Veres Dóra • 2018. május 1. 07:00
Folyamatosan nő a munkaerőhiány Magyarországon. A Profession.hu 2018 első negyedéves jelentése szerint 17 százalékkal nőtt a hirdetést feladó cégek, valamint a feladott hirdetések száma is az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest. A legtöbb vállalkozás szakmunkásokat és betanított munkásokat keres. Miközben az álláshirdetések száma egyre gyarapszik, a kutatásból az is kiderül, hogy a jelentkezés jóval visszafogottabb, vagyis a vállalatok süket fülekre találnak, miközben megbénítja őket a fluktuáció. Felmerül a kérdés: hogyan lehet vonzóbbá tenni egy munkahelyet egy munkavállaló számára? Mivel lehet elnyerni egy potenciális dolgozó bizalmát és leginkább hogyan lehet megtartani a jó munkaerőt? Ezekre kerestük a választ.Amennyiben mélyebben is érdekelnek a vállalkozások vagy te is vállalkozó vagy, gyere el május 3-i rendezvényünkre, ahol a magyar cégek külföldi piacra lépési esélyeiről és a digitalizáció kihívásairól is szó lesz. Előadást tart majd a Nanushka divatcég digitális igazgatója, illetve a Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Központ és a Google egy-egy munkatársa is. A rendezvény, melyet a Google Magyarország támogat, INGYENES, de regisztrációhoz kötött, melyet ide kattintva tudsz megtenni.
Hónapról hónapra jelennek meg cikkek a sajtóban azzal kapcsolatban, mennyire nehéz helyzetben vannak a cégek, mert nem találnak alkalmazottat. A munkaerőhiány szinte minden iparágat érint, az egyszerű betanított munkástól kezdve az asszisztensi pozíción át a vezető beosztásig. Ugyanakkor a Profession.hu állásportál felmérése szerint leginkább szakmunkásokra és betanított munkásokra lenne szükség. És miközben az álláshirdetések száma egyre gyarapszik, a kutatásból az is kiderül, hogy a jelentkezés jóval visszafogottabb, vagyis a vállalatok süket fülekre találnak, miközben megbénítja őket a fluktuáció. Felmerül a kérdés: hogyan lehet vonzóbbá tenni egy munkahelyet egy munkavállaló számára? Mivel lehet elnyerni egy potenciális dolgozó bizalmát és leginkább hogyan lehet megtartani a jó munkaerőt? Utóbbi szintén kiemelten fontos, hiszen míg három évvel ezelőtt 10-12 százalék, idén már átlag 30-40 százalék az éves fluktuáció. Vannak viszont vállalatok, amelyek jelen munkaerő-piaci helyzet mellett is 10 százalék alatt tudják tartani, és vannak, akik 100 százalék feletti munkaerő elvándorlással küzdenek.
- mondta Csikós-Nagy Katalin , a HR-Evolution ügyvezetője a HR Fórum 2018 eseményen tartott előadásában, amelyben azt taglalta, öt tényezőre kell figyelnie különösen a cégeknek, ha meg akarják tartani az embereiket. Hangsúlyozta, a hirdetés szövegében és a személyes interjú során is nagyon pontosan kell fogalmazni, és nem szabad olyan dolgot ígérni, amit a cég nem tud betartani. Ha például valaki feltünteti az álláshirdetés szövegében, hogy van fizetéselőleg, majd a munkába állás során a munkavállaló számára kiderül, ennek igénylésére csak a próbaidő lejárta után van lehetőség, máris csalódott lesz az új dolgozó, ezzel együtt pedig kevésbé lojális, és nagyobb eséllyel lép már a próbaidő alatt.
A fogadtatás sem mindegy.
- jegyezte meg egy a kérdőívet kitöltött dolgozó. Egy másik a következőt írta:
Vagyis a cégnek segítenie kell az új munkavállaló integrációját, beilleszkedését, mert ha nem érzi jól magát, ugyancsak nagyobb eséllyel lép ki a próbaidő alatt.
A megbecsülés is fontos. A HR-Evolution Kft. 6300, termelésben és a kereskedelemben dolgozó munkavállaló részvételével készült reprezentatív felméréséből kiderült, azon válaszadók 56 százaléka, akik legalább két éve dolgoznak egy cégnél, úgy nyilatkozott,
"A köszönöm, kérem szavakat be kellene vezetni a vezetőknél" - írta valaki. Más arra panaszkodott, nincs dicséret és visszajelzés. Megint más azt tette szóvá a kérdőív kitöltésekor, hogy a régebben ott dolgozók kevesebb pénzt keresnek, mint az újonnan érkezők.
A negyedik, amire egy munkaadónak figyelnie kell a pénz. A fizetés mellett fontos az is a munkavállalók szempontjából, van-e (a már említett) fizetéselőleg, van-e céges buszjárat, van-e lehetőség elszállásoltatásra és milyen a szállás? Szempont az is a munkahelyválasztásnál, hogy milyen a műszakbeosztás, és hogy mekkora a távolság a munkahely és a lakhely között. Vagyis ha a cégek meg akarják tartani a munkavállalókat, ezekre is gondolniuk kell a fizetés mellett.
Mindezek mellett nagyon fontos a csapat, a környezet. A kutatás szerint egy munkahely legjelentősebb megtartó ereje a jó munkahelyi légkör. A megkérdezettek 67 százaléka szerint például ez lényegesebb, mint a fizetés, ugyanis ha ez adott, még több pénzért sem váltanak az emberek munkahelyet.
- írta valaki. Más megjegyezte, a főnök a régebben a cégnél dolgozókkal kritikus, az újakkal viszont úgy bánik, mint - ahogy a kérdőívet kitöltő munkás írta - "hímes tojással". Vagyis a vállalatoknak fontos kiépíteni egy stratégiát arra, hogyan segítsék az új kollégák beilleszkedését, és hogyan kovácsoljanak csapatot a munkavállalókból.
Más vezetői szemléletre van szükség
Mindebből körvonalazódik, hogy ahhoz, hogy egy cég jól működjön, és ne okozzon állandó problémát a fluktuáció, a vezetők szemléletváltására van szükség.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- mondta előadásában Gazsi Zoltán, az Eisberg Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, hozzátéve, fontos lenne, hogy a közvetlen vezetők jól ismerjék az embereiket, tudják, ki a húzóerő a csapatban, és mindent meg kell tenni azért, hogy azt az embert megtartsák.
- mondta.
Ezzel egyetért Tihanyi Attila, az Aptiv műszaki igazgatója is, aki prezentációjában hangsúlyozta, a legtöbb munkavállaló az 1-3 hónap alatt mond fel, 20 százalék pedig a 3-12 hónap során. Ő is kiemelte, hogy a változásokat nehezen viselik a dolgozók, épp ezért nagyon fontos a kommunikáció. "Ha például egy cég a 3 műszakos termelésről átáll 4 műszakosra, figyelni kell, hogy ezt ne úgy tudassa az emberekkel, nekik ez miért jó, mert úgyis felmerül a dolgozókban, hogy a vállalat nyilván nem miattuk lépte ezt meg, hanem mert a cég profitál ebből. Szóval érdemes elmondani, hogy a vállalkozásnak az adott változtatás miért jó, és hogyan profitálnak ebből a munkavállalók. Így ez egy win-win szituáció, és nem érzik az emberek sem átverve magukat" - mondta. A gördülékeny munkavégzéshez szerinte a középvezetők folyamatos szupervíziójára és coachingjára van szükség, mert jó vezetők nem születnek, hanem képezni kell őket, márpedig jó vezetők nélkül nem működik a cég.
Lükő Szilvia, az EuroFamily személyzet- és szervezetfejlesztési vezetője elmondta, a 722 fős kiskereskedelmi vállalat éves fluktuációja 7,76 %-os.
- mondta. A cégnél nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy az új munkavállalókat megfelelően fogadják.
- mondta. Náluk egyébként egy 11 fős HR-csapat van, és alkalmaznak egy konfliktuskezelési munkatársat is. "Nálunk 2 próbanap van, ezt egyszerűsített munkavállalás keretében alkalmi munkaként kezeljük.. Ha a próbanap jól sikerül, a toborzási munkatársak belépés előtt telefononellenőrzik az előző munkahelyről a referenciát, vagyis felhívják az előző munkaadót" - mondta. A cél az, hogy a cég továbbra is családias legyen: a születésnapokat mindig közösen is megünneplik, a bérlapon is várja egy kis meglepetés és pozitív üzenet a munkavállalókat. Van egy szociális alap, amellyel a nehéz helyzetbe került munkavállalóknak segítenek:
Szépkúti László, a Flex Kft. GSS Magarország HR igazgatója szerint is a légkör, a csapat és az emberekhez való hozzáállás a legfontosabb tényező, ha meg akarják tartani az embereket. Náluk 2016-ban volt egy fókuszcsoportos felmérés 113 alkalmazott részvételével. Kiderült, a munkavállalók leginkább a vezetői képességeket és az őket érintő folyamatokat látták fejlesztendőnek. "Mivel több felvett kolléga a próbaidő alatt felmondott, ki kellett találni valamit, hogy megtartsuk az embereket. Bevezettük a "buddy-programot", amikor az egyik régi munkavállaló segíti az újonc beilleszkedését és 2 héttel a munkába állás után van egy elbeszélgetés is, hogy kiderüljön, hogy érzi magát az új munkavállaló a cégnél. Nagyobb hangsúlyt fektetünk a rekreációra is, vannak pihenőszobák, amiket a kékgalléros munkavállalók a szünetekben használhatnak és van kültéri pihenő is" - sorolta. A változtatásnak meg lett az eredménye, 2015-höz képest, 2016-ban 18 százalékkal kevesebben mondtak fel.
Az előadások alapján tehát úgy tűnik, a vezetők célzott képzése mellett a "morzsákon", az apróságnak tűnő tényezőkön is sok múlik, hogy egy munkahely vonzó legyen a munkavállalók számára és az emberek szeressenek az adott cégnél dolgozni. Ennek érdekében viszont a teljes felsővezetésnek egységben, együttesen szükséges működni, a mindennapi határidős, teljesítmény elvárások mellett az emberi tényezőkre is folyamatosan szükséges figyelni.