Pénzcentrum • 2017. november 20. 20:00
2004 és 2016 között a versenyszférában a nettó reálkeresetek összesen 36százalékkal nőttek, míg a közszférában mindössze 5,2 százalékkal. A vállalkozások gyorsabb béremelkedésének oka az utóbbi években kialakult munkaerőhiány, a minimálbér erőltetett emelése, valamint a fejlesztések révén létrejött magasabb hozzáadott értékű, s ezzel magasabb jövedelmet biztosító munkahelyek voltak. A közszférában a 13. havi illetmény eltörlése, a keresetek befagyasztása, majd az utóbbi néhány évben néhány ágazatban (oktatás, egészségügy, honvédelem) bekövetkezett ugrásszerű béremelés következménye az összességében szerény emelkedés.
Az elmúlt évtizedben a magyar foglalkoztatás jelentős javulására a válság utáni
- helyreállítási periódus,
- a gyors kivándorlás,
- a közmunka kiterjesztése,
- a nyugdíjkorhatár emelése, illetve
- a női 40+ program
volt jelentős hatással a GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint. Ez napjainkra egyes ágazatokban és szakmunkában jelentős munkaerőhiányt okozott, miközben a foglalkoztatás is csúcsokat döntött. Mindez a bérek gyors emelkedésével járt együtt.
A továbbiakban megvizsgálták, hogy a munkaerőhiány milyen hatással volt a keresetek alakulására. A munkaerő hiánya illetve többlete jól közelíthető a betöltetlen álláshelyek illetve a munkanélküliek számával. 2004 és 2016 között havi, megyei bontásban vizsgáltuk a munkanélküliek, a betöltetlen álláshelyek és az egy betöltetlen álláshelyre jutó munkanélküliek számát, illetve ezeknek a hatását a keresetekre. (A megyei bontást az indokolja, hogy a mutatók együttesen ilyen területi egységre érhetők el.)
A betöltetlen álláshelyek száma a bejelentett álláshely kínálatot mutatta, amelynél a tényleges munkanélküliség jóval nagyobb is lehetett. A munkanélküliek számát pedig erősen torzítotaa a közmunka. De a keresetek sem a tényleges munkajövedelmet mutatták, például a cafeteria és főleg a szürke foglalkoztatás következtében. Mindezen korlátok figyelembe vétele mellett az adatok azt mutatják, hogy megyénként, ha van kapcsolat, akkor a keresetek 5-6 hónap késéssel reagálnak a vizsgált 3 változó mozgására.
- 4 megyében semmilyen kapcsolat nincs a munkanélküliek és a betöltetlen álláshelyek száma valamint a keresetek alakulása között.
- 5 megyénél gyenge, míg
- másik 5-nél közepes kapcsolat látható,
- a maradék 5 megye (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Veszprém, Hajdú-Bihar) és Budapest esetében viszont erős a kapcsolat.
Azoknál a megyéknél, ahol nincs vagy kicsi a magyarázó ereje a kiválasztott mutatóknak, jellemzően kiterjedt a közmunka, továbbá az alacsony bérszint miatt a minimálbéremelés kedvezőtlen hatásai is erősebben jelentkeznek. Vagyis hiába lenne indokolt a keresetek kisebb emelkedése a munkanélküliek illetve a betöltetlen álláshelyek száma alapján, a kötelező minimálbéremelést végre kellett hajtani, ami jelentősen emelte a keresetek szintjét.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Ugyanakkor minél kisebb a közmunka súlya, illetve minél nagyobbak a keresetek, annál inkább a valós piaci folyamatok (pl. munkaerőhiány) hatnak elsősorban a keresetek alakulására. Vagyis a minimálbér erőteljes emelése torzító, piactaszító hatással van a hazai megyék többsége esetében. Ezeknek az emeléseknek nincs valós, piaci alapja.
Ebből a szempontból a minimálbéremelés fékezi a belső migrációt, mivel mérsékli a máshol elérhető és a helyben elért keresetek közötti különbséget, így fékezi a valós munkaerőhiány oldását a fejlettebb területeken.