Pénzcentrum • 2019. november 30. 16:04
Hofi Géza özvegye mind a mai napig kezeli a híres humorista hagyatékát. Könyveket szerkeszt, lemezeket ad ki férje fennmaradt előadásaiból. Ráadásul még mindig ugyanabban a lakásban, ugyanazok között a bútorok között él, mint korábban férjével. Hofi Ildikó jó példa arra, hogyan lehet megfelelő módon bánni az örökséggel, kezelni egy hagyatékot. Rengeteg magyar ezzel szemben nem kezeli tudatosan az örökségét, a legtöbb honfitársunknak végrendelete sincs, vagy ha van is rosszul van megírva. Mutatjuk, mire érdemes figyelni az örökség kapcsán.
- mondta el a Hot Magazinnak adott interjújában Hofi Géza özvegye, Hofi Ildikó, aki még a mai napig is közös lakásukban, ugyanazok között a bútorok között él, ahol anno férjével. Az özvegy a lapnak elmondta azt is, hogy öröm számára megboldogult férje dolgaival foglalkoznia és kezelni a hagyatékát.
A nő arról is beszámolt, szeret Hofiról szóló könyveket előkészíteni. Ezekből például most újabb kötet jeleni meg. De ezen felül arról is tájékoztatta a magazint, nemrégiben adtak ki egy Best of Hofi lemezt is. Hofi Ildikó egyébként Államigazgatási Főiskolára járt, mert az ELTE jogi karára nem vették fel. Pénzzel bánni azonban már nagyon fiatal korában megtanult:
- mondta el a lapnak, majd hozzátette egy nagyon tanulságos eset kapcsán, hogy amikor a szüleitől pénzt kapott takarékbélyegre, cukrot vett rajta az osztálytársainak, ám amikor az apja ezt megtudta lekevert neki egy jó nagy pofont.
Nem végrendelkeznek a magyarok
Ahogy a fenti példa is mutatja, van amikor nagyon simán megy minden a hagyatékkal, és az örökség kezelése akár hosszú-hosszú évekre is ellátja feladatokkal, illetve pénzforrással az örökösöket. Ez azonban koránt sincs mindig így. Egy korábbi felmérésből az derül ki, hogy a magyarok nagyjából 90 százalékának egyáltalán nincsen végrendelete, a jogi procedúrára bízza a hagyatékának elosztását. Ha végakarat nincs, vagy az nem terjed ki a vagyon egészére, akkor a hagyatéki eljárásban a törvényes öröklés szabályai érvényesülnek, amelyek nagyon szigorú, kivételt nem engedő öröklési rangsort állítanak fel:
- első helyen a lemenő egyenes ági rokonok - gyerekek, unokák stb. - öröklséi igényei állnak, az pedig egyáltalán nem releváns, hogy az örökös gyermek házasságon kívül, vagy azon belül született.
- mellettük a házastárs áll, aki egy "gyerekrészt", illetve holtig tartó haszonélvezeti jogot örököl az elhunyttal közösen lakott ingatlanra, annak berendezésére. A Polgári Törvénykönyv szerint az öröklésből kiesett gyermek vagy távolabbi leszármazó helyén egymás közt egyenlő részekben a kiesett személy gyermekei örökölnek.
- a magyar jog az özvegyet csak akkor ismeri el egyedüli örökösként, ha nincsenek egyéb élő leszármazottak, szülők.
- ha az örökhagyónak a házastárson kívül csak szülei voltak, akkor az özvegyé lesz a közösen lakott lakás, annak berendezése. Emellet a hagyaték fele is a házastársat illeti, a másik fele pedig a még élő szülőket.
Külön bonyolódik a dolog, ha a felmenők és az oldalági rokonok örökölnek, ezt nevezi a magyar jog parentéláris öröklésnek. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara szerint akinek van is végrendelete, az sem feltétlenül van tisztában a követelményekkel.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Rengeteg végrendelet lapul otthon, a fiókok mélyén, viszont a tapasztalatok szerint számos dokumentumot hibásan készítettek el - ekkor pedig a dokumentum támadhatóvá válik a hagyatéki eljárás során, vagy a bíróságon. Papíralapú végrendeletet háromféleképpen lehet elfogadható módon írni:
- egyfelől sajátkezűleg - ez a közismertebb mód -, ekkor nincs szükség tanúk jelenlétére sem, a lényeg, hogy az örökhagyó az egészet a saját kezével írja, és a végén szignózza.
- géppel, ám ekkor az örökhagyó mellett két tanúnak is alá kell írnia annak minden oldalát. Azonban az nem feltétel, hogy a tanúk ismerjék a dokumentum tartalmát, ellenben az a benne szereplő juttatás érvénytelen, amelyet az örökhagyó valamelyik tanúra hagy.
- emellett a közjegyzőnél is letétbe lehet helyezni a végrendeletet - ennek is feltétele, hogy az örökhagyó maga írja azt. Előnye még az is, hogy a dokumentum nem veszhet el, mert bekerül a nyilvántartásba, és a szakértők segítségével a hibák is kiküszöbölhetőek. Tanúk ebben az esetben nem kellenek.
Bármelyik formát is válasszuk, nagyon fontos, hogy a végrendelet keltezése megelelő legyen, ennek hiányában a dokumentum érvénytelen. Amennyiben a végrendelet több oldalból áll, úgy mindegyik lapot sorszámozni szükséges.
Sőt, jótékony szervezeteket, alapítványokat és egyesületeket is megnevezhetünk örökösnek. Állat javára viszont nem lehet Magyarországon végrendelkezni.