Itt a családi viszály vége: kiderül, kié lesz Komár László mesés vagyona

Öt éve hunyt el Komár László, aki eredetileg minden vagyonát Komár Krisztinára hagyta. Exfelesége, akivel viszont halála napjáig nem sikerült megegyezniük a válást követő vagyonelosztásról, több pert is indított Komár özvegye ellen. Ezeket pedig (mind a kettőt) az exfeleség meg is nyerte, úgyhogy már csak a többmilliós jogdíj elosztásáról kell dönteniük.

- nyilatkozta a Blikknek Komár Krisztina.

Az ilyen és ehhez hasonló ügyek békés és zökkenőmentes intézésére Magyarországon egyébként van jogi lehetőség. Ez pedig a házassági szerződés intézménye. Sokakban azonban felmerülhet, hogy a szerződés megkötésének ténye már rögtön a házasságkötés elején jókora bizalmatlanságot jelent a másik fél iránt. Ez ugyanakkor nem törvényszerű, sőt korunk jövedelemi és vagyoni viszonyai igenis szükségessé tették a házassági szerződés jogintézményének létrejöttét. A Pénzcentrum egyébként egy korábbi cikke kapcsán megszavaztatta olvasóit, hogy azok miként vélekednek az efféle szerződéskötésről.

Házassági szerződés a gyakorlatban

Alapesetben - tehát külön házassági szerződés nélkül - a házasságban élők vagyoni viszonyait a családjogi törvény szabályozza. Eszerint házasfelek között kétféle vagyon létezik:

• házassági közös vagyon

• különvagyon

Külön vagyonnak számít az, amit a felek a házasság előtt szereztek (vettek, kaptak ajándékba stb...), de a házasság ideje alatt is lehet különvagyont szerezni, olyat "ami csak az enyém". Például amit a felek külön-külön személyre szólóan ajándékba kapnak; amit örökölnek; a szokásos, a mindennapi élet használati tárgyai; és az eddig felsoroltak eladásából vett bármilyen másik vagyontárgy tartozik ide. Vagyis a férj hiába is pályázna felesége hajkeféjére, a feleség pedig nem tarthat igényt az újonnan vett autóra, ha azt férje korábbi saját autója lecserélésével vette.

A fentiekkel szemben pedig közös vagyon minden, amit a házasság alatt a felek közösen szereztek. A szerzésben való közreműködés figyelembe vétele nélkül minden fele-fele arányban oszlik meg.

Ez tehát a törvény betűje, amitől a házassági szerződéssel lehet eltérni. Vagyis a házassági szerződés arra szolgál, hogy a házastársak máshogy állapítsák meg, hogy mi a közös, és mi a különvagyon. Általában fel szokták sorolni - mintegy vagyonleltár-szerűen - hogy mi tartozik az egyik, és mi a másik csoportba. Ezenkívül rögzíthetik azt is, hogy a jövőben mi fog közös, és mi és kinek a különvagyonába kerülni. Rendelkezhetnek úgy is, hogy különvagyonuk 15 év után is megőrizze különvagyoni jellegét, az a házasság teljes időtartama alatt se váljon közös vagyonná.

A felek megállapodhatnak, hogy

• a munkával szerzett jövedelmük közös lesz-e, és ha igen, milyen arányban

• ha gyermekeik születnek, és ezért az egyik szülő keresőképtelen lesz mert otthon marad, akkor a másik által szerzett jövedelem milyen mértékben illesse meg az otthon maradót, a kereső pedig jövedelmének milyen részét köteles a háztartásra fordítani,

• ha valamelyik fél vállalkozó, vagy cége van, akkor az maradjon-e a külön vagyona, és ha igen, akkor rögzíteni kell, hogy nem csak a nyereség az övé, de a terheket is egyedül neki kell viselni,

• a közös vagyon tekintetében módosíthatják a tulajdoni arányokat,

• vagy akár a nászajándékot is megoszthatják egymás között,

• és még számos más dolgot is rögzíthetnek: bármit amit fontosnak tartanak, hiszen a magánjogban szerződési szabadság van, a felek bármiről rendelkezhetnek, amit a jogszabályok nem tiltanak.

Fontos kiemelni, hogy házassági szerződést nem csak a leendő házasulandók, hanem a már házasságot kötött házas férj és feleség is köthet. A szerződést közokiratba (közjegyzői okirat), vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, különben semmis - vagyis egyáltalán nem lehet érvényesíteni a benne leírtakat. Csak az életközösség fennállása alatt lehet házassági szerződést kötni, ugyanis egy válás során ("az életközösség megszakadása után", csak hogy teljesen hivatalosak legyünk) létrejött egyezség már nem házassági szerződésnek számít, az más elbírálás alá esik.

Természetesen úgy vannak kialakítva a szabályok, hogy ne lehessen visszaélni ezzel a jogintézménnyel, ne lehessen teljesen kisemmizni egyik felet sem. Vita esetén a bíróság ugyanis felülvizsgálhatja a teljes szerződést, az nem ütközhet a jó erkölcsbe. Ez hétköznapi nyelvre lefordítva annyit tesz, hogy nem állapíthatunk meg olyan felosztást, ami aránytalanul és indokolatlanul tér el az egyik fél javára, mert akkor a szerződés szintén semmis lesz. Ha pedig egyszer már megkötöttük házassági szerződésünket, de később a viszonyok jelentősen változnak, akkor sem kell kétségbeesni, mert a szerződés utóbb módosítható, felbontható, vagy akár meg is szüntethető, amivel visszaáll a családjogi törvény rendszere, a közös és különvagyoni általános megosztás.

(Címlapkép: MTI fotószerkesztőség, készítette: Soós Lajos)