NapiCsárt • 2018. március 10. 07:00
Mára aligha lehet bárki számára ismeretlen az "élethosszig tartó tanulás" fogalma. Mostanra naponta esik szó arról, hogy a digitalizáció hatására rengeteg munkahely szűnhet meg a közeljövőben, olyanok is, melyek esetében akár 20 éve sem tudtuk volna elképzelni, hogy valaha kiváltható lesz az emberi munkaerő. Éppen ezért nem ülhetünk a babérjainkon: a megszerzett tudás könnyen elavulhat, így fontos lenne folyamatosan képeznünk magunkat. Egy friss kutatás szerint azonban kisebbségben vannak azok, akik ezt valóban meg is teszik.
A digitalizáció hatására rengeteg munkahely, sőt, egész szakmák tűnhetnek el a közeljövőben. Azonban a magasabb szaktudást igénylő szakmák sincsenek feltétlenül biztonságban: ezek, ha nem is tűnnek el, de sok közülük jelentősen átalakulhat. Éppen ezért sok munkáltató már nem csak a meglévő tudást nézi akkor, amikor alkalmazottat keres, hanem felmerülnek más szempontok is.
Ennek ellenére csak az alkalmazottak harmada tanul
Az Eurostat egy friss jelentése szerint 2016-ban az Európai Unió munkavállalóinak csupán az egyharmada vett részt valamilyen, a szakmai tevékenységével kapcsolatos képzésen. Pedig a képzéseket igen tágan vizsgálták: ide értették a nem formális szakképzést, valamint a formális kurzusokat és szemináriumokat is, amelyek fejlesztik az alkalmazottak ismereteit, készségeit, kompetenciáit, képzettségét.
Legnagyobb arányban Hollandiában (61%), Svédországban (59%) és Finnországban (58%) vesznek részt munkájukkal kapcsolatos képzéseken az emberek, a lista végén pedig Görögország (8%), Románia (8%) és Olaszország (11%) kullog. Az Európai Unióban az átlag mindössze 32 százalék.
Magyarország is az átlag alatt
Bár a sereghajtóknál valamelyest jobbak a magyarországi eredmények, ám az uniós átlagot még így sem tudtuk hozni: a kutatás szerint hazánkban a munkavállalók 21 százaléka vett részt valamilyen, a szakmai tevékenységével kapcsolatos képzésen a vizsgált évben. Ezzel azonban nem csak a nyugati országoktól maradtunk el, de a környező országok közül is találhatunk olyanokat, melyek sokkal jobban állnak ezen a téren.
Bár a magyar adatok a már említett románon kívül jobbak a horvátnál (19%) és a bolgárnál (12%) is, ám például Lengyelország (25%) már valamelyest jobban teljesített. Sokkal látványosabb a magyarok lemaradása abban az esetben, ha az adatokat a szlovákiai (44%), cseh (46%) vagy az osztrák (41%) adatokkal vetjük össze.
A magasabban képzettek később is szívesebben tanulnak
Az adatok azt mutatják, hogy a magasabb képzettségi szinttel rendelkezők a későbbiekben is nagyobb arányban vesznek részt a különböző képzéseken. Míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek még a 46 százaléka, addig a középfokú végzettségűek alkalmazottaknak már csak a 28 százaléka szán időt ilyesmire a későbbiekben. Ez az arány még kisebb, mindössze 16 százalékos azok körében, akik még középfokú végzettséggel sem rendelkeznek.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Különbség mutatkozik a nemek között is: szinte az összes tagállamban az tapasztalható, hogy a nők magasabb arányban vesznek részt ezeken a képzéseken, mint a férfiak. A legnagyobb különbségeket e téren Litvániában (a nők 44, a férfiak 31 százaléka), Észtországban (a nők 51, a férfiak 39 százaléka) és Lettországban (a nők 39, a férfiak 29 százaléka) mérték a két nem között.
Miért nem tanulnak az emberek?
A leggyakoribb oka annak, hogy az emberek nem vesznek részt a szóban forgó képzéseken az időhiány. 17 tagállamban ez volt a fő ok, sőt, Nagy-Britanniában például szinte kizárólagos ez az indok (98%). Szintén nagyon magas ennek az oknak az aránya Görögországban (79%), Lengyelországban (60%) és Szlovéniában is (60%).
Persze olyanok is akadnak, akiket egyszerűen nem érdekel a dolog: Lettországban (32%), Ausztriában (28%) és Spanyolországban (27%) is sokan adták ezt meg indokként.
Összességében gyakori ok még a képzésektől való távolmaradásra, hogy nem érhető el megfelelő képzés, vagy egyszerűen nem biztosít ilyet a munkáltató. Érdekesség, hogy az egész EU-t nézve mindössze 3 százaléknyian jelölték meg a pénzügyi okokat a képzésektől való távolmaradásuk indokaként.