Ezekben a szakmákban kezdőként is milliós fizetés vár: tömegeket keresnek

Zsoldos Ákos • 2019. február 6. 05:48

Közeleg a felsőoktatási felvételi határidő, sokan vívódnak most, melyik szakra jelentkezzenek. A döntés nem tűnik egyszerűnek, hiszen a jelentkező fiatalok a jövőjükről döntenek. Ez pedig nagyon nem mindegy. Ha viszont csak a munkaerő-piaci igényeket nézzük, a választás talán sosem volt ennyire egyszerű. A Pénzcentrum megkérdezett három Magyarországon működő nagy fejvadász vállalatot és állásportált: a válaszukból egészen egyértelműen kirajzolódott, hogy milyen képesítéssel tudnak a magyar diákok a piacon tarolni, már frissdiplomásként is. Az alábbi képzésekkel ma már az sem ritka, hogy bruttó 700-900 ezres fizetést kapnak a frissen végzettek. Ráadásul ezekre a szakokra akár gyenge érettségi eredménnyel is könnyű bekerülni. A kérdés csak az, tudatosan választanak-e a diákok szakot.

Február 15. - már évek óta ez a nap jelenti a felsőoktatási felvételi időszak kezdetét, eddig lehet leadni a főiskolai/egyetemi jelentkezéseket. Sokan vívódhatnak, hogy milyen képzési területet vagy szakot válasszanak. A Pénzcentrum ezért megkeresett három, a magyar munkaerőpiacot első kézből ismerő fejvadászcéget és állsákereső portált: a Telkes Consultingot, a Workaniát és a Trenkwaldert. Az ő válaszaik - nem meglepő módon - teljesen egybevágtak az arra adott kérdésünkre, hogy melyik egyetemi képzésekkel lehet ma Magyarországon a legkönnyebben elhelyezkedni, melyekkel lehet a legjobban keresni és könnyebben előrelépni.

A műszaki és informatikai készségek számítanak aduásznak

Sokszor halljuk, hogy az informatikusok és a mérnökök kimagasló fizetésekre számíthatnak manapság. Nem meglepő, hogy a megkérdezett fejvadász cégek és állsákereső portálok is ezt erősítették meg. Az azonban nem mindegy, hogy az informatikai és műszaki képzéseken belül milyen konkrét szakot választ a jelentkező.

Hibás az az elgondolás, hogy egy mérnöki képzés önmagában elegendő, hiszen nagyon nem mindegy, hogy milyen mérnöki képzésre jelentkezik az illető. A munkaerőpiacon így például a gépészmérnökért és a villamosmérnökért két kézzel kapkodnak, agrármérnökre vagy vegyészmérnökre már kisebb a kereslet. Természetesen minden attól függ, hogy a végzettséggel milyen pozíciót tud betölteni a pályakezdő fiatal. A munkaerőpiacon manapság például nagy szükség van az informatikai területen belül a szoftverfejlesztőkre és programozókra, nem minden informatikus tud ugyanakkor programot írni. A Trenkwalder ezt írta válaszában:

Sokszor halljuk mi is partnereinktől, hogy milyen nagy az IT szakemberek hiánya a magyar piacon, azonban ez nem csak a mi munkaerőpiacunkra igaz, a technológia és az automatizáció fejlődésével egyre több ilyen jellegű pozíció jön létre globálisan. Ezek közül a pozíciók közül mindig az lesz az anyagilag is megbecsültebb, amelyik több hozzáadott értékkel bír. Például egy felhasználóbarát taxihívó applikáció fejlesztője minden bizonnyal több hatással van az üzleti sikerességre, így jobb tárgyalási pozícióban is van, mit egy olyan szakember, akinek munkája ilyen értelemben kevésbé kritikus. Ennek következtében a szoftverfejlesztői pozíciók vannak leginkább fókuszban.

A Trenkwalder azt is megerősítette, hogy az informatikai terület mellett a gépész-és villamosmérnöki terület is keresett, és jól is fizet. Ugyanezeket a szakterületeket nevezte meg válaszában Ficza János, a Workania.hu is szóvivője is. Emellett megemlítették a gazdasági és üzleti végzettségeket, valamint a gyógyszeripar és a telekommunikáció területét is. De nagyon keresettek a klinikai kutatók is, és mivel kevesen vannak, a bérük is magas. Lukács Zsolt, a Telkes Consulting igazgatója is ezt erősítette meg válaszában.

Mennyit lehet keresni ezeken a területeken?

Nem csupán az igényekre, de a keresetekre is rákérdeztünk. Ficza János, Workania szóvivője válaszából kiderül, hogy egyes szakterületeken dolgozó pályakezdők bére az egymillió forintot is megközelíti:

Ha az igazgatói pozíciókat nem vesszük figyelembe, akkor ma magyarországon a pilóták, az orvostanácsadók, az IT-menedzserek illetve a C programozók keresnek a legjobban, a bruttó fizetésük megközelíti a havi egymillió forintot is. Az informatikán belül az IT-tervezők, az IT-projektmenedzserek és az ABAP programozók bére lépi túl a havi bruttó 700 ezer forintot, a telekommunikáción belül pedig OSS/BSS specialisták, valamint a rádióhálózati specialisták és tervező mérnökök

A Telkes Consulting vezetője, Lukács Zsolt is hasonló bérezésekre hívta fel a figyelmet, szerinte az informatikai képesítésű pályakezdők bére akár a bruttó 900 ezer forintot is elérheti. Az informatikán belül sem mindegy azonban, hogy mely szakterületről van szó. Ficza János válasza szerint az IT-n belül szakmai tapasztalat nélkül is bruttó félmillió forint körüli összegeket lehet keresni például a Scrum Master, iOS fejlesztő, C programozó, C++ programozó és a szoftvermérnök pozíciókban, de termékmenedzserként vagy projekmenedzserként is megkapható ez a fizetés. Nagyon jól fizetett terület még az elektrotechnika és elektronika, így aki villamosmérnök, PLC-programozó vagy például energetikai mérnök, az az átlagnál magasabb bérre számíthat.

Jól fizetettek és keresettek még a gazdasági területek is, leginkább a pénzügyi szektorban, de a vállalati szerkor is jól fizet. Így például a Telkes Consulting vezetője szerint nagyon keresettek a kontrollerek, pénzügyi elemzők és a könyvelők is. Az alábbi táblázatban összegyűjtve olvasható a fejvadászok által megnevezett pozíciók, amelyekre nagy a kereslet és a fizetések is kimagaslóak.

Ezek a szakok szükségesek a fenti pozíciók betöltéséhez

A fent megnevezett pozíciók közül azonban sokat nem találunk meg az egyetemi alapszakok között. Azt is megkérdeztük a munkaerő közvetítőktől, hogy melyik szakra érdemes jelentkezni, amelyek a fenti pozíciókhoz követelménynek számítanak. A fentiekből az látszik, hogy nem meglepő módon a mérnöki és informatikai képzések viszik a prímet. A Trenkwalder ezt írta válaszában:

Az elmúlt években már tapasztalt trend mit sem változott, hazánkban a legerősebb versenyt munkáltatói oldalon a gyártó/termelő valamint a kutató/fejlesztő cégek vívják egymással. Ennek következményeképpen a legkeresettebb szakok a gazdálkodás/menedzsment, mérnöki és informatikai irányultságúak. A gazdasági/pénzügyi/számviteli végzettség mindig egy jó kiindulási alap a kifejezetten műszaki, mérnöki pozíciótól eltekintve; azonban önmagában legtöbbször kevés az előrelépéshez, szükség van még nyelvtudásra is a hosszabb távú, ambiciózusabb karrier építéséhez.

A Telkes vezetője is a villamosmérnök és mechatronikai mérnök szakokat emelte ki, amelyekkel ma a legkönnyebben lehet elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Akinek nincsenek erős matematikai készségei, annak jó megoldást jelenthetnek az üzleti képzések, például a gazdálkodási- és menedzsment. Lukács ezt mondta ezzel kapcsolatban:

A mérnöki képzettségek erős reálkészségeket feltételeznek, és az elvégzésük kemény tanulással jár. Nem mindenkinek javasoltak a mérnöki képzések. Nekik jelenthetnek jó kiskaput az üzleti képzések.

A Telkes vezetője ugyanakkor kiemelte, hogy nehéz összehasonlítani az egyes szakokat, mivel nagy probléma, hogy Magyarországon nincs auditált felsőoktatás. Azt is megjegyezte, hogy az egyetemi képzések abszolút nem követik le a munkaerőpiaci igényeket, de még így is szükséges a diploma. Ahogy ő mondta:

Diploma nélkül nincs karrier.

Megkérdeztük azt is, hogy amennyiben valaki átfogó tudásra vágyik, és szeretne egyfajta jolly joker diplomát szerezni, melyik szakot érdemes választania. Azt a választ kaptuk a szakértőktől, hogy vannak ugyan átfogó tudást nyújtó szakok, például a műszaki menedzser, érdemesebb azonban egy specializáltabb, kézzel foghatóbb tudást nyújtó szakot választani. Ha mégsem így dönt a felvételiző, a gazdasági képzések közül jó megoldás lehet a gazdálkodási és menedzsment. A Workania ezt írta válaszában:

Továbbra is a gazdálkodási és menedzsment szakok adják a legátfogóbb képzést, amivel több területen is el lehet helyezkedni. Ezek a szakok angol végzettséggel még több lehetőséget nyújtanak, így bármilyen végzettsége is van egy friss diplomásnak, fontos, hogy meglegyen hozzá a kellő minőségű nyelvtudása.

Lukács Zsolt a Telkes Consultingtól szintén ezt erősítette meg: szerinte a közgazdász végzettség mindig hasznos, mert minden vállalatban nyomon kell követni az egyre gyorsabban bekövetkező változásokat, termelési vagy szolgáltatási folyamatokat.

Hiába jelent aduászt, ha nehéz bekerülni - vagy mégsem?

A válaszokban megnevezett szakokat és képzési területeket összegeztük, majd megnéztük, hogy az ország legnagyobb egyetemein - államilag támogatott képzésben - milyenek voltak a ponthatárok, azaz mennyire nehéz a bekerülés. A dolog legmókásabb része az, hogy azt találtuk,

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

A legpiacképesebb és legmagasabb fizetést kínáló képzésekre már egy közepesnél picivel jobb érettségi eredménnyel is könnyű bekerülni.

Az informatikai és műszaki képzésekre olyan alacsony a ponthatár, hogy sok esetben az egyetlen bekerülési feltétel az, hogy mindössze jelentkezni kell. A piacképesebb szakok közül a kivételt a gazdasági képzések jelentették, itt meglehetősen magasak voltak a ponthatárok-, de ezek esetén is leginkább azoknál a képzéseknél, amelyek kevésbé piacképesek (például a nemzetközi gazdálkodás). Az alábbi táblázatban összegyűjtve láthatók a válaszokban megnevezett legpiacképesebb szakok és a hozzájuk tartozó 2018-as ponthatárok:

A 400 pont jelenti a 100 százalékos érettségi eredményeket két tárgyból, 400-nál több pontot csak nyelvvizsgával és emelt szintű érettségivel lehet szerezni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben valakinek van egy középfokú nyelvvizsgája, és 80 százalék körüli érettségi eredménye van (vagy 60-65 százalékos emelt szintű érettségije), már gond nélkül bekerül villamosmérnöki képzésre akár az ország legjobb egyetemén is.

Lukács Zsolt ezzel kapcsolatban azt mondta, anomália, hogy a piacképtelen képzésekre 460 ponttal lehet bekerülni, míg egy villamosmérnöki szakra a ponthatár ennél sokkal alacsonyabb. Így a ponthatárok valójában nem mutatnak pontos képet a munkaerőpiaci igényekről.

A nyelv kiemelten fontos - na de melyik?

Aki ismeri a magyar munkaerőpiacot, az tisztában van vele, hogy angol nyelvtudás nélkül ma már nehéz az elhelyezkedés. Ezt mind a három válaszadó megerősítette. Ficza János válaszában ezt írta:

Továbbra is angol nyelv a legkeresettebb, az állásajánlatok kétharmadában szerepel elvárásként. A német nyelv következik ezután 15%-os gyakorisággal a hazánkban található német tulajdonú vállalatoknak köszönhetően. A más országokból származó cégeknél viszont az angol a központi nyelv. Nem véletlen, hogy a többi nyelv (francia, olasz, orosz, kínai) elenyésző (1% alatti) arányban jelennek meg.

Hasonló számokat nevezett meg Lukács Zsolt is. Szerinte a hirdetések 80 százaléka elvárja az angol nyelvtudást, és a skandináv és mediterrán vállalatok munkanyelve is az angol. Ezt követi a német, de az már csak kb. a hirdetések 20 százalékában szerepel elvárásként - és nem is találnak rá embert. A Telkes vezetője szerint ugyanis a magyarok nyelvtudása Európában a legrosszabb, és ezt adatokkal is alátámasztotta: itthon 37 százalék azok aránya, akik beszélnek idegen nyelvet. Szlovákiában ez 86, Romániában 70 százalék. A második idegen nyelv alig megy, de sokszor az angollal is bajok vannak. Ahogy ő fogalmazott:

Nem arról van szó, hogy anyanyelvi szintű angol nyelvtudást várnak el a munkaadók, elég, ha prezentálni és kommunikálni tud folyékonyan a munkavállaló. A jelentkezők ehhez képest sokszor még az angol nyelvű interjút sem vállalják, miközben az önéletrajzba beleírják, hogy alapszintű nyelvtudással rendelkeznek.

A nyelvtudás hiánya szerinte abban is meglátszik, hogy diplomamentő programot kellett indítani, mert sok hallgató azért nem tudott lediplomázni, mert nem tudott letenni egy középszintű nyelvvizsgát. Ez pedig országos probléma a fejvadász szerint.

Noha az angol mellett a német nyelv a legpiacképesebb a fejvadászok szerint, Lukács Zsolt szerint minden nyelv érték. Hasonló véleményen volt a Trenkwalder is:

Ügyfeleink java részénél komoly előnnyel indul, aki valamilyen skandináv esetleg holland, portugál, héber, arab nyelvtudással rendelkezik és ezért magasabb kezdő alapbérrel is számolhat. Az utóbbi években főleg kereskedelem és tolmácsolás területén újból előtérbe kerülő nyelvekké váltak a kínai és az orosz. Az angol nyelvtudás ma már alapvető elvárás a legtöbb helyen.

De mit ér a nyelv?

A nyelv önmagában nem egy piaci képesítés - ha csak nem fordítóként vagy tolmácsként dolgozik a munkavállaló. Ennek ellenére óriási versenyelőnyt jelent, ha valaki beszéli a nyelveket. Ha a nyelvtudás valamilyen informatikai vagy mérnöki végzettséggel társul, az gyakorlatilag garantálja a biztos állást és a magas fizetést, de a nyelvtudás - bármilyen más végzettség mellett - önmagában is piacképes. A szolgáltató központok, az SSC-k például előszeretettel alkalmazzák a magyar frissdiplomásokat, akik folyékonyan beszélnek valamilyen idegen nyelven.

A nem "reál" beállítottságú diákoknak nyújtanak elhelyezkedési lehetőséget az úgynevezett Shared Service Centerek vagy más néven Business Service Centerek, amelyeknél jellemzően a felvételi kritériumok közt az idegen nyelvtudás a legkritikusabb, az itt használt alaptudást és a legtöbb folyamatot tréningek során sajátítják el a munkavállalók. SSC-k esetében nemcsak az "egzotikus" nyelvtudásokkal rendelkező pályázókra van nagy igény, de akár a német, francia, spanyol, olasz nyelvtudásokkal rendelkező jelöltek is nagy eséllyel pályázhatnak.

- írja a Trenkwalder. Ugyanezt erősítette meg Lukács Zsolt is. Szerinte például egy török szakos bölcsés is szert tehet tisztességes fizetésre egy SSC-ben, amennyiben jól beszéli a nyelvet. A nem műszaki, informatikai beállítottságú diákoknak így a nyelvtudás jelenthet lehetőséget, hogy elhelyezkedjenek a versenyszférában.

Nem csak a papír, az ember is számít

A hard skillek mellett kiemelten fontos szerepe van a soft skilleknek is. Lukács Zsolt azt emelte ki, hogy egy idegen nyelvet beszélő, felsőfokú végzetségű fiatalért, aki talpraesett, kicsit asszertív, magabiztos személyiségű, kapni fognak a munkavállalók.

Ez természetes, hiszen mindenki a munkaadó is olyan emberekkel szeretne együtt dolgozni, akik amellett, hogy értik a dolgukat, emberileg is megállják a helyüket - mondta a Telkes vezetője. Azt is hozzátette, hogy bár egyértelmű, hogy mely képzettségekre van kereslet, minden végzettségnek megvan a helye. Érdemes azonban inkább racionálisan választani képzést, nem érzelmi alapon.

Címkék:

hrcentrum, felsőoktatás, felvételi, mérnök, munkaerőhiány, informatikus, trenkwalder, szakok,