Pénzcentrum • 2020. május 17. 12:02
Végkielégítés három esetben adható Magyarországon. A végkielégítés mértéke viszont csak egyetlen dolog függvénye. Mutatjuk, mikor jár végkielégítés 2020-ban.
Végkielégítés
A végkielégítés 2020-ban nagyon egyszerű, jól átláthatóan szabályozott törvényileg. Az első és legfontosabb, hogy a Munka Törvénykönyve szerint végkielégítés csupán három esetben jár a munkavállalóknak.
Mikor jár végkielégítés
A végkielégítés illeti meg a munkavállalót akkor, ha
- munkaviszonya a munkáltató felmondása,
- a munkáltató jogutód nélküli megszűnése vagy jogviszonyváltás miatt szűnik meg,
- +1 a munkaviszonyát felmondással arra hivatkozva szünteti meg, hogy a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt a rá irányadó munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a munkaviszony fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna vagy lehetetlenné válna (Munka Törvénykönyve, 40. paragrafus),
- +1 ő mondja fel azonnali hatállyal (rendkívüli felmondással) a munkaviszonyát, és ezen azonnali hatályú felmondás jogszerű (Munka Törvénykönyve, 78. pragrafus).
A jelenleg hatályos törvények szerint tehát, ezekben az esetekben illeti meg a munkavállalókat végkielégítés. Arra a kérdésre tehát, hogy mikor jár végkielégítés - nagyon egyszerű a válasz: vagy ha felmondanak az embernek (nem mindegy hogyan, ld. lentebb) vagy akkor ha az ember munkahelye jogutód nélkül megszűnik, vagy jogviszonyváltás miatt szűnik meg.
Mikor nem jár végkielégítés
Értelem szerűen arra a kérdésre, hogy mikor nem jár végkielégítés a munkavallónak, az eddigiek fényében a következők mondhatók el. Nem jár végkielégítés a munkavállalónak akkor, ha:
- a felmondás közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül,
- a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül,
- a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy
- a felmondás indoka a munkavállaló a nem egészségi okkal összefüggő képessége.
Végkielégítés mértéke
Ha a fentiek tükrében valakinek jár végkielégítés, akkor a végkielégítés mértéke a következőképpen számolható ki:
- legalább 3 év esetén egyhavi,
- legalább 5 év esetén kéthavi,
- legalább 10 év esetén háromhavi,
- legalább 15 év esetén négyhavi,
- legalább 20 év esetén öthavi,
- legalább 25 év esetén hathavi távolléti díj összege.
Ezek az összegek ráadásul a Munka Törvénykönyve szerint meghatározott módon tovább emelhetők akkor, ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül szűnik meg.
Végkielégítés - a távolléti díj kiszámítása
Végkielégítés során a távolléti díjat a következőképpen kell kiszámolni:
- a távolléti díjat alapesetben az adott havi alapbér és - ha van ilyen - pótlékátalány figyelembevételével kell megállapítani;
- amennyiben a munkavállaló teljesítménybért kap, és/vagy bérpótlékra is jogosult, ebben az esetben a távolléti díj számítása során ezeknek az esedékességet megelőző 6 hónapra kifizetett összegét kell figyelembe venni.
A legegyszerűbb esetben tehát, ha az embernek nincs se teljesítménybére, se pótléka, akkor egyszerűen az alapbérét fogják neki kiszámlázni, ugyanis az ebben az esetben megegyezik a távolléti díjjal.
Pótlék esetén némileg kacifántosabb a helyzet, ilyenkor a végkielégítés úgy számolandó, hogy a bérpótlékot az egy órára járó távolléti díj kiszámításánál úgy kell figyelembe venni, hogy a távolléti díj esedékessége előtti 6 hónapra kifizetett bérpótlék összegét osztani kell az ebben az időszakban beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával. A bérpótlékok közé tartozik:
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- a műszakpótlék, az éjszakai pótlék, a vasárnapi pótlék, valamint az ügyelet és készenlét tartamára kifizetett bérpótlék is.
Végkielégítés - mire figyelj?
Fontos tudni, hogy amikor számolja azt, hogy az ember mennyi ideig dolgozott a cégnél akkor ebbe nem számítandók bele azok a napok, amikor a munkavállaló szülési szabadságon és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon van, vagy ha a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon három hónapot meg nem haladó tartamot tölt. Fontos, hogy csak ezen esetekben számít bele a fizetés nélküli szabadság nélküli időtartam a végkielégítésre való jogosultság feltételeként megszabott időtartamba. Amennyiben más okból van a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon, úgy már azon időtartam nem tartozik bele a jogszerző időbe.
Fontos tudni továbbá, hogy kölcsönzött munkaerő esetében a végkielégítésre való jogosultság megállapításakor a munkaviszonynak az utolsó kikölcsönzés alatti tartamát kell figyelembe venni, tehát nem kumulálódnak az egyes kikölcsönzések időtartamai.
Fontos tudni azt is, hogy az időtartamot a munkáltatói felmondás esetén annak közlésekor, és nem a munkaviszony megszűnésekor kell megállapítani. Ha tehát valakinek a három éves munkaviszonyának a lejárta előtt 2 nappal mondanak föl, akkor hiába telik le annak a felmondási ideje már úgy, hogy akkor 3 plusz éve van a cégénél, mivel a felmondást ez előtt jelezték neki, nem jár a végkielégítés.
Fontos tudni azt is, hogy közös megegyezéssel felülírhatóak ezek a rendelkezések, abban ugyanis nincs megkötve sem a munkáltató, sem a munkavállaló keze, hogy közösen hogyan állapodnak meg. Éppen ezrét figyelni is kell erre, mert ha nem születik közös megegyezés a felek között, akkor a fentebb, a törvényben leírtak az irányadók.
Végkielégítés kisokos
Mikor jár végkielégítés?
A végkielégítés illeti meg a munkavállalót akkor, ha
- munkaviszonya a munkáltató felmondása,
- a munkáltató jogutód nélküli megszűnése vagy jogviszonyváltás miatt szűnik meg,
- +1 a munkaviszonyát felmondással arra hivatkozva szünteti meg, hogy a munkáltató személyében bekövetkezett változás miatt a rá irányadó munkafeltételek lényeges és hátrányos megváltozása következtében a munkaviszony fenntartása számára aránytalan sérelemmel járna vagy lehetetlenné válna (Munka Törvénykönyve, 40. paragrafus),
- +1 ő mondja fel azonnali hatállyal (rendkívüli felmondással) a munkaviszonyát, és ezen azonnali hatályú felmondás jogszerű (Munka Törvénykönyve, 78. pragrafus).
Mikor nem jár végkielégítés?
Nem jár végkielégítés a munkavállalónak akkor, ha:
- a felmondás közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül,
- a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül,
- a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, vagy
- a felmondás indoka a munkavállaló a nem egészségi okkal összefüggő képessége.
Végkielégítés után mikor lehet dolgozni?
Ez törvényileg nincs szabályozva, ha csak a munkaszerződésben nincs valamilyen - titok - záradék, akkor bármikor lehet dolgozni végkielégítés után.