Pénzcentrum • 2019. december 30. 11:30
A 2019-es év kifejezetten mozgalmas volt munkaerőpiaci szempontból. Szinte már fojtogatja a magyar gazdaságot a munkaerőhiány, ennek köszönhetően folyamatosan, és nagy ütemben emelkednek a bérek, és a munkások érdekérvényesítő képességei is: egyre több helyen sztrájkoltak. De lehetett hallani létszámstopról is, az év vége tartogatta az egyik legnagyobb meglepetést: az 500 ezres jutalom a belügyi tárca alá rendvédelmi szerveinek tagjai.
Ahogy az utóbbi pár évet, úgy 2019-et is az egyre súlyosabbá váló munkaerőhiány jellemezte. A térségi átlagon belül Magyarországon volt a legmagasabb, 53,7 százalék a munkaerőhiánytól szenvedő feldolgozóipari cégek hányada - áll a Moody's decemberi jelentésében. Ennek két fő oka, az öregedő társadalom és a kivándorlás folyamatosan fennálló problémák, Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint is a magyar munkaerő nyugat-európai elszívása az, ami feszíti a gazdaságot - mondta el a területi kamarák elnökeinek tartott évértékelő rendezvényen.
Pedig egyre többen dolgoznak: 2019. július-szeptemberben az egy évvel korábbihoz képest a foglalkoztatottak létszáma 0,8 százalékkal magasabb, 4 millió 521 ezer fő volt, a munkanélküliség a legfrissebb KSH adatok szerint pedig alapvetően csökkenő tendenciát mutat.
Munkaerőhiány hozadéka
Az elmúlt években soha nem látott mértékűvé váló munkaerőhiány kifejezetten gyors béremelkedést okozott, miközben a minimálbér és a garantált bérminimum is a historikus átlagnál nagyobb mértékben nőtt.
Ahogy arról a Pénzcentrum is rendszeresen beszámol, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2019. január és szeptember között 17 ezer forinttal 360 709 forintra emelkedett a KSH adatai szerint. Emellettt szintén kellemes hozadéka a szakemberhiánynak például a napokban világot látott hír is, miszeint bruttó 500 ezres jutalmat kapnak a belügyi tárca irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek hivatalos szolgálati viszonyban álló tagjai.
Munkaerőhiány vs. létszámstop
Az év közepén egyre több helyről lehetett hallani létszámstopról - ahogy arról a Pénzcentrum is beszámolt szeptemberben. "A világ meghatározó autópiacai a visszaesés jeleit mutatják, a jövő nem tűnik rózsásnak többek között a Brexit vagy éppen az amerikai-kínai kereskedelmi háború jelentette kockázatok miatt" - írtuk akkor.
A globális autópiac visszaesésének folytatódására és Németországban több tízezer ágazati munkahely megszűnésére számít a német autóipari szövetség (VDA) a Die Welt című német lap decemberi 5-i számában ismertetett előrejelzése szerint - és ez feltehetően hatással lesz a magyar gazdaságra is.
Tömeges elbocsátások?
A Portfolio novemberi összefoglalójában írta meg, hogy megszaporodtak azok a hírek, amelyek Magyarországon működő gyárak leépítéseiről szóltak, így könnyen az az érzés alakulhat ki, hogy vége a hazai foglalkoztatási csodának. Tömeges elbocsátás a Dunaferrnél, több száz dolgozó kirúgása az Electroluxnál, hatalmas létszámcsökkentés az Audinál: ez csak néhány példa a 2019-ben bejelentett nagyobb leépítési tervekből. Mint írják, a csökkenő külső kereslet (kevesebb megrendelés és bizonytalan kilátások) miatt a hazai, exportra termelő vállalatok is bajba kerülhetnek.
Sztrájkok
Idén olyan is történt, amire hosszú ideje nem volt példa Magyarországon: jelentős munkabeszüntetéseket tartottak a magyar dolgozók, ami egyes vállalatok termelésére is érdemi hatással volt. A legsikeresebb sztrájkot az Audinál tartották, de összességében a versenyszféra egészében igen jelentős béremelést tudtak kiharcolni a munkavállalók: az Audiban látott sztrájk sikerén felbuzdulva több más, feldolgozóipari és kereskedelmi cégnél (pl. Hankook, Metro, Chinoin, Tesco) is tartottak munkabeszüntetést a dolgozók, akiknek jobbára sikerült nagyobb béremelést kiharcolniuk, mint amit a munkáltató tervezett.
A sztrájkok a már fent említett extrém magas munkaerőhiány miatt lehettek sikeresek, és mert szinte történelmi csúcsra emelkedett a betöltetlen állások száma és aránya.
Nyugdíjasok, kismamák előnyben
Számos programot indítottak idén a foglalkoztatás növelésére, melyekkel az elsődleges cél az, hogy az álláskeresőket, a közfoglalkoztatottakat és az inaktívakat juttassák munkához, hiszen ők adják a munkaerő-tartalék döntő részét.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- mondta Bodó Sándor. A Pénzügyminisztérium (PM) foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára egy másik fontos munkaerő-tartaléknak a kisgyerekes anyák táborát nevezte, őket a nagyszülői gyeddel és a bölcsődei férőhelyek emelésével igyekeztek visszaterelni a munka világába 2019-ben.
A képzésé a jövő
Azt, hogy egy ország mennyire versenyképes, nagyban meghatározza az oktatás és főleg a szakoktatás szerkezete, minősége. Éppen ezért, akit érdekel a munkaerőpiac, az nem kerülheti el, hogy legalább egy pillantás vessen az oktatás kérdésköre. 2019-es év egyik legfontosabb változása, hogy idén szeptember végén az Országos Képzési Jegyzék módosult, korábban több mint hétszáz szak szerepelt ebben, most a módosítás után 174 alapszakma maradt.
2019-es hír, hogy osztrák mintára rugalmasabb, gyakorlatiasabb lesz a szakképzés, emelkedik az oktatók bére, ösztöndíjakat kapnak a tanulók. A cél a teljes foglalkoztatás elérése, ennek érdekében számos célzott intézkedés történt az elmúlt években. Éppen ezért a következő tanévtől, azaz 2020 szeptemberétől átalakul a szakképzés intézményi szerkezete. A szakképző intézményeknek két típusa lesz: a technikum és a szakképző iskola. A technikum a minőségi szakmai oktatás helyszíne, az ötéves képzés egyesíti a gimnázium és a szakmatanulás előnyeit.
Menjek vagy maradjak?
2016. június 23-án eldőlt, Nagy-Britannia a tagországok közül elsőként kilép az Európai Unióból, sokakban felmerül a kérdés, mi lesz a kint dolgozó magyarok sorsa, hogy fogja ez őket érinteni? A brexit egészen biztosa érinteni fogja az Egyesült Királyságban élő európai uniós polgárok, köztük a kint élő magyarokat is - pánikra azonban nincs semmi ok. Azok a külföldi EU-polgárok, akik törvényesen és életvitelszerűen az Egyesült Királyságban laknak, a brit EU-tagság megszűnése után is maradhatnak az országban. Fontos tudni azt is, hogy érvényben maradnak jelenlegi jogosultságaik is, de letelepedett jogi státusért - vagyis meghatározatlan időre szóló tartózkodási engedélyért - kell folyamodniuk a brit belügyminisztériumhoz.
A fenti válaszokból is kiderül, hogy pánik helyett érdemes utánaolvasni a jogszabályoknak, tájékozódni: hiszen magyar nyelven is elérhetőek azok az anyagok, melyekből pontosan kiderül, aki akat, miként tud az országban maradni.
És mi vár ránk 2020-ban?
A távmunka és a részfoglalkoztatás területén még van hova fejlődni. A részmunkaidőben dolgozók aránya 4 százalék, miközben az uniós átlag 20 százalék. Ugyanakkor változtatni kellene azon a szemléleten, hogy a munkaadó szereti látni a dolgozót munkavégzés közben - mondta el Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium (PM) foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára. A jövő évi kilátásokat érintő kérdésre elmondta: arra számítanak, hogy stabilan 4,5 millió felett lesz a foglalkoztatottak száma, miközben a munkanélküliségi ráta 3 százalék közelében marad. Tovább csökkenhet a közfoglalkoztatottak száma, miközben egyre több külföldön dolgozó magyar térhet haza - mondta.
Ami a munkaerőpiaci adatokat illeti, a bruttó átlagkereset a következő évben is nagy mértékben nőhet: 2019-ben egész évet vizsgálva 10,7 százalék lehet a bérnövekedés, 2020-ban 8,9 százalék lesz a bérnövekedés üteme. Jó hír a munkavállalóknak, hogy a bérek a következő két évben is jelentős mértékben nőhetnek, bár a növekedés üteme lassul: 2021-ben 8, 2022-ben pedig 7,5 százalék lehet az átlagbér-emelkedés az MNB előrejelzése szerint.