Május végén, a Pénzcentrumon mi is beszámoltunkarról, hogy a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője nettó 1 millió forintot ajánlott fel egy betörés kapcsán annak, aki az elkövető személyével kapcsolatban olyan pontos adatokkal rendelkezik, melyek segítségével az elkövető azonosítható. A felajánlott összeg egyébként nettó értékben értendő, ami egyáltalán nem kevés pénz, sőt! Éppen ezért kíváncsiak voltunk arra, hogy a Magyar Rendőrség milyen esetekben, és átlagosan mekkora nyomravezetői díjakat szab ki egy-egy ügy kapcsán. Valamint felmerült bennünk az a kérdés is: vajon vannak-e Magyarországon úgynevezett fejvadászok, magánnyomozók, akik ráugranak az efféle díjakra? Kutatásunk során az első kérdéskörben megkerestük az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) sajtó osztályát, a másodikban pedig beszélgettünk a Magyar Detektív Szövetség elnökével.

Nincs statisztika

Az, hogy milyen bűnesetek kapcsán adhat ki a Magyar Rendőrség nyomravezetői díjat, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (továbbiakban Rtv.) szabályozza. Ez alapján az egyes ügyek nyomozása során a rendőrkapitányságok vezetői, a megyei rendőrfőkapitányok helyettesei és az ORFK bűnügyi és rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettesei javaslatot tehetnek a díjkitűzés elrendelésére.

- válaszolta megkeresésünkre az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálata, akik elmondták azt is, hogy a kitűzött díj mértékét (az Rtv.-ben foglalt keretek között) az eset összes körülményére figyelemmel állapítják meg. Így a kitűzött díjat befolyásolja a cselekmény tárgyi súlya és társadalmi veszélyessége. 

Arra a kérdésünkre, hogy jellemzően kik mehetnek a nyomravezetői díj után, a Kommunikációs Szolgálat elmondta, "hogy a nyomravezetői díj kifizetése során a rendőrség hivatalból nem vizsgálja, hogy a bejelentő az általa közölt adatokhoz hogyan jutott hozzá." Tehát

Mindezek fényében a rendőrség minden olyan személy segítségét várja a nyomravezetői díjak kitűzésekor, aki a bűncselekmény elkövetőjének felderítéséhez szükséges releváns információval rendelkezik. A hangsúly itt a törvényes keretek közöttön van, de erről majd később.

Hiába azonban az olykor gigászinak tűnő felajánlások, az alábbi kérdéseinkre, miszerint:

• Mekkora arányban vezetnek eredményre a felajánlott nyomravezetői díjak?
• Van-e olyan statisztika, ami megmutatná, hogy az elmúlt öt évre vonatkozóan hány hivatalos nyomravezető jutalmat hirdettek meg, összesen mekkora értékben, mekkora volt a legkisebb, illetve legmagasabb összeg, valamint, hogy arányaiban hány százalékuknál történt kifizetés?

Csupán annyit válaszolt a hatóság, hogy "az eredményes kifizetésekkel, illetve a nyomravezetői díjak átlagos mértékével kapcsolatos statisztikai adatgyűjtést a rendőrség nem vezet."

Azt tehát nem sikerült kiderítenünk, hogy az olykor milliós felajánlások ténylegesen hoznak-e (a számok alapján) érdemi eredményeket egy-egy ügy kapcsán, vagy inkább tényleg csak egyfajta "gesztus" ez a társadalom felé, hogy a rendőrség felhívja a figyelmet az adott bűncselekmény "tárgyi súlyára, társadalmi veszélyességére".

"Csak még egyetlen kérdés..."

A rendőrség elmondása szerint tehát törvényes kereteken belül mindenkinek lehetősége van rá, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel, a birtokába jutott információkkal segítse a hatóságok munkáját. A törvényes keretek közöttet ugyanakkor nagyon nehéz megugrani. Olyannyira, hogy Magyarországon például egyáltalán nem beszélhetünk az amerikai filmekből oly jól ismert fejvadászokról.

- mondta el a Pénzcentrumnak Baráth György, a Baráth és Partnerei Biztonsági Tanácsadó és Magánnyomozó Ügynökség fő tulajdonosa és ügyvezetője. Mindez pedig azt jelenti, hogy törvényesen egyetlen esetben lehet körözött személyt keresni, ha a sértett fél megbízási szerződést ad egy magánnyomozónak, aki ez alapján értesítheti a rendőrséget (ha a megbízója hozzájárul).

Azaz, ha nem voltunk szemtanúi például a bevezetőben említett, Nógrád megyei betörésnek vagy nincs valamilyen kapcsolatunk révén hírünk, információnk a betörők kilétéről, akkor saját szakállunkra egyszerűen törvényi keretek között nem kezdhetünk el adatot gyűjteni, megfigyelni, stb. Magánnyomozóként is csak akkor, ha erre mondjuk a sértett fél vagy annak családja felkér minket, és megbízásos szerződést ad.

Kiből lehet magánnyomozó?

Baráth György elmondása szerint, ahhoz hogy egyáltalán valaki magánnyomozó lehessen, meghatározott iskolai végzettséggel kell rendelkeznie. Ide értendőek például a Közszolgálati Egyetem különböző biztonsági szakai, de akár egy 450-650 órás OKJ-s tanfolyam is. Utóbbi esetében egyébként egy kurzus akár 200-300 ezer forint is lehet, aminek elvégzésével bár az illető kap egy papírt, de a szakértő szerint ezekben a képzési formákban a gyakorlati rész szinte egyenlő a nullával. Nem ad tehát olyan színvonalú képzettségi szintet, mint egy magasabb minőségű, például egyetemi képzés. 

Bármilyen iskolát is végezzen el valaki, első körben szüksége lesz egy magánnyomozó jogosítvány megszerzéséhez, ennek a birtokában azonban még egyáltalán nem vagyunk jogosultak nyomozni, információkat begyűjteni. Ahhoz ugyanis szükséges még egy működési engedély is, egyéni vagy társas vállalkozás formájában, vagy alkalmazottként kell foglalkoztatva lenni egy működési engedéllyel rendelkező cégnél. 

-vallja Baráth György, aki azt is elmondta, hogy a sokak által imádott detektív filmekhez képest az a legnagyobb különbség, hogy azokban a sztárnyomozók szinte kivétel nélkül magányos farkasok, egy autóval, lesötétített lámpával követik a rosszfiúkat. Ezzel szemben a valóságban a magánnyomozás sokszor 60-70 százalékban irodai munkát jelent, aminek része például a törvény által engedélyezett adatbázisokban való kutakodás, a lakcímnyilvántartás, a cégnyilvántartás, a gépjármű nyilvántartás, a földhivatali nyilvántartás és más publikus adatbázisok böngészése. A maradék 30-40 százalék pedig a terepé.

Mindez persze csak az általánosság, hiszen Baráth György arra is felhívta a figyelmet, hogy minden eset egyedi, ennél fogva minden mozzanata is más és más. Tehát 

Drága mulatság

A magánnyomozás, mint azt már említettük egy szolgáltatás, és a szakértő nem árul zsákbamacskát abban a tekintetben, hogy bizony nem egy olcsó szolgáltatásról van szó. Éppen ezért nem meglepő, hogy az ügyvezető saját cégénél a megrendelők például 70-80 százalékban üzleti ügyfelek, azon belül is 70-80 százalékban külföldiek. A magánjellegű megbízások tehát csupán 20-30 százalékot tesznek ki. 

-jegyezte meg a magánnyomozó, aki azt is elmondta lapunknak, hogy az adott nyomozás díjait rengeteg tényező befolyásolhatja, ilyenek többek között, hogy:

• Amerikában vagy Magyarországon kell-e megfigyelni valakit,
• megfigyelésre egyáltalán nincs szükség, csak mondjuk adatszerzésre,
• két-három hetes vagy akár több hónapos munkáról van-e szó,
• egy-egy cég háttérellenőrzése kapcsán nem mindegy, hogy európai vagy például távol-keleti hátterű vállalatról van szó,
• mekkora a megfigyelést végző személyzet, és az információ gyűjtéshez elengedhetetlen járműpark.

Mindezek fényében, szem előtt tartva, hogy minden ügy más és más 

-mondta el a Pénzcentrumnak az ügyvezető.

Nem sokan vannak

Két évvel ezelőtti adatok szerint több mint 1600 magánnyomozói igazolvány volt kiadva Magyarországon, Baráth György szerint azonban ez rengeteg, "ennyien nem dolgoznak a szakmában." A szakértő körül-belül 150-200 főre teszi az aktívak számát hazánkban, és az ő többségük is jellemzően Budapesten, illetve az agglomerációban tevékenykedik. 

Az engedéllyel dolgozók száma persze nem véletlenül alacsony, ha valakinek még van is érvényes magánnyomozói igazolványa, annak vagy céget kell alapítania vagy alkalmazottként elszegődnie egy bejegyzett céghez. Előbbi esetében olyan költségekkel kell számolni, mint iroda kialakítás/bérlés, gépkocsi megléte, számítógép beszerzése és a többi (ezek mind rendkívül magas induló költségek). Utóbbi esetben viszont nagyon nehéz az elhelyezkedés, főleg egy újoncnak. 

-hívta fel a figyelmet Baráth György. Ennél még elkeserítőbb lehet az, hogy kezdő alkalmazottként a fizetések sem túl kecsegtetők, a szakértő elmondása szerint

Mindezek mellett az ügyvezető arra is figyelmeztet mindenkit, hogy mint minden szakmában, ebben is sok a kókler, olyanok, akik engedélyek nélkül dolgoznak. Ráadásul az ügyfelek le sem tudják ellenőrizni az imposztorokat, hiszen nincs hozzáférhető nyilvántartás, ahol utána nézhetnének, kiket akarnak valójában megbízni.