NapiCsárt • 2018. július 24. 15:00
Még a világ legfejlettebb országaiban is jelentős egyenlőtlenségeket figyelhetünk meg: a társadalom alsó 40 százaléka jellemzően a jövedelmek jóval kisebb részével rendelkezik, mint amekkorát a számaránya indokolttá tenne. Ez a - egyébként egyáltalán nem kicsi - réteg például még Németországban is csak a jövedelmek 21,7 százalékát tudhatta a magáénak 2016-ban, de Magyarországon sem jobb a helyzet.
Az ENSZ által megfogalmazott, a fenntartható fejlődést előirányzó egyik, szám szerint a 10. cél az egyenlőtlenségek csökkentése. Ezen cél eléréséhez növelni szeretnék a népesség alsó 40 százalékának jövedelmét, továbbá csökkenteni szeretnék az egyes rétegeket sújtó egyenlőtlenséget (az egyenlőtlenségnek számos forrása lehet: jövedelem, nemi hovatartozás, életkor, rokkantság, rassz, társadalmi osztály, etnikai hovatartozás, vallási hovatartozás). A cél az, hogy egyaránt csökkentsék az országon belüli és az országok közötti egyenlőtlenségeket is.
Mekkora a bevétele a társadalom alsó 40 százalékának?
2016-ban a lakosság alsó 40 százaléka az összes jövedelem mindössze 20,9 százalékát kereste meg az Európai Unióban - derül ki az Eurostat adataiból. Ez az alacsony arány ráadásul csökkent is az utóbbi években, hiszen 2010-ben még a bevételek 21,2 százalékával rendelkezett ez a réteg. Természetesen ebben a tekintetben is eltérések vannak a különböző tagállamok között. Magyarország például valamelyest az uniós átlag felett található: nálunk az összes jövedelem 22,5 százalékát birtokolja a társdalom alsó 40 százaléka. A csökkenő tendencia azonban hazánkban is megfigyelhető, hiszen ez az arány 2010-ben még 24,8 százalékos volt.
Ausztriában valamelyest javult a helyzet 2010 óta (22,6 százalékról 23 százalékra), és emelkedés történt Szlovákiában is (23,9 százalékról 24,5 százalékra). Romániában azonban szintén csökkent az alsóbb rétegek által birtokolt jövedelem aránya: keleti szomszédunknál ez a mutató 2010-ben is csak 19 százalék volt, ami 2016-ra 17,5 százalékra csökkent.