Pénzcentrum • 2019. augusztus 23. 05:46
A statisztikák alapján kis túlzással azt lehet mondani, hogy aki akar, az ma Magyarországon tud dolgozni. Az persze egyáltalán nem mindegy, hogy milyen pozícióban. Az látszik ugyanis, hogy a Shared Service Centerek egyre nagyobb hazai terjedése jócskán megnyomta a keresletet a több idegennyelven jól kommunikálni tudó munkaerő iránt. Azok ráadásul, akik tényleg valamilyen különleges nyelven folyékonyan beszélnek, legyen az litván, héber vagy akár mandarin, tényleg bankot robbanthatnak, és bármilyen szakirányú végzettsége nélkül bruttó 350-400 ezres fizetésekért állhatnak sorba kezdőként.
2019. április-júniusi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 511 ezer fő volt, 36 ezer fővel több, mint egy évvel korábban - olvasható a KSH legfrissebb kiadványában. Ebben az időszakban ráadásul a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 70 százalékra emelkedett. Ezzel egy időben, ugyanerre az időszakra vonatkozóan a munkanélküliségi ráta történelmi mélypontra, 3,3 százalékra csökkent. A munkanélküliek átlagos létszáma 155 ezer fő volt Magyarországon.
A statisztikákból az látszik, hogy aki manapság (erősen munkaerőhiányos versenyszférában) keres, az nagy valószínűséggel talál is munkát hazánkban. Az azonban egyáltalán nem mindegy, hogy milyet, és mekkora fizetésért.
Arról persze már mindenki tud, melyek a tradicionálisan magas fizetéssel kecsegetető szakmák, mint például a mérnök, a fogorvos vagy a programozó. Ám ezek elsajátítása legtöbbször nem megy egyik napról a másikra, hovatovább a legtöbb esetben egy egyetemi végzettség is szükséges a foglalkozás űzéséhez. Ezzel szemben bőven, vagyis egyre több és több olyan állás akad Magyarországon, ahol szinte végzettség nélkül is szép summákat szakíthat az ember. És ezeknek "mindössze" egy, ám annál jelentősebb előfeltétele van, mégpedig az idegennyelvtudás.
Nem mindegy milyen nyelven jár a szád
- mondta el a Pénzcentrumnak Andavölgyi Vivien, a Profession.hu toborzási szakértője. A szakember arról is beszélt, hogy a jelenlegi munkaerőpiacon nagyban megkönnyíti az elhelyezkedést egy, az angoltól eltérő különlegesebb európai nyelv ismerete. Ezek korábban jellemzően a német-francia nyelvek voltak, azonban ma, főleg Budapesten egyre több Shared Service Center nyitotta meg kapuit. Ez pedig azt hozta magával, hogy manapság az angol mellett egyre inkább lehet érvényesülni igazán különleges nyelvekkel is.
Andavölgyi Vivien szerint ilyen lehet többek között a holland, a héber, de a litván vagy akár a mandarin is. Ez utóbbiról a szakértő egyébként azt mondta, bármennyire is tűnik különleges nyelvismeretnek hazánkban, ma már a kereslet abszolút megjelenik rá a versenyszférában, és ezzel együtt természetesen kínálatból sincs hiány.
A már felsorolt különleges nyelvtudásokon túl természetesen megjelenik a kereslet az orosz és az észak-európai nyelvek ismerete iránt is. Értelemszerűen a szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy bár kereslet jócskán akad ezek iránt a nyelvek iránt, kevesebb a nyitott pozíció, mint a legismertebb nyelvek esetében. A másik oldalon viszont, aki rendelkezik ilyen, különleges tudással (pl. héber, litván, mandarin, stb.) az igencsak jó fizetésre számíthat.
Az aktív idegennyelv-használatot leginkább IT-support, illetve ügyfélkapcsolattartási munkakörökben lehet kamatoztatni. Amiknek egyik nagy előnye, hogy általánosságban semmilyen különösebb (felsőfokú)végzettségre nincs szükség ahhoz, hogy ezeket a (kezdő) pozíciókat beöltse az ember.
Jó pénz ütheti a markod
Ami pedig a fizetéseket illeti, általánosságban elmondható, hogy jobb bérre számíthat az, aki valamilyen különleges nyelven is folyékonyan tud beszélni. De persze a fizetéseknél a betöltendő pozíció minőségét is figyelembe kell venni .
A szakértő szerint azonban nem járunk messze az igazságtól, ha úgy számolunk, hogy egy magasabb szintű kapcsolattartási feladatkörben egy igazán különleges, héber, litván vagy holland nyelvismeret bruttó 350-400 ezret is hozhat a konyhára. Legalábbis a területen dolgozók bérigénye nagyjából itt kezdődik.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
- mondta el a Pénzcentrumnak Andavölgyi Vivien.
Nem csak a jó szakma hoz pénzt
Mindebből az látszik tehát, hogy a mai, (súlyosan) munkaerőhiányos magyar munkaerőpiacon egyáltalán nem csak egy jó diplomával vagy egy jó szakmával érvényesülhet az ember, és lehet zsíros állása. Ugyanennyire kifizetődő lehet egy erős nyelvismeret is. Igaz, ami igaz, ahhoz hogy bankot robbantson az ember, érdemes tényleg valami nagyon különlegesbe belevágni.
hívta fel a figyelmet a toborzási szakértő, aki azt is kiemelte, hogy a különleges idegennyelvek mellett egyre többször kamatoztatható a szomszédos országok nyelve is, mint például a szlovák vagy román. Hiszen itt a shared service centerek mellett egyéb, külkereskedelmi pozíciókba is egyre több hely nyílik meg.
Az erős idegennyelv használat mellett Andavölgyi Vivien lapunknak beszámolt arról is, hogy az úgynevezett webináriumok, online kurzusok világa is sokat segíthet a pályájukat módosítani kívánóknak. Ezek elvégzése által ugyanis nem csak hogy belekóstolhatnak egy általuk áhított szakmába - hogy az egyáltalán tetszene-e nekik hosszútávon -, de megtanulhatnak olyan praktikákat is, amikre egyébként csak "on the job" lehetne szert tenni, így például a programozás vagy a digitális marketing alapjai "simán" elsajátíthatók webes felületen. Ráadásul ezeknek a kurzusoknak az elvégzése mindenképp jól mutat az ember CV-jében, amit általában pozitívan értékelnek a HR-esek, egy-egy állásinterjún.
A nyelvvizsga nem minden
Magyarországon sokak fejében továbbra is makacsul tartja magát, hogy az istenadta papír az, ami igazán számít, ha komoly dolgokra fordul a szó. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint azonban, bár egy nyelvvizsga jó kiinduló pont lehet bárki számára, a versenyszférában bizony az aktív nyelvtudás és nyelvhasználat számít, semmi más.
Ez azt jelenti, hogy lobogtathatja bárki a papírját, ha akár már az állásinterjún nem tud egyik pillanatról a másikra folyékonyan egyik nyelvről a másikra váltani, majd vissza, akkor nem sok esélye van olyan munkakör betöltésére, ahol ennek a tudásnak a megléte a legfontosabb.
Mindez pedig azt is jelenti, hogy a már fent említett területeken nyelvvizsga nélkül is könnyen érvényesülhet az, aki jól, választékosan és folyékonyan beszél idegennyelveket. A bizonyítvány tehát, ha nem is egészében a múlt, egyáltalán nem perdöntő irat, főleg ha a versenyszféráról van szó. Az más tészta, hogy az állami szektorban a nyelvvizsga megléte alapból plusz jövedelemmel járhat bértáblás rendszerben, még akkor is, ha azt a munkavállaló soha életében nem is használja. Aki viszont ezek után ezzel a papírjával a versenyszféra területére lépne, mindenképpen javasolt számára, hogy frissítse fel tudását, ha nem akar magának nagyon kellemetlen pillanatokat egy idegennyelv orientált állásinterjún.