Pénzcentrum • 2020. január 17. 05:43
Az, hogy kinek mennyi végkielégítés jár, elsősorban az befolyásolja, hány éve dolgozik az adott munkahelyen. Azt azonban kevesen tudják, hogy a ledolgozott évek után egy, kettő, de akár három havi távolléti díj is megilleti a munkavállalót. Ám vannak bizonyos esetek, amikor egy fillért sem kaphatsz, hiába egyoldalú a felmondás.
A Portfolio HR Revolution 2020 konferencián szó lesz a munkaerőpiac, többek között a munkajog legégetőbb kérdéseiről.
ÁTTEKINTÉS | ÁRAK | JELENTKEZÉS
Az, hogy Magyarországon szinte példátlan mértékű munkaerőhiány van, senki előtt sem titok: nem csak a statisztikai adatokból látjuk, hanem tapasztaljuk saját bőrünkön a fogyasztói árak gyors emelkedésében, a pénztárak előtt kígyózó sorokban, valamint az összes fel nem bukkanó szakiban.
Habár 2019 végére visszaesett az üres álláshelyek száma, még a harmadik negyedévben is több mint 78 ezer ember hiányzott a munkaerőpiacról a hivatalos statisztikák szerint.
Ha menni kell...
Vannak azonban olyan helyzetek, amikor a vezetőségnek nincs más választása, meneszteni kell a munkavállalót. Fontos azonban tudni, hogy a munkáltató minden esetben köteles megindokolni az elbocsátást. Indokok között szerepelhet a munkavállaló kifogásolható magatartása, hiányos képességei, de lehetnek a cég működésével összefüggő okai is. Az azonnali hatályú felmondást abban az esetben szokták alkalmazni, amennyiben súlyos mulasztás történik, vagy egy lényeges kötelezettségét szándékosan nem teljesíti a munkavállaló, esetleg egyéb olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
Ami jár, az jár
A munkavállalót a munkáltató felmondása esetén végkielégítés illeti meg: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerint a munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya megszűnik
- a munkáltató felmondásával, vagy
- a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, vagy
- a gazdasági egység jogügyleten alapuló átvétele vagy jogszabály rendelkezése alapján a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem az Mt. törvény hatálya alá tartozik.
-tudta meg a Pénzcentrum Dr. Bergendi-Rácz Diána ügyvédtől, európai és nemzetközi üzleti szakjogásztól.
A végkielégítés
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- legalább 3 év munkaviszony esetén egyhavi,
- legalább 5 év munkaviszony esetén kéthavi,
- legalább 10 év munkaviszony esetén háromhavi,
- legalább 15 év munkaviszony esetén négyhavi,
- legalább 20 év munkaviszony esetén öthavi,
- legalább 25 év munkaviszony esetén hathavi
távolléti díj összege.
Természetesen a végkielégítésre való jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni azt az egybefüggően legalább harminc napot meghaladó tartamot, amelyre a munkavállalót munkabér nem illette meg. Ez alól kivételnek számít a szülési szabadság és a gyermek ápolása, gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, három hónapot meg nem haladó tartama.
ha a munkaviszony a munkáltató felmondásával, vagy annak jogutód nélküli megszűnésével vagy a gazdasági egységet átvevő munkáltató nem az Mt. törvény hatálya alá tartozik és a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár (tényleges öregségi nyugdíj) betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg.
Nem jár mindenkinek
A végielégítés bizonyos esetekben viszony nem jár a munkavállalónak. Ilyen esetet szabályoz az Mt., amikor kimondja, hogy
Ez utóbbi kettő kisebb magyarázatra szorulhat. A jelenlegi bírói gyakorlat szerint a munkáltató felmondásakor tehát a munkavállaló akkor jogosult az ok szempontjából végkielégítésre, ha az a munkáltató működésével kapcsolatos, vagy egészségi okkal összefüggő képessége. A munkáltató végkielégítés-fizetési kötelezettsége ugyanis csak azokban az esetekben áll fenn, amikor a munkavállaló magatartása és a munkaviszonya megszüntetése között nincs okozati összefüggés. Ezért ha a munkáltató jogszerű felmondásának indoka a munkavállaló - bármely - munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása, abban az esetben végkielégítésre nem jogosult - mondta el Dr. Bergendi-Rácz Diána.