Nem elég az 500 ezres kezdőfizu: álomgázsiért sem sok magyar adja erre a fejét

Biró Attila2019. március 11. 05:33

Magyarországon óriási munkaerőpiaci kereslet mutatkozik többek között gépészmérnökökre, villamosmérnökökre, közgazdászokra és informatikusokra is. Hiába azonban a munkaerőért sorban álló cégek garmadája, valamint a már pályakezdőknek is ínycsiklandozó fizetések belengetése, több hiányszakmában évről-évre csökken a diplomázók száma. A tendencia pedig azt mutatja, hogy ez a visszaesés nem is igen fog belátható időn belül a legtöbb szak esetében változni.

Átlagosan az Európai Unióban a 25-54 évesek 34 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel 2017-ben. Magyarországon ez az arány ellenben csupán 26 százalék volt, amivel hátulról a hatodik legrosszabb eredménnyel zártunk. Pedig a diplomás-pályakövetési rendszer 2017-es adatai szerint a diploma bizony megéri.

Friss adatok szerint ugyanis átlagosan már az is bruttó 286 630 forintot vihet haza havonta, aki a felsőoktatás alatt vagy a diplomaszerzés után pályakezdőként dolgozik. És ennél a legkeresettebb szakmák esetében jóval több is ütheti a végzett fiatalok markát:

  • Pénzügy és számvitel szakon 340 ezer
  • Gépészmérnök 320-390 ezer
  • Villamosmérnök 340-410 ezer 
  • Informatikai képzési területen 340-470 ezer

Az összeállításból jól látszik, egyáltalán nem mindegy, hogy egy pályakezdő, milyen végzettséggel vág neki a munkaerőpiacnak. És hogy mennyire nem, arról egy korábbi cikkünkben sokat látott fejvadászcégeket kérdeztünk. A szakértői válaszokból az derült ki, hogy bár jószerivel mindenféle végzettséggel lehet munkát találni, óriási kereslet - és ezzel járó magas fizetések - sokkal kevesebb, specifikus szakképesítés után mutatkozik. A szakértők szerint ma Magyarországon ilyennek számít többek között:

  • a gépészmérnök,
  • a villamosmérnök,
  • az energetikai mérnök,
  • a közgazdász,
  • a gyógyszerész,
  • illetve a programozó.

Ellenben a fejvadászok úgy vélték, hogy a korábban óriási népszerűségnek örvendő, magas bérrel kecsegtető jogász, pszichológus szaknak a mai munkaerőpiacon ma már nincs akkora relevanciája. Sőt olyan elavult képesítéseknek se nagyon, mint például a könyvtáros. Ezekből az információkból kiindulva arra voltunk kíváncsiak, hogy 

  • az egyetemi és főiskolai szintű - azaz a rendszerből már kivezetett képzési forma - okleveleinek száma miként alakul, ha kifejezetten csak a végzettséget szerzettek számát vesszük figyelembe;
  • továbbá, hogy az alapképzési szintű képzésben mennyien végeztek nappali tagozaton. 

Azért hogy erre választ kapjunk, az Oktatási Hivatal adatait felhasználva, a fent említett szakokon megnéztük, hogy 2013 óta statisztikailag hány egyén szerzett sikeresen nappali rendben diplomát Magyarországon. Az adatok értelmezésénél figyelembe kell vennünk, hogy az általunk vizsgált "statisztikai végzettek számában" 

az elsődleges végzettséghez tartozó oklevelet szerzett hallgatók szerepelnek. Ha egy hallgató egy intézményben több oklevelet is szerzett az adott évben, akkor is csak egyszer szerepel a statisztikában

- hívta fel a figyelmet a Pénzcentrumnak küldött válaszaiban az Oktatási Hivatal.

Nem eszik olyan forrón

Mielőtt jobban elmélyülnénk az adatokban fontos megjegyezni, hogy vizsgálatunk során pusztán a munkerőpiaci keresleten volt a hangsúly. Ez azt jelenti, hogy egy könyvtáros, magyar szakos bölcsész, illetve történész képzettség kulturális értelemben bár rendkívül értékes egy országnak, de a munkaerőpiacon kevés esély van arra, hogy ez a fajta "érték" megjelenjen. Arra pedig, hogy ez magas bérekkel is társuljon még kevesebb.

Mindez persze nem azt jelenti, hogy mától mindenkinek szoftverfejlesztőnek, energetikai mérnöknek vagy gyógyszerésznek kellene tanulnia, de mindenképpen fontos már a középiskolás évek vége felé tisztázni, hogy az egyes végzettségekkel a zsebében, mire számíthat egy magyar fiatal Magyarországon. 

Beszéljenek a számok

Először arra voltunk kíváncsiak, hogy a fejvadászok által keresettnek ítélt mérnök, informatikus, illetve gyógyszerész főiskolai és egyetemi képzésein miként muzsikáltak a magyar felsőoktatás nappali szakos hallgatói. Minderre azért, hogy meglássuk, azok akik régen kezdték tanulmányaikat, és azokat valamilyen okból kifolyólag nem fejezték be, most, hogy azt látják óriási igény mutatkozna szakmájuk iránt, befejezik-e végre.

Loading...

A számok a legtöbb szak esetében évről-évre apadnak, ami egy természetes folyamat, sőt üdvözölendő folyamat is. Például gépészmérnökből 2013-ban 73-en szereztek oklevelet, addig 2018-ban a számuk már csak 43 volt. Ez 31 százalékos csökkenés 6 év alatt. A villamosmérnök képzés ilyen tekintetben kiegyenlítettebb, de számok azért itt is alacsonyak.

Energetikai mérnökök főiskolai vagy egyetemi képzésen 2015-ben, 2016-ban nem is jött ki tanuló az iskolapadból, a többi évben is maximum csak ketten fejezték be régi tanulmányaikat. Az okleveles gyógyszerészek régi képzési formájában sem sokkal másabb a helyzet. 2018-ban például már csak egyetlen ember szerzett ezen a szakon diplomát, míg 2013-ban összesen 22 "beragadt" hallgató végzett.

BA/BSC/osztatlan - új szelek

"Szerencsére" a BA/BSC nappali munkarendű képzései valamivel baratságosabb képett festenek a végzettek arányáról, de itt is vannak nagyobb eltérések pro és kontra is. 

Loading...

A régi rendszert felváltó BA/BSC képzési évek nagy nyertese kétség kívül a gépészmérnök képzés volt, hiszen itt 4 év leforgása alatt majdnem 400-al többen diplomáztak. A villamosmérnökök száma ellenben két éve folyamatosan csökken, de a 2017-es 735-ös szám még mindig magasabb, mint a 2013-as. Mindezek mellett az energetikai mérnökök száma is növekedett, igaz talán ez szak a legstabilabb, ha a kiadott oklevelek számát tekintjük.

Szintén évek óta stagnál a mára már osztatlan képzéssé váló gyógyszerész képzésen végzett hallgatók száma is. Ha megnézzük, náluk a csúcs 2016-ban volt, ami 2017-re nagyjából visszacsökkent a korábbi évek szintjére. A szak iránt növekvő érdeklődésről tehát egyelőre nem lehet beszélni, de ki tudja, mit hoz a jövő? Ha ugyanis marad a nagyfokú kereslet a szakma iránt, 4-5 év múlva lehet, hogy növekvő pályára áll a Magyarországon végzett nappali szakos hallgatók száma is.

Kicsit más tészta

Ha megnézzük a régi, főiskolai vagy egyetemi oklevelet adó informatikus képzéseket, amit jobbára anno a magyar felsőoktatásban a mérnök-informatikus szak képezett le, akkor némiképp az eddigiektől eltérő, hektikus képet kapunk. 2015-ben például 154-en diplomáztak, 2017-ben ugyanakkor csak 43-an, 2018-ban azonban újra sokan, összesen 117-ben. Mindez azt jelenti, hogy rengteteg olyan régi rendszerbeli hallgató van, aki úgy dönt, lediplomázik végre informatikusként. Ez az attitűd nem is annyira meglepő, ha csak munkaerőpiaci keresletet nézzük. 

JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

2018-as év végi, iparági becslések szerint 30-40 ezer informatikus hiányzik ma a hazai munkaerőpiacról. Ennek tükrében még inkább aggodalomra adhat okot, hogy az utóbbi években megeshetett az, hogy nappali képzésekről egy évben még az 50-et sem érte el diplomás a mérnök-informatikusok száma. Igen ám, csakhogy az informatikát versenyképesen egyáltalán nem csak a felsőoktatásban lehet elsajátítani. Sőt!

Magyarországon is gombamód szaporodnak az olyan magáncégek, akik pár hónapos, esetleg egy éves informatikus gyorstalpaló képzéseket ajánlanak szinte bárkinek. A GreenFox tavaly például azt közölte lapunkkal, hogy eddig 323 hallgató végezte el náluk képzést, de amikor a válaszokat írták is 124 hallgató tanult Budapesten, további 16 pedig Prágában. A CodeCool pedig ugyanerre az időszakra vonatkozóan azt írta a Pénzcentrumnak, hogy addigra nagyjából 500 diák került ki tőlük, de 2018 végére számuk elérhette az ezret is. És ez csak a két legnagyobb, informatikus képzéssel foglalkozó iskola adatai, mellettük még sokan mások is vannak a piacon.

Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy egy 3 éves egyetemi képzést, illetve egy fél éves gyorstalpalót nem igazán lehet egymáshoz hasonlítani. Nyílván mind a kettő más-más skillekre koncentrál, annyi azonban jól látszik, hogy a magánszféra igencsak rá tudott repülni az állami képzés "hiányosságai" miatt keletkezett résre, és erre jókora kereslet is mutatkozik.

Programozó matematikusból már 6 éve is alig végzetek, akkor 16-an, 2018-ban azonban már csak 6-an. Az itteni számsorok ráadásul szisztematikusan évről-évre kevesebb számot mutatnak, ami azért van, mert ezt a szakot kivezették a hazai felsőoktatási rendszerből.

Hiába modern, csökken

A csökkenő tendencia a BS/BSC képzésen is megfigyelhető az informatikusok körében. Ugyanis míg 2015-be 859-en végeztek mérnökinformatikus a szakon, addig 2017-ben ez a szám már csak 787 volt. A programozó matematikus szakot ellenben felváltotta a rendszerben a programtervező informatikus szak, aminek a végzett hallgatói számai enyhe növekedés után, nagyjából stagnált a vizsgált időszak alatt. Itt 2013-ban 334-en végeztek, míg 2017-ben 371-en, nappali munkarendben.

Valamikor tömegek voltak

Mindezek ellenére a legszembetűnőbb diplomás visszaesését a keresett szakmák közül a közgazdászoknál lehet tetten érni mind a régi főiskolai/egyetemi rendszerben, mind pedig az új alapképzési szintű képzésben. Itt persze fontos megjegyezni, hogy közgazdász és közgazdász között már csak a pontos végzettségét tekintve is óriási a különbség. Nem mindegy például, hogy valaki kereskedelmi, számvitel vagy külgazdasági szakon végez éppen. A diplomákat tekintve ugyanakkor mindenki valamilyen közgazdászként lép a munkaerőpiacra, így mi is ömlesztve vizsgáltuk a diplomát átvevő, nappali tagozatosok számát. A tendencia itt is adott, nincsenek olyan tömeges kiugrások, mint például a mérnökinformatikusoknál.

Loading...

BA/BSC

Loading...

A visszaesés nagysága azonban a jelenlegi képzési rendszerben is hasonló. Ha megnézzük 2014-ben 5 275-en végeztek valamilyen közgazdászként, míg 2017-ben ez a szám már csak 4 013 volt. Ez több mint 1 200-al kevesebb szakembert jelent a teljes rendszerre nézve csupán 3 év leforgása alatt.

Azt látjuk tehát, hogy hiába a kecsegtető fizetések, a magyar viszonylatban szép kilátásokkal bíró jövőkép, a felsőoktatásból kikerülő diplomások száma a sikerszakok esetében is folyamatosan csökken. Mindezek mellett kíváncsiak voltunk a munkaerőpiaci igények által kicsit lesajnált képzésekre is. Ott vajon mi a helyzet?

Szellemszakok

Ahogy a statisztikákból kitűnik, a régi rendszer szerinti diplomások száma a könyvtárosok, jogászok, pszichológusok esetében is évről-évre csökken. Ez a mentalitás talán a jogászoknál a legszembetűnőbb, hiszen 2013-ban még 187-en diplomáztak országszerte, tavaly viszont már csak 62-en, de 2017-ben mindösszesen 26-an, ami heted annyi, mint az azt megelőző negyedik évben. Innen tehát szépen kopnak ki a "régiek".

Loading...

Könyvtárosnak ellenben már 2013-ban sem sokan végeztek a régi, főiskolai/egyetemi rendszerben. Nem volt ez másképp a pszichológia képzés esetében sem, ahol 2018-ban csupán 20-an végeztek, igaz, a két szak között mindig is óriási különbség volt, hogy a pszichológia szakra tradicionálisan nagyon magasak a felvételi ponthatárok, míg az informatikus könyvtáros szakokra egyáltalán nem.

BA/BSC

Loading...

Érdekes megjegyezni, hogy a jelenlegi képzésben a jogász szakma iránt ugyanakkora ma az érdeklődés, mint 2013-ban volt. Sőt az látszik, hogy a most végzettek száma még magasabb is, ami visszaszámolva azt jelenti, hogy 2013-2014-ben többen kezdték meg az ötéves képzésük, mint 2007-2008-ban. A jelenlegi munkaerőpiaci kereslet azonban idővel könnyen rányomhatja a bélyegét erre a szakra is, de ennek egyelőre nyoma sincs. Ugyanis mint látható a könyvtáros szakma munkaerőpiaci - évek óta tartó - láthatatlansága itt már megfigyelhető. Hiszen 2017-ben csupán 71 hallgató jött ki nappali, BA képzésről, holott 2013-ban még 166-an voltak.

Kell egyáltalán a papír?

Bár cikkünkben a megszerzett diplomák számát vizsgáltuk, joggal merül fel a kérdés, szükség van-e a modern munkaerőpiacon egyáltalán diplomára. A válasz pedig, hiába vannak látványos ellenpéldák, a szakemberek szerint még mindig az, hogy igen. Nehéz is lenne elképzelni, hogy egy gépész, - vagy villamosmérnök, gyógyszerész máshol megszerezhetné azt a tudást, amivel később majd foglalkoznia kell.

Vallják ezt egyébként sokan úgy, hogy közben kritikaként mindig hozzáteszik, a hazai egyetemi oktatásban változásokra lenne szükség, hiszen azok túlságosan csak az elméleti tudásra koncentrálnak, ami sokszor a gyakorlat rovására megy. Így történhet meg az, hogy sokszor neves diplomával rendelkező pályakezdőket szó szerint a munkahelyükön tanítanak be, hiszen sokaknak csak fejben van meg az a tudás, amit az egyetemen megszereztek. A gyakorlatban ellenben kevésbé. 

A diploma megléte alól ma talán leginkább a programozó informatikusok mentesülhetnek. Ez a szakterület egyfelől ugyanis annyira gyorsan fejlődik, hogy egyetemi szinten nem is lehet beérni az újabb és újabb technológiai újításokat. Ráadásul a terület szerteágazó is annyira, hogy valaki a munkaerőpiacon akár parányi szelet magas fokú ismeretével is simán degeszre keresheti magát úgy, hogy papírja sincsen. Egy Pénzcentrumnak nyilatkozó, végzettség nélküli senior programozó például így jellemezte a mai helyzetet:

(...) nem jellemző, hogy valakit a papírjai miatt vegyenek fel programozó állásra. A legtöbb helyen a tényleges tudás és a referenciák számítanak. Lehet valaki például szakács is, ha egyébként nagyon jó programozó, akkor simán fog munkát találni. Az egyetemi képzés némileg le is van maradva, a neten ugyanis hamarabb, gyorsabban megkapod a naprakész tudást, újdonságokat. Ráadásul ez a terület olyan, hogy igazából csak az alapokat kell nagyon jól elsajátítani, szóval ha el is végzel egy sulit vagy sem, utána mindenképp folyamatosan képezned kell magad, annyira gyorsan változik minden.

Ma legalább is ez a helyzet, óriási ugyanis a munkaerőhiány. De ez persze belátható időn belül meg is változhat, és egy olyan rendszerben már komoly előnyt jelenthet egy diploma megléte. Ezt előre nem lehet tudni. A hivatalos számok alapján annyi azonban bizonyos, hogy a jelenleg legkeresettebb hazai szakmák diplomás képviselői évről-évre kevesebben vannak, ez pedig sokáig fejtörést fog okozni a hazai vállalatoknak.

(Címlapkép - MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

Címkék:
hrcentrum, karrier, pénzcentrum.hu, diploma, kereset, pszichológus, keresetek, mérnök, gyógyszerész, jogász, programozó, közgazdász, clb, képviselői fizetés,