Pénzcentrum • 2019. január 2. 11:53
Rengetegen keltek útra, és vállaltak munkát külföldön 2018 őszén. Ebben több mindennek is szerepe lehet: elindult a síszezon, és most igen kedvező feltételekkel lehet például Ausztriában vendéglátózni. Mások pedig a Brexit miatt iparkodnak az Egyesült Királyságba, igyekeznek kihasználni, hogy még szabadon lehet munkát vállalni a briteknél. Ugyanakkor, bár jelen állás szerint a kilépés előtt is kint dolgozó EU-s polgárok maradhatnak, rengeteg magyart zavar a folyamat körüli bizonytalanság.
Újra 110 ezernél is több magyar dolgozik külföldön, a KSH szeptember-novemberi adatai szerint ugyanis honfitársaink megint nyakukba vették a világot: nagyjából 3900-al többen vallották magukat "külföldi telephelyen dolgozónak", mint a hivatal előző adatközlésekor. 2018 elejéhez képest egyébként több mint 14 ezer fős volt az emelkedés.
A növekedés pontos oka nyilván nem ismert, de több tényező is szerepet játszhat benne. Egyfelől sokan csak idénymunkában dolgoznak külföldön, például vendéglátósként a síközpontokban. Náluk jellemzően pont a fenti időszakban indul a munka, a szezon. Ráadásul a mostani szezonban még az eddiginél is egyszerűbb vendéglátós melót találni például Ausztriában, ez is meghozhatta a külföldre vágyó magyarok kedvét.
Lasszóval fogdossák a munkaerőt
Korábban a Pénzcentrum is megírta, hogy nehéz helyzetbe kerültek az osztrák síparadicsomok vendéglátósai, így pedig akár szezon közben is könnyen lehet munkát találni kint. Ugyanis egyszerűen nincs elég ember, a munkáltatók pedig olyan kedvezményekkel is csábítják a pincéreket, szakácsokat, amik eddig nem voltak jellemzőek: mostmár nem csak a szállás és az ellátás jár a fizetés mellé, hanem akár többnapos pihenő is, ami az utóbbi években csak álom volt.
Egy kint dolgozó magyarral is beszéltünk, aki szintén megerősítette, hogy a mostani szezonban valamiért kevesebben jelentkeztek a síparadicsomokba dolgozni, pedig - ahogy ő is mondta - egy szezon alatt rendesen megszedheti magát az ember.
Az Eurostat adatai szerint egyébként 2017-ben a magyar munkaképes lakosság (a 20-64 éves korcsoport) kicsit több mint 5 százaléka, 339,3 ezer ember dolgozott egy másik uniós tagállamban.
A helyzet komolyságát mutatja, hogy még most, a szezon kellős közepén is találni hirdetéseket, amelyekben vendéglátósokat keresnek különféle síterepekre. A havi bér jellemzően 1000-1200 euró (320 - 386 ezer forint) körül van, és ahogyan már említettük, szállás és ellátás is jár a kinti dolgozóknak.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A Brexit miatt is sokan útra kelhettek
Bár az még korántsem dőlt el, hogy az Egyesült Királyság milyen feltételekkel lép ki az EU-ból, annyi biztos: a kilépés után sokkal nehezebb lesz munkát vállalni. Korábban ennek kapcsán több munkaközvetítővel beszéltünk, ők is azt mondták, megélénkült a kereslet az angliai munkák iránt, ugyanakkor sokan nem tudják pontosan, hogy milyen feltételekkel maradhatnának a munkahelyükön a Brexit után. Jelenlegi állás szerint 2020. december 31-ig változatlanul, szabadon vándorolhatnak be az EU-s állampolgárok a szigetországba, csak letelepedési engedélyt kell kérniük - az "átmeneti időszak" márciustól kezdődik, ekkor indul meg hivatalosan a kilépési folyamat. A jelenlegi álláspont szerint a már kint dolgozók maradhatnak majd, csak nekik is letelepedési engedélyt kell kérniük - szóval aki egyszerűen akar munkát vállalni kint, annak iparkodnia kell.
Nem tudni semmit
Tóth Bernadett, az Euwork nemzetközi állásközvetítéssel foglalkozó cég munkatársa a Pénzcentrumnak arról beszélt, hogy összességében nem mondaná, hogy félnek ezek az emberek az Egyesült Királyságban dolgozni, inkább zavarja őket a jelenlegi bizonytalanság és az információ hiány. A Brexit utáni átmeneti időszakról ugyanis eddig csak találgatások, tervezetek vannak ugyanis, de már ezekből látszik, hogy elég korlátozottak lesznek az alacsonyabban képzett külföldiek lehetőségei. Tavaly a Telegraph hozott nyilvánosságra egy bevándorlásügyi tervezetet.
Ez csak egy tervezet, de a hírek szerint a britek egy a kanadai és az ausztrál rendszerhez hasonló szisztémát építenének ki, amely nem a származás, hanem a képesítés szerint rangsorolná a munkavállalókat. Ugyanakkor a jelenlegi káoszban már az sem biztos, hogy egyáltalán lesz-e Brexit: a brit kormánynak mindeddig nem sikerült megállapodást kötnie az EU-val és nem úgy tűnik, hogy egyhamar dűlőre jutnának. Szélsőséges forgatókönyvként az úgynevezett "hard Brexit" is számításba jöhet, ennek során a britek bárminemű egyezség nélkül válnának ki az Unióból - ez ugyanakkor egyik félnek sem lenne kedvező. Több brit politikus pedig új Brexit-népszavazást akarna, mondván az előző referendumkor a népesség nem volt teljesen tisztában a következményekkel, "az emberek nem arra szavaztak, hogy rosszabbul éljenek".
Utóbbinak kicsi a valószínűsége, legalábbis Theresa May kormányfő elzárkózik az új népszavazástól, őt pedig nem fogják eltávolítani, sőt tavaly év végén szavazott neki bizalmat a pártja - vélhetően azért, mert senki nem akarja tőle átvenni a kormányzást ebben a helyzetben. Szummázva: egyelőre annyi látszik biztosnak, hogy márciusban elindul a folyamat, de hogy milyen feltételekkel