Pénzcentrum • 2018. május 2. 09:01
Az idei bértárgyalások légkörét nagyban befolyásolta a munkaerőpiaci nyomás is, a szakszervezetek szerint ugyanakkor a dolgozók még mindig nem tudják, hogy ma már bátrabban felléphetnek saját érdekeik védelmében. Sok cégnél a középvezetői réteg teremt kedvezőtlen munkahelyi légkört, de - elsősorban a kicsiknél - a vállalkozói magatartás is hátrányosan érintheti a munkavállalókat - írja a Magyar Idők.
Buzásné Putz Erzsébet, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének elnöke elmondta, nemcsak a nagy-, de a kis- és középvállalkozásoknál is átlagosan 10 százalék körüli vagy afeletti fizetésemelést hoz a legtöbb helyen az idei év. Ugyanakkor a szakszervezeti vezető kiemelte: a dolgozók sok helyen nincsenek tisztában a munkaerőhiány hatásaival, emiatt sok vezető még mindig nemkívánatos gyakorlatokat alkalmaz. Példaként említette, hogy volt olyan vállalkozás, amely - akár tisztességtelen módszereket is alkalmazva - arról győzte meg a dolgozókat, hogy lépjenek ki a szakszervezetből, ezáltal jelentős hátrányt okozva az érdekvédelmük terén.
Buzásné Putz Erzsébet szerint szintén gondot okoz sok cégnél, hogy a középvezetői réteg visszaél döntési jogköreivel. Példaként említette, hogy a tárgyalások során a fix alapbéremelés mellett a differenciálható rész elosztásánál sokan nem a teljesítményt vették figyelembe, hanem a bérrendezést szubjektív szempontok szerint, akár szimpátiaalapon döntötték el.
Kitért arra is, hogy a cégek között is megindult a verseny a munkaerőért. Egy adott ipari parkon belül a konkurencia akár magasabb fizetéssel, akár a pótlékok, bónuszok rendszerével könnyebben át tudja csábítani a munkavállalót, s a dolgozók közül is egyre többen váltanak. Sokaknál már nem a fizetés az egyetlen szempont, hanem az úgynevezett hangulat- és közérzetjavító intézkedéseket is egyre inkább figyelembe veszik. Idetartozik többek közt a rugalmasabb időbeosztás, a munkaközi szünetek vagy akár a munkavédelmi felszerelések minősége.
A bértárgyalások során több vállalatnál tartottak a szakszervezetek figyelmeztető munkabeszüntetést, illetve a sztrájkbizottságok megalakulása még a demonstrációk előtt is hatékonyan nyomást gyakorolt a vállalatok vezetőire. A problémát az alacsony, 4-5 százalék körüli bérajánlások okozták, valamint a differenciálások során tapasztalható visszásságok. Ugyanakkor a legtöbb helyen nem ez volt a jellemző, mivel a cégek a bérrendezés szükségessége mellett rendelkeztek a 10-14 százalék közötti emeléshez szükséges forrásokkal. Az alapbér emelése mellett nagyobb hangsúlyt kapott a béren kívüli juttatások bővítése is, amelyeknek fontos eleme a nyugdíj- és egészségügyi megtakarítások lehetősége.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A versenyszféra elemi érdeke ma már a dolgozók megtartása, mivel a potenciálisan új munkaerő nem mindenhol áll rendelkezésre. Szakértők szerint a magyar gazdaságnak még több százezer, bizonyos becslések szerint félmilliós munkaerő-tartaléka van, ugyanakkor a tapasztalatok azt mutatják, az ország bizonyos részein sokaknak olyan alapvető területeken vannak hiányosságaik, mint a munkakezdési idő betartása, a kulturált megjelenés vagy a belső kommunikáció. A cégek egyelőre kivárnak, de a szakszervezeti tapasztalatok szerint már megjelent az a vállalati réteg, amely elgondolkozott bizonyos termelési egységeinek kiviteléről az országból, ám általánosságban ez még nem jellemző.