Ide menekülnek a budapesti munkavállalók: mutatjuk a kedvelt megyéket

Pénzcentrum2019. április 10. 17:32

Egyértelműen erősödik a munkaerő országon belüli mobilitásának hajlandósága. Tolna, Nógrád, Heves és Békés megyében élők például 50 százalékban más régiókban működő társaságokhoz adják be pályázataikat. A változás kifutását azonban a jelenlegi ingatlanpiaci helyzet mérsékli. Ezzel párhuzamosan jól kivehető egy másik, a hazai gazdaság számára szintén kedvező fejlemény a munkaerőpiacon: a hazai munkaerő nemzetközi mobilitási hajlandósága ugyanis csökkent az elmúlt években. 

A munkaerő, a humán erőforrás eloszlása országon belül változatlanul rendkívül eltérő. Amíg Nyugat-Magyarországon gyakorlatilag nincs munkanélküliség, addig a keleti országrészben ez elérheti a 8-9 százalékot is. Az az általános nézet viszont változni látszik, hogy nem szívesen költözünk/utazunk egy-egy állás miatt az ország határain belül, még akkor sem, ha egy kifejezetten jó lehetőségről van szó. Ez olvasható ki a Profession.hu adatbázisában beadott munkaügyi pályázatokból.

Fejnehéz ország vagyunk, azaz a főváros a legnagyobb tehetség-mágnes. Határozottan körvonalazódik viszont egy másik irány, mely szerint már nem csak Budapestre, hanem Budapestről kifelé is áramlik munkaerő. Számukra azért Pest megye a legvonzóbb, alighanem az agglomerációba történő költözés miatt is. A fővárosból távozni kívánó munkaerő esetében Pest megye mellett Fejér megye is egyre gyakrabban szóba jön. Ez azért Budapesthez való közelségével magyarázható. A 3. megye, ahova a legtöbb budapesti jelölt jelentkezik, Győr-Moson-Sopron. Ez a régió főként Ausztria közelségének és az itt található ipari központoknak köszönheti népszerűségét.

Ha Budapest agglomerációjától és környékétől eltekintünk, akkor a megyék között "vándorlásban" is megfigyelhető élénkülés, főleg a 25-40 év közötti korosztálynál. A legjobban "mozgatható" jelöltek Tolna, Nógrád, Heves és Békés megyében vannak, ők 50 százalékban más megyékbe adják le a pályázataikat. A legtöbben persze az országos tendenciával egybeesően budapesti állásokra jelentkeznek. 

A legnagyobb mobilitási hajlandóság a szakmunkát (39 százalék) és fizikai segédmunkát (34 százalék), illetve betanított munkát (36 százalék) végzők körében tapasztalható.

 Az adminisztrációs, asszisztensi irodai munkát (15 százalék), az értékesítés, kereskedelem terén (14 százalék), a gyártásban, termelésben résztvevők (12 százalék) és a szállítás, beszerzés, logisztika (8 százalék) pozíciókra is egyre gyakrabban pályáznak megyéken átívelve. Ha összességében keresleti piac van a humánerőforrás területén, felmerül a kérdés, hogy milyen lehetőségeik vannak a vállalatoknak a kiválasztás során, mennyire tudnak válogatni a jelöltek között az országban. Hajdú-Bihar megyében nőtt a leginkább és Budapesten csökkent a legnagyobb mértékben a jelentkezések száma.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

A munkavállalók számára az arány Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Csongrád megyékben a legrosszabb. Munkaerő kínálat itt tehát lenne, sok esetben azonban a hirdetések és a jelöltek profilja közötti elvárások távol esnek egymástól, azaz hiába van megfelelő számú álláskereső, a tudásuk és bérigényük nem felel meg a munkaadó által megfogalmazottoknak.

A mobilitás nemcsak országon belül, hanem már jóideje nemzetközi szinten is olyan tényező, amely jelentősen befolyásolja a munkaerőpiacot. Bár egyre kevesebb fiatal döntene az ország elhagyása mellett (35 százalék, 2014-ben a magyar megkérdezetteknek még az 58 százaléka mondta azt, hogy szívesen vállalna munkát külföldön) . a legfiatalabb, 20 év alatti magyar válaszadók esetében a mobilitási hajlandóság még mindig jóval magasabb, mint az 57 százalékos globális átlag: 66 százalék.

Címkék:
munkaerő, penzcentrum, munkavállalás, mobilitás, külföldi munkavállalás, hr centrum,