Pénzcentrum • 2018. október 3. 16:30
A KSH minden hónapban közli a magyarországi átlagkeresetek alakulását, sokszor hallani azonban, hogy az átlag helyett a medián számítás sokkal jobban lefedi a valóságos helyzetet. A KSH szerint azonban egy havi gyakoriságú publikáláshoz az átlag közlése a könnyebben alkalmazhatóbb, ráadásul statisztikai értelemben a medián érték és az átlag szembeállítása nem helyes. Mutatjuk, hogyan lábalhatunk ki a látszólagos patthelyzetből.
Mint az köztudott a KSH havi szinten közreadja a mindig nagy érdeklődéssel figyelt átlagkeresetek alakulását Magyarországon. A legutóbbi közlésük szerint például 2018. júliusban a bruttó átlagkereset 326 700 forint volt, 12,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, a nettó kereset pedig 217 300 forint. A kereseti viszonyokat viszont több mutatóval, többek között medián és átlag alapján is lehet jellemezni, ugyanakkor ez két különböző statisztikai mérőszám, bár mindkettő a statisztikai középértékek közé tartozik. A medián érték és az átlag szembeállítása statisztikailag nem helyes, egyik mutató sem jobb a másiknál, mást mutatnak, egymás információtartalmát kiegészítik - hívja fel a figyelmet legújabb közleményében a KSH.
A Statisztikai Hivatal mindezek mellett leírja, azért közli az átlagot és nem pedig a medián értéke, mert a havi gyakoriságú publikáláshoz az adatszolgáltatói terhek szinten tartása mellett a havi intézményi munkaügyi adatgyűjtésből származó adatok használhatók. Ez az adatkör a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél és a megfigyelésbe bevont nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben alkalmazásban állókra vonatkozik. A megfigyelés nem terjed ki a magyarországi munkavállalók teljes körére. Az átlagkereseti adatokat biztosító adatgyűjtésben a megkérdezett szervezetek a munkavállalók egy-egy csoportjára összesítve jelentik az adott hónapra vonatkozó kifizetett keresettömeget és az adott csoport havi átlagos állományi létszámát. Egy adott csoport (például a teljes munkaidőben alkalmazásban állók) átlagkereseti adata a keresettömeg és az átlagos állományi létszám hányadosaként áll elő. Ebből az adatgyűjtés összesített információi kizárólag átlagkereseti adatok publikálását teszik lehetővé, a keresetek személyi szintű eloszlására, illetve a helyzeti középérték (medián) meghatározására ez az adatforrás tehát nem alkalmas.
A lényeg tehát, hogy önmagában a statisztikai adatok csupán számok, és a minél magasabb fokú tájékozódás érdekében érdemes körültekintően eljárni a számok kutatása közben. Akit például az átlag mellett érdekel, hogy a medián keresetek - 2014-es európai statisztikákból kiindulva - miként alakult Magyarországon, az ide kattintva böngészheti azokat.