Pénzcentrum • 2019. október 29. 11:30
Igencsak változó, mennyit lehet keresni az egyes ágazatokban Magyarországon - derül ki a KSH legfrissebb, 2019 első félévére vonatkozó jelentéséből. Az adatokból kitűnik, hogy a diplomások és a szellemi dolgozók húzzák fel a nagyátlagot. Ellenben érdekes, hogy bár hatalmas a bérverseny a nagy boltláncok között, összességében a kereskedelemben sokkalta rosszabbul lehet keresni, mint mondjuk egy hazai bányában. És az építőipar is hiába dübörög, a fizetéseken ez nemigen látszik.
Ugyan az első félévben a KSH adatai szerint a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagfizetése 359 500 forint volt havonta, de a foglalkozások szerinti bontások igencsak árnyalják a képet - ahogyan nemek, és életkor szerint is más-más a havi fizetés. A növekedés összességében 10,6 százalékos 2018 azonos időszakához képest. Az első negyedévi, 11,0 százalékos emelkedést követően, a második negyedévben némileg lassult a bérkiáramlás (10,3%-os volt az átlagos növekedés). A dinamikus emelkedéshez többek között hozzájárult a minimálbér és a garantált bérminimum 8,0 százalékos megemelése, a kormánytisztviselők bérreformja, valamint a közfoglalkoztatottak létszámának jelentős csökkenése - áll a KSH friss jelentésében.
Kiderült, hogy Magyarországon a 20 év alattiak kereseti pozíciói a legrosszabbak, míg a 30-39 év közöttieké a legjobbak, ha 10 éves korcsoportonként vizsgáljuk az alkalmazásban állók béreit. Az előbbi korcsoportba tartozók bruttó átlagkeresete 2019 I. félévében 231 600 forint volt, ami 159 ezer forinttal maradt el a 30-39 évesekétől (390 800 forintos). A 20 év alattiak bruttó átlagkeresete egy év alatt nominálisan 19,6 százalékkal nőtt, míg a 30-39 éveseké 10,9 százalékkal, vagyis mindkét korcsoport bérnövekedési üteme gyorsabb volt az átlagnál.A szellemi foglalkozásúak átlagosan havi 202 ezer forinttal kerestek többet, mint a fizikaiak. A fizikai állománycsoportba tartozók bruttó átlagkeresete egy év alatt 12,7 százalékkal, 264 100 forintra, a szellemieké 8,7 százalékkal, 465 900 forintra nőtt.
2019 január-júniusában foglalkozási főcsoportonként vizsgálva a gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetőknek, törvényhozóknak a bruttó havi átlagos bérelőnye meghaladta a félmillió forintot a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásúakhoz képest. A fizikai foglalkozásúak közül az ipari, építőipari foglalkozásúak bruttó átlagkeresete volt a legmagasabb. A szellemi állománycsoporton belül az irodai, ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozásúak bruttó átlagkeresete volt a legalacsonyabb (315 200 forint).
Érdekesség, hogy a kiélezett bérverseny ellenére, a kereskedelemben a nemzetgazdasági átlag alatt vannak a fizetések: vélhetően a nagy boltláncok hiába dobták le a bérbombát, a kisebb, független üzletek nem tudnak lépést tartani velük. Összevetésképpen például bányászként is jobban lehet keresni, mint bolti eladóként. Emellett, bár mindenki arra panaszkodik, hogy szinte lehetetlen jó, és olcsó szakembert találni Magyarországon, a táblázatból kitűnik, hogy az építőiparban sem érik el a bruttó fizetések a nagy, országos átlagot - pedig egyébként dübörög az ágazat. Az állandó munkaerőhiánnyal küszködő vendéglátás pedig egyenesen a bérrangsor utolsó helyére csúszott.
Itt fizetnek a legjobban
2019. I. félévben a versenyszféra legalább 5 fős vállalkozásainál teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete (az itt alkalmazott néhány ezer közfoglalkoztatottal együtt számolva) 374 600 forint volt, ami egy év alatt 11,3 százalékos növekedést jelentett.A költségvetési szektorban a bruttó átlagkereset a versenyszférára jellemzőtől elmaradva 7,6 szézalékkal, 326 900 forintra emelkedett.A közfoglalkoztatottak bruttó kereseti átlaga az évközi munkaügyi statisztika által megfigyelt körben 82 ezer forintnak felelt meg, ami az összetétel-változás hatásának köszönhetően az egy évvel korábbinál 0,6 százalékkal volt alacsonyabb.A bruttó átlagkereset négy nemzetgazdasági ágban haladta meg a félmillió forintot: a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb, itt egy év alatt 7,2 százalékkal, 672 300 forintra nőtt a bruttó átlagkereset, az információ és kommunikáció területén átlagosan 624 700 forintot kerestek, 11,0 százalékkal többet, mint egy évvel korábban.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás területén 593 600 forint volt az átlag, ami nominálisan 8,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység területén pedig 500 500 forintot tett ki az átlag, ami 12,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Hivatalosan a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban dolgozóknak volt a legalacsonyabb a bruttó átlagkeresete (236 300 forint). Az itt dolgozók nominálisan 11,4 százalékkal kerestek többet, mint egy évvel korábban.
A közfoglalkoztatottak jelentős részét magában foglaló humán egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban a bruttó átlagkereset 236 500 forint volt. Ez az összeg 10,5 százalékkal emelkedett egy év alatt. Az alacsony, tarifális közfoglalkoztatási bérek hatását kiszűrve ez utóbbi területen átlagosan mintegy 67 ezer forinttal többet, 303 500 forintot kerestek a teljes munkaidőben alkalmazásban állók. (Az így számolt bruttó átlagkereset 5,4%-kal nőtt.)
Ennyivel keresnek többet a férfiak a nőknél
A KSH adatai szerint 2019 I. félévében a férfiaknak átlagosan havi bruttó 68 ezer forinttal volt magasabb a keresete, mint a nőké. A férfiak bruttó átlagkeresete 393 700, a nőké 325 700 forintot tett ki. A férfiaknál az átlagosnál magasabb (11,3%-os), míg a nőknél ettől némileg elmaradó (9,6%-os) mértékben nőttek a bruttó bérek. A nemek közötti kereseti különbségekre több tényező együttesen hat: többek között a munkatapasztalat hossza, a legmagasabb befejezett iskolai végzettség, és hogy milyen ágazatban vagy foglalkozásban dolgozik.