24.hu • 2019. augusztus 29. 09:32
Csaknem 44 ezer forintot nyerhet év végéig az a munkáltató átlagkerestű dolgozóin, aki a szochó csökkenése után nem emeli a béreket. A minimálbéreseken is a második félévben mintegy 18 ezer forintot spórolhat munkáltatójuk. Az év közi béremelés azonban egyáltalán nem számít általánosnak.
Mindenkinek járhat 2 százalékos alapbéremelés, amennyiben július 1-jétől 2 százalékkal csökken a munkáltatók által fizetendő szociális hozzájárulás adó - írta még márciusban a Borsodchem a 24.hu-nak. A lap értesülései szerint azonban hiába csökkent a szochó 19,5 százalékról 17,5 százalékra, a vegyipari cég nem tartotta be az ígéretét, ő ugyanis - korántsem egyedül - nem kapta meg júliustól a mindenkinek beígért bruttó 2 százalékos emelést.
A szakszervezetek szerint azok a borsodchemesek, akik kaptak emelést, eleve ritka kivételnek számítanak. A legtöbb munkáltatóknál ugyanis nem jellemző az évközi béremelés, ami az átlagbérrel számolva nettóban csaknem 29 ezer forint pluszt jelenthet az év végéig a dolgozóknak.A Borsodchem és a szakszervezetek elsőre azt a választ adták a kérdésre, hogy teljes körű volt-e a júliusi béremelés, hogy igen. Azonban az olvasói panasz nyomán elismerték, hogy
A cég azt írta, a 2 százalékos alapbéremelést a bérmegállapodásban foglaltak szerint hajtották végre, és az valóban tartalmaz egy - az éves béremelés maximális mértékére meghatározott - korlátot a vezetői szintekre, valamint a beosztott állomány legmagasabb fizetéssel rendelkező munkavállalóira. Tájékoztatásuk szerint azoknak az aránya, akik nem vagy csak részben - a bérmegállapodásban meghatározott határig - részesültek a júliustól hatályos 2 százalékos többletbéremelésből, alig haladja meg a dolgozói létszám 1 százalékát. Ez nagyjából 30 embert jelenthet. A lapnak nyilatkozó olvasó valóban vezető beosztású, de szerinte így is csúsztatott a cég, amikor márciusi nyilatkozatában adócsökkentés esetére mindenkinek megígérte a 2 százalékos emelést.
A Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSz) alelnöke, Székely Tamás azt mondta a 24.hu-nak, náluk a cégek több mint felénél rögzítették a bérmegállapodásban: amennyiben megvalósul a szochocsökkentés, azt béremelésre fogják fordítani a cégek, és erre garanciát is vállaltak. Ez nagyjából 0,9 százalékos emelést jelent nettóban éves szinten.
Szerinte ahol nincs szakszervezet, nincs bérmegállapodás, és ott aligha forgatják bérbe az adócsökkentést a munkáltatók. Viszont azokon a területeken, ahol nagyon fojtogató a munkaerőhiány, kénytelenek lesznek tovább emelni a béreket, és ott nem lesz elég újabb 2 százalék, éves szinten nettóban 0,9 százalék.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, Kordás László számított arra, hogy nem fog béremelkedéssé válni az adócsökkentés. Két tényezőre alapozta ezt
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- az egyik, hogy zömében visszatértek a munkáltatók az őszi bértárgyalásokhoz és az év eleji béremelésekhez (volt idő, amikor az évközi emelés volt a jellemző). Emiatt szerinte a dolgozóknál nem jelenik meg béremelésként a szochocsökkentés, hanem a munkáltatóknál növeli a profitot. Megjelenhet persze a következő évi bérfejlesztésben, de ez féléves csúszást jelent.
- A másik, hogy egyre több munkáltató köt kétéves bérmegállapodást, de előfordul hároméves is. Azt egy adócsökkentés nem írja felül, így csupán a munkáltatónak jelent könnyebbséget.
- Ezért is mondja a szakszervezeti szövetség, hogy
Ahogy azonban említettük, a munkavállalók nagy részét érintő évközi béremelés egyáltalán nem számít általánosnak. A Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke, László Zoltán szerint előfelmérésük azt mutatta, hogy a cégek kevesebb mint harmada (32%) fordíthatja részben vagy egészben béremelésre a szociális hozzájárulási adó csökkentését. Közülük volt, aki úgy tervezte, bónuszt csinál a 2 százalékos szochocsökkentésből, amit év végén bizonyos feltételek mellett lesz adható, volt, aki 1 százalékot tervezett csak a munkavállalóknak adni, és voltak, akik a teljes 2 százalékot béremelésre tervezték fordítani. Viszont a felmérésből következően
Ők azt válaszolták, akkora bérfejlesztések voltak az elmúlt időkben, hogy a kétszázalékos köztehercsökkentést most inkább megtartják maguknak. Jellemző volt még, hogy inkább a kisebb vagy közepes méretű vállalatok nem terveztek béremelést a szochocsökkentés miatt, a nagyobbak viszont előzetesen inkább hajlottak rá.
Hogy ténylegesen milyen arányban valósult meg a júliusi béremelés, arról az érdekképviseletnek még nincsenek adatai.