Zsoldos Ákos • 2018. november 26. 11:30
A hazai felsőoktatási intézmények évek óta nem kerülnek be a legjobb egyetemek közé, a magyar egyetemisták ezért kevésbé versenyképes képzettséget kapnak, mint a nyugati egyetemek hallgatói. A nagyvállalatok mégis szívesen költöznek Magyarországra, tömegével alkalmazva az iskolapadból kikerült frissdiplomásokat. A kérdés csak az, hogy az alacsony munkaköltség miatt jönnek ide, vagy valóban elégedettek a magyar munkavállalókkal. Mi most megkérdeztünk néhány nagyvállalatot, mennyire elégedettek a frissen végzett magyar munkavállalókkal. A válaszokból kirajzolódott, hogy leginkább a nyelvtudás és a kommunikáció terén kell fejlődniük, de az sem ritka, hogy a frissen végzett diplomások néha kissé elveszettek, azaz nincsenek tisztában azzal, mit is vár el tőlük a munkaadó.
A magyar diákok a PISA felméréseket rendszerint rosszul szerepelnek, a tendencia pedig egyre romlik. A magyar egyetemek sem állnak sokkal jobban, a Times Higher Education oktatási hetilap legutóbbi felmérése szerint mindössze egyetlen magyar egyetem került be a legjobb 500-ba világon: a Semmelweis Egyetem a 401-500 helyen végzett. Talán ennek is tudható be, hogy 10 ezernél is több magyar fiatal tanul külföldi felsőoktatási intézményben, és ez a szám folyamatosan növekszik.
Gyakori meglátás, amely szerint a magyar egyetemeknek szemléletváltásra lenne szüksége, hogy növelni tudják versenyképességünket. Noha a világ legjobb egyetemeivel a magyar felsőoktatási intézmények egyelőre nem tudják felvenni a versenyt, a Magyarországon működő multinacionális vállalatok mégis előszeretettel alkalmazzák a magyar diplomával rendelkező munkavállalókat. Természetesen ez annak is tudható be, hogy a magyar - illetve a régiós - munkaerő alkalmazása jelentősen olcsóbb, mint a képzettebb, nyugati munkaerőé. Az világos, hogy a nagyvállalatoknak pénzügyileg jobban megéri az olcsóbb, kicsit képzetlenebb munkaerőt alkalmazni, majd saját elképzelései szerint kiképezni.
Az egyetemeink lemaradása nem jelenti azt, hogy a magyar frissdiplomások kevésbé lennének alkalmasak. A Világbank kutatása azt mutatja, hogy a magyarok többet dolgoznak a nyugati államok munkavállalóinál, az alacsonyabb bérszínvonal pedig az alacsonyabb termelékenységnek köszönhető. Mi azonban nem értük be a rangsorokkal és száraz gazdasági elemzésekkel. Ahhoz, hogy megtudjuk, miben kéne fejlődnie a magyar egyetemeknek, illetve általában milyenek a frissdiplomás munkavállalók képességei, elengedhetetlen ismernünk a munkaadói oldalt. Ezért most megkérdeztünk néhány Magyarországon működő nagyvállalatot arról, hogy mennyire elégedettek a frissdiplomás munkavállalóikkal.
Részletekbe menő kérdéseinkben arra voltunk kíváncsiak, hogy melyek azok a területek, ahol az egyetemeknek fejlődniük kell, mik a munkavállalók erősségei és gyengeségei, mennyire elégedettek a frissdiplomások nyelvtudásával, valamint ismertetik-e a munkavállalókra vonatkozó igényeiket az egyetemekkel.
Nyelvtudás és kommunikáció - a két legfontosabb készség
Amennyiben valaki magasabb fizetésre vágyik, szinte elengedhetetlen, hogy beszéljen idegen nyelvet. Hatványozottan igaz ez a nagyvállalatoknál való elhelyezkedés esetén, ott ugyanis leggyakoribb munkanyelv az angol, sok esetben pedig már egyéb nyelv ismerete is szükséges a munkavégzéshez.
A magyar frissdiplomások nyelvi készségeinek megítélése összességében változó. Ahogy az várható volt, a munkanyelv minden esetben az angol. A Richternél például a minimális elvárt szint a középfok, ugyanakkor a munkavállalónak alkalmasnak kell lennie szakmai publikációk értelmezésére. Nem meglepő módon a vállalat tapasztalati szerint azon munkavállalók beszélik jobban a nyelvet, akik rendelkeznek külföldi tapasztalattal (legtöbb esetben ez Erasmus programban való részvételt jelent).
A Bosch már kevésbé volt elégedett a frissdiplomások nyelvtudásával.
- mondta lapunknak Somogyi András, a Bosch magyarországi HR igazgatója.
Náluk a középfokú nyelvtudás csupán az adminisztratív pozíciókban elég, minden más esetben folyékony nyelvtudás az elvárás.
A Magyar Telekom szerint ugyanakkor a frissdiplomások angol nyelvtudásával nincs baj, a munkavállalók magas szinten beszélik azt, második nyelv ismeretének hiánya azonban sokszor problémát jelent.
A válaszok többségében szerepelt a magas szintű kommunikációs készség is, mint elvárás. A Richter például ennek belső képzésein és mentorprogromjaoin keresztül is kiemelt jelentőséget tulajdonít. Szerintük a friss belépőkkel gyakran kell beszélni, kommunikálni, hogy megismerjék a területet.
- írták válaszukban.
Az elméleti tudás fontos, de semmire nem elég
Sokan tapasztaljuk, hogy a magyar egyetemek képzési rendszerében nagy szerepet kapnak az elméleti tantárgyak, a gyakorlati képzés viszont háttérbe szorul. Épp ezért kíváncsiak voltunk, hogy mi a véleménye a válaszadóknak a kérdésről. A Telekom meglehetősen elégedettnek tűnt:
- válaszolták.
A Richter eltérő állásponton volt, a magyar diákok legfőbb hiányosságának ugyanis a gyakorlati tudás hiányát nevezték meg:
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
- nyilatkozta lapunknak a vállalat.
A Richter szerint mindezt a diákok felkészültségükkel igyekeznek kompenzálni, valamint azzal, hogy alaposan utánanéznek a megpályázott munkakörnek és a vállalat tevékenységének. Válaszukban egyértelműen kiemelték az egyetemek szerepét:
- állítják.
Mindez azt jelenti, hogy a soft skillek sok esetben piacképesebbé teszik a munkavállalót, mint az egyetemek által nyújtott elméleti tudás. A Richter emellett a digitális készségek fontosságát is kiemelte, amelyek ma már szintén elengedhetetlenek egy frissdiplomás munkavállaló számára. Az információgyűjtés, programozási nyelvek ismerete lassan alapkövetelménnyé válhat.
Amiben jók vagyunk és amiben fejlődnünk kell
A fentiekből is látható, hogy a magyar frissdiplomásokkal összességében elégedettek a válaszadó hazai nagyvállalatok. Vannak azonban olyan területek, amelyekre jobban kéne összpontosítania az egyetemeknek és a diákoknak is. Ezek közül a legszembetűnőbb a nyelvtudás - ez különösen a Bosch válaszából látszik, míg a Richter szerint a gyakorlati tudás terén az egyetemeknek kéne fejlődniük. A gyógyszeripari vállalat ugyanakkor egyéb elvárásokat is megnevezett. Az ilyen elvárások például a nyitottságra, rugalmasságra és együttműködésre vonatkoznak, de legalább olyan fontos szerintük az alázat és a türelem is.
- írták.
Az, hogy a diákok nincsenek tisztában vele, mit várnak el tőlük a leendő munkaadók, elsősorban ismét az egyetemi képzések hiányosságaira hívja fel a figyelmet.
A BOSCH az elvárásai között szintén megnevezte a nyitottság, rugalmasság, és együttműködési készség:
- válaszolták. Ebből arra lehet következtetni, hogy a munkakörök betöltésénél a soft skillek legalább olyan fontosak, mint a hard skillek. Amiben viszont a vállalat szerint a külföldi munkaerőhöz képest a magyar frissdiplomások kiemelten jók, az a problémamegoldó készségük.
A Telekom a magyar frissdilpomások erősségei között kiemelték a céltudatosságot, amellyel a tervezni tudják hosszú távú karrierjüket. Amilyen céltudatosak, olyan magabiztosak is szerintük, amelyet szintén pozitív jelzőként tüntetett fel a vállalat. Minden bizonnyal az elégedettséget befolyásolja a munkaerőhiány is. A Telekom válaszában megjegyzi, hogy az informatikus munkaerőhiány őket is érinti, így aztán nem véletlen, hogy az elégedettségi "index" a telekommunikációs vállalat esetén sokkal magasabb, mint például a Richternél vagy a munkaerőhiánnyal kevésbé sújtott megyében foglalkoztató Boschnál.
Leadják a rendelést
Az égető munkaerőhiány arra ösztönzi a vállalatokat, hogy már egyetemi szinten elkezdjék a rekrutációt. Az iskolákkal való együttműködés jó befektetés a vállalatok számára, hiszen már a képzés alatt saját igényeikre szabhatják a fiatal munkavállalókat. Nem meglepő hát, hogy az összes válaszadó együttműködik a szakterületen képzést folytató szinte összes egyetemmel. A vállalatok emellett gyakornoki programokkal is várják a diákokat, amelynek fontosságát több válaszadó is kiemelte, de akár ösztöndíjakkal is támogatják a fiatalokat. A Bosch például a gyárlátogatásokat említette példaként.
A válaszadók kiemelték a duális képzés fontosságát: ezen képzési ág során a diákok már az egyetemi évek alatt munkába állnak, egyszerre sajátítva el a gyakorlati tudást és az elméleti ismereteket. Jó irány lehet tehát a duális képzés fejlesztése és kiterjesztése, ezzel kompenzálva, hogy az egyetemeket kevésbé nyújtanak gyakorlatorientált képzéseket. Az azonban világosan bebizonyosodott, hogy a nyelvi képzést ingyenesen csak ritkán kínáló egyetemi képzéseknek revideálniuk kéne a tantervet, és a diákok és saját versenyképességük érdekében nagyobb hangsúlyt kéne fektetniük az oktatott terület szaknyelvének fejlesztésére.