és elkötelezése. Ez többek között az életkorból adódó szocializációs jellemzőkre és generációs különbségekre vezethető vissza.
"Az újabb generáció ugyanis a munkavállalás terén is felhasználóként gondolkodik: igénylik a fogyasztói előnyöket, és ha nem részesülnek ebből, akkor könnyen váltanak munkahelyet" - mondta Szányi Gabriella, a BKIK kommunikációs vezetője. Hozzátette: "a kutatásból kiderül, hogy gyakran olyan helyzeteket keresnek, amelyekből bármikor gyorsan és magyarázat nélkül kiléphetnek: de ez nem azért van, mert hiányzik belőlük a munkakedv, hanem mert nem kapnak kellő motivációt".
A munkahelyváltoztatás leggyakoribb oka, hogy máshol magasabb fizetést, vonzóbb juttatásokat ígértek, de gyakran megjelölt ok volt az is, hogy nem volt lehetőségük az előrelépésre, fejlődésre: ezt a munkahelyet váltó Z generációsok 42, és az Y generációsok 39 százaléka említette. A cégek számára tehát nem a fiatal munkaerő megszerzése, hanem a megtartása a nehezebb feladat.
Az Y-Z generációsok alapvetően online tájékozódnak, így leghatékonyabban az internetes álláskereső oldalakon érhetők el. A kutatás szerint meglehetősen magasnak érzik az álláshirdetésekben felsorolt elvárásokat, ami gyakran elbátortalanítja őket. A fiatal munkakeresők számára az álláshirdetések legfontosabb eleme a munkabér, mert ez biztosítja számukra a vágyott függetlenséget és az anyagi jólétet. Ezt követi a pontos feladatok listája, majd a munkavégzés helye. Válaszaik alapján nagymértékben igénylik, hogy a munkahelyük ne csak fizetést, hanem identitást is adjon nekik, ezért megtartásukban fontos szerepet játszik a munkáltatói márka kiépítése.
A megkérdezett cégek általában jól érzékelik az Y-Z generáció elvárásait a munkahelyükkel kapcsolatban, viszont alábecsülik a külső megerősítések jelentőségét. A fiatalok ugyanis közvetlen vezetőjüktől várják, hogy visszajelzésekkel segítse fejlődésüket és fenntartsa motivációjukat. Ez nem feltétlenül anyagi motivációt jelent, hanem a munkájuk értelmének megértését és tevékenységük élményként való megélését.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A munkaadók egy része azonban nincs felkészülve erre az elvárásra. A megkérdezett cégek több mint harmadának bevallottan nincs motivációs eszköze, további 23 százalékuk pedig nem válaszolt erre a kérdésre, azaz vélhetően szintén nem fordít erre figyelmet. A vállalkozások közel fele pedig semmilyen alternatív munkaidő megoldást nem kínál a fiatal munkavállalók számára, pedig a rugalmasság a leggyakrabban említett elvárások között szerepel az Y-Z generációs megkérdezettek körében.
Jó hír viszont, hogy a cégek közel fele támogatja dolgozói szakmai továbbképzését, történjen ez akár belső tanfolyamok formájában, vagy külső képzőhelyek közreműködésével. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara fontos feladatának tekinti a generációk közti hatékonyabb együttműködés elősegítését, ezáltal biztosítva a munkaerő utánpótlását. Ennek érdekében indította el a Corvinus Egyetemmel közösen a Kandó Klubot, ahol a budapesti vállalkozások és egyetemisták megvitathatják szakmai elképzeléseiket. A Zsabka Zsolt, BKIK általános alelnök felügyeletével működő Kandó Klub célja a személyes kapcsolatok kialakításán túl, hogy a fiatalok bevonásával kutatásokat, szakmai vitákat kezdeményezzen a főváros versenyképességének fejlesztésére.