Tényleg elhúznak mellettünk a románok, szlovákok? Ábrákon az igazság

Magyarországon az utóbbi időben nagy mértékben emelkedtek a bérek, miközben az árak csak alacsonyabb ütemben nőttek. A reálbérek emelkedését a minimálbér és a nyugdíj-emelések is követték, noha a szociális juttatások területén még mindig van hova fejlődni. Mindez arra utal, hogy a magyarok jóléte nőtt az elmúlt időben, a nyugatinál magasabb gazdasági növekedés miatt pedig gyakran halljuk, hogy megkezdtük a felzárkózást Ausztriához, Portugáliát pedig hamarosan lehagyjuk.

Mindez igaz is, az ország makrogazdasági teljesítménye is javult az utóbbi időben (bár a válságot követően ez nem meglepő), ahogy a magyarok jólétének emelkedéséhez sem fér kérdés. Az viszont, hogy ez a fejlődés mennyire köszönhető saját magunknak, valamint mennyire kiemelkedően jó ez a teljesítmény, az nem világos elsőre. Ehhez érdemes elvégezni egy régiós összehasonlítást, hogy lássuk, Magyarország jóléti mutatói milyen mértékben javultak a hasonló méretű, történelmű és nagyjából azonos gazdasági szerkezetű régiós versenytársakhoz képest.

A vizsgálathoz a lakosok életét leginkább befolyásoló gazdasági mutatókat vettük alapul. Noha az összgazdasági mutatók - mint a GDP növekedés, valamint az államháztartás alakulása, stb. - szintén jelentősen befolyásolják az országok lakosainak életét, ezek hosszú távú hatása az emberek mindennapjait befolyásoló mutatókban csapodnak le. Ezek többek közt a következők:

• Átlagbér
• Minimálbér
• Munkanélküli segély
• Nyugdíj

A releváns összehasonlításhoz a régiós gazdaságokból indultunk ki, azokon belül is a hasonló fejlettségi szinten levő, a közös európai piachoz egyszerre csatlakozó és gazdaságilag is szorosan együttműködő visegrádi térség országait vettük az összehasonlítás alapjául. A szemléltetés kedvéért az összehasonlításba bevettük a gyakran hivatkozott osztrákokat és románokat, amelyek gyakori viszonyítás tárgyát képezik a magyar gazdasági mutatók fejlődésének bemutatásához. Az országok listája tehát a következő:

• Ausztria
• Csehország
• Lengyelország
• Magyarország
• Románia
• Szlovákia

Az összes mutató során a mindenkori legfrissebben elérhető adatokkal számoltunk. A nemzeti valutákat 2018. novemberi árfolyamon váltottuk át forintra.

Átlagbér, minimálbér, munkanélküli segély - hogy is állunk?

Ausztria kimagasló teljesítményén természetesen nem lepődtünk meg, a jóléti mutatók ábrákon való ábrázolása ugyanakkor sokkoló mértékben mutatja meg, mennyivel jobban élnek a sógorok. Elsőre azt várnánk, hogy Romániánál minden tekintetben jobban állunk - az ábrából kiderül, hogy valójában nem sokkal:

Legelőször az egyik legfontosabb életminőséget befolyásoló tényezőt, a béreket vizsgáltuk meg. Nettóval számoltunk, hiszen a bruttó keresetek kevésbé mutatják jól a lakosok életszínvonalát. Az átlagbér Magyarországon nettó 226500 forint volt, ezzel a románokat ugyan megelőzzük, a szlovákokat viszont egyelőre nem tudjuk megközelíteni, az összeg ott 240 ezer forint. Ami nem meglepő, hogy a csehek nettó 54 ezer forinttal többet visznek haza nálunk átlagosan havonta, azonban egy átlagos lengyel dolgozó is 30 ezer forinttal többet keresegy átlagmagyarnál.

Egy átlagos osztrák keresete ugyanis 747 ezer forint havonta, míg a román átlagbér nettó 181 ezer forint.

Az átlagbér mellett - amely sok esetben nem mutatja be szemléletesen az egyes országok polgárainak megélhetését - feltüntettük a minimálbért is. Ebben nagyobb a lemaradásunk, a magyar 92 ezres minimálbérnél csak a románoké alacsonyabb. A csehek ebben is másodikok 131 ezer forinttal, szorosan követik őket a szlovákok 127 ezer forinttal. Kakukttojás Ausztria, ott ugyanis jelenleg nincs hivatalosan meghatározott minimálbér, 2020-tól azonban bevezetésre kerül, az összeg pedig jelenlegi árfolyamon számolva több, mint bármelyik konkurens ország átlagbére - nettó 362 ezer forint lesz. Ahogy az látható, a csehekhez és szlovákokhoz képest majdnem 50 százalékos a lemaradásunk, de egyelőre a lengyel minimálbér is messze van. Bár a 2019-ben nőnek a minimálbérek Romániában, a nettó összeg még így is elmarad majd a magyartól.

Bár a munkanélküliségi ráta az összes vizsgált országban alacsony, nem mindegy, hogy a munkaerőhiánnyal nem sújtott régiókban (minden országban van ilyen) az állami segélyen élő emberek mekkora összeghez jutnak. Ezt szemlélteti a következő táblázat:

Ahogy látható, ebben is utolsó előttiek vagyunk. Magyarországon éves átlagban a korábbi jövedelem 21 százalékát folyósítják segélyként, Ausztriában ez a szám 60 százalék. Lengyelország a második 41 százalékkal, a szlovákok sem maradnak el tőlük sokkal, ott a korábbi jövedelmük 38 százalékára számíthatnak a munkanélküliek, Csehország ugyanakkor szintén nem büszkélkedhet a 25 százalékos mutatóval. Románia még tőlünk is messze van, ott mindössze 14 százalék ez a szám, ráadásul ott a feltételek is bonyolultabbak. Magyarország azonban nem csak emiatt áll rosszul, ami a munkanélkülieket érinit - míg a többi országban általában 6 hónapig jár ez az összeg, itthon mindössze 3 hónapig élhetnek segélyből a munkanélküliek. Némileg javít a helyzetünkön, hogyMagyarországon a segély mellett elérhető a közmunka, amely szintén a segély egyik formájának tekinthető.

Mennyiből élnek a nyugdíjasok a régióban?

Az egyre öregedő társadalmakban kiemelt szerepe van az időskori ellátásnak. Nézzük meg, ebben a mutatóban hogyan szerepeltünk szomszédainkhoz képest.

Az osztrák dominancia itt sem meglepő. Az átlagnyugdíj sógoréknál 358 ezer forint. Meglepő azonban, hogy a visegrádi térségen a lengyel nyugdíjasok élnek a legjobban - de az ő jövedelmük is csak az osztrák fele, 160 ezer forint. Ám míg átlagosan a csehek 146 ezer, a szlovákok 141 ezer forintra számíthatnak, a hazai nyugdíjasoknak be kell érniük átlagosan 130 ezer forinttal. Ez jelentős lemaradás, de a románok hozzánk viszonyított hátránya még ennél is nagyobb - az ottani idősek átlagjövedelme a 70 ezer forintot sem éri el. Az alacsony hazai nyugdíjakért cserébe viszonylag alacsony a korhatár, a szlovákok 62 éve után holtversenyben a csehekkel a magyar nyugdíjasok vonulhatnak vissza legkorábban, 63 éves korukban (Csehországban, hivatalos, egységes korhatár nem lévén, az átlagos visszavonulási korral számoltunk). A szlovákoknál ugyanakkor 65 évre emelkedik a korhatár a következő években. A magas osztrák nyugdíjakért a helyi időseknek további két évig kell dolgozniuk, míg a lengyelek 66 éves korukig gürcölhetnek (ott azonban napirenden van a korhatár leszállítása).

De mennyit is ér ez az összeg?

A juttatások és bérek összehasonlítása szemléletes, de nem elegendő arra, hogy az országok jólétét össze tudjuk vetni. Egy osztrák hiába keres többet, az árak is sokkal magasabbak - gondolhatnánk, és igazunk is van. Az árszínvonalak különbségének kiküszöbölését hivatott szolgálni a vásárlóerő-paritás mutató (PPP), ami az egyes országok polgárainak jólétének legmegfelelőbb szemléltetője. Az Eurostat adatai alapján mutatjuk a régió lakosainak PPP-vel kiigazított egy éves aggregált fogyasztását az EU-s átlaghoz viszonyítva. Azaz azt nézzük meg, hogy az uniós átlaghoz viszonyítva a régió országainak polgárainak tényleges fogyasztása mekkora, mindez kiküszöbölve az árak különbségével. Az eredmény sokkoló.

Ahogy az látható, az osztrákok messze a közösség átlagos életszínvonala felett élnek, a csehek pedig szintén nincsenek messze tőle. A szlovákok az EU-s átlag 76 százalékát érik el, akárcsak a lengyelek. Romániában ez a szám 68 százalék, ami 5 százalékkal jobb, mint a magyar szám.

Ehhez hozzá kell tenni, hogy az aggregált mutatóból nem derül ki a fogyasztást fedező források összetétele, és a túlhevült román gazdaság a jövőben minden bizonnyal korrekcióra szorul. Így a fogyasztást reprezentáló adat tekintetében várhatóen előzzük a románokat.

Tehát hogy is állunk összességében?

Az alábbiakat összevetve egy ábrán mutatjuk, hogy miképp alakulnak a számításba vett jóléti mutatók:

Ahogy az látható, nyugati szomszédunk minden tekintetben első, ami egyáltalán nem meglepő. Az sokkal inkább az, hogy milyen mértékben élnek jobban a osztrákok, mint más régiós államok polgárai. Az is várható volt, hogy a csehek és szlovákok előttünk járnak, sok tekintetben azonban jelentős a különbség mértéke. A hasonló fejlettségűnek tekintetett Lengyelország pedig szintén a mutatók többségében előz minket, így

Sőt, a különbségek között nem látható csökkenés, hiszen a szomszédok életszínvonala is egyre nő. Az osztrák színvonal tehát nagyon messze van még, de a cseh sincs egyelőre elérhető távolságban - a románok azonban lassan zárkóznak fel ránk, bár még mindig messze vannak.Azt ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a legfontosabb mutató, az átlagbér tekintetében a szlovákokhoz viszonyítva nem túl nagy a lemaradásunk, a románokhoz képest viszont jelentősen magasabbak a hazai bérek.

Nem kérdés, hogy a magyar lakosság  a pár évvel ezelőtti helyzethez képest jobban él, amely leginkább az erőteljes bérnövekedésnek köszönhető. A bérek ugyanakkor még így sem érik el a legtöbb szomszédos ország szintjét, a többi jóléti mutatóban pedig nagy a lemaradásunk. Természetesen egyéb mutatókat is figyelembe lehetne venni, akkor sem változna azonban helyezésünk a régiós összesítésben.