Pénzcentrum • 2017. szeptember 20. 17:11
Kellenek a fiatalok a munkaerőpiacnak, sokan mégsem tudnak elhelyezkedni. A cégeknek irreálisak az elvárásaik, vagy a fiatalok alkalmatlanok arra, hogy dolgozzanak?
Az a furcsa jelenség alakult ki mára a magyar munkaerőpiacon, hogy egyszerre van munkaerőhiány, és munkanélküliség. Lehetne még aktív korúakat mozgósítani a piacon, és bevonni, mégsem találkozik kereslet és kínálat. A jelenség mögött több tényező is meghúzódik, ma azonban egy, a fiatalokra koncentráló munkaerő-piaci szakmai délelőttön arra keresték a választ, miért tudnak csak nehezen elhelyezkedni a fiatalok, és miért hiányoznak a sikeres munkakereséshez szükséges alapvető készségeik. A vállalatoknak és a fiataloknak egyaránt égető kérdés, hogy minél hamarabb megoldást találjanak a problémára.
- mondta Tóth Valentin, a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója. A cég 1100 főt alkalmaz, és 50-60 betöltetlen álláshely van. Ez messze nem nevezhető kritikus mértékű hiánynak, ugyanakkor a tendencia aggasztó. Az igazgató elmondása szerint a keresési idő egyre inkább kitolódik, ami hatalmas többletköltséget is jelent a vállalatnak és európai szintű a probléma. A cég elérte a 100 milliárd forintos éves forgalmat, és 25 milliárdot adóztak. A járulékcsökkentés miatt megmaradt pénzt visszaforgatták.
- válaszolta Tóth Valentin a Pénzcentrum kérdésére.
Nem tanul, nem dolgozik
Cseresnyés Péter, munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár egyetértett azzal, hogy újabb, kompetenciafejlesztő, akár részismereteket is oktató tréningekre van szükség annak érdekében, hogy a munkaadók igényei és a munkakeresők elvárásai találkozzanak.
Elsősorban azokra a fiatalokra kívánnak fókuszálni a különböző kormányzati programokkal, akik nem tanulnak, és nem is dolgoznak. Három uniós program is fut, amely ezeknek a fiataloknak az aktivizálását célozza, valamint egy hazai forrásból megvalósuló támogatás is: adókedvezményt vehetnek igénybe a cégek, ha munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű fiatalokat foglalkoztatnak. Eddig 180 ezer dolgozó után vették igénybe a kedvezményt, amivel 550 milliárd forint maradt a cégeknél. Az államtitkár azt is elmondta, hogy
ami szintén lehetőséget nyújt munkahelyteremtésre is.
Tényleg nem dolgoznak?
Nem lehet kijelenteni, hogy a 15-29 év között fiatalok nem dolgoznak, hiszen ez a korcsoport teszi ki a munkavállalók ötödét.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Nemrégiben készült egy reprezentatív felmérés, amiből az látszik, hogy inaktivitás és a motiváció hiánya az elsődleges probléma a nem dolgozó fiataloknál. A kutatáshoz 12 ezer fiatalt kérdeztek meg, hogy szerintük mire van szükség ahhoz, hogy jó munkát szerezzenek. Az eredmények szerint a szaktudás a legfontosabb, valamint a szakma gyakorlat, a kapcsolatrendszer, a nyelvtudás, a végzettség, és az állandó tanulás.
A társadalmi egyenlőtlenség is nagy szerepet játszik abban, hogy sok fiatal nem talál munkát. Minél alacsonyabb valakinek az iskolai végzettsége, annál nagyobb az esély arra, hogy nem tud elhelyezkedni, és ők a legkevésbé aktívak is. Az is problémát jelent, hogy az álláshirdetéseket nézve, a felkínált munkáknak csak az 5 százalékára várják frissen végzettek jelentkezését is. A munkanélküli fiataloknak viszont a 47 százalékának nincs munkatapasztalata.
Bárkit felveszek, akinek pulzusa van
Sok esetben már szinte válogatás nélkül felveszik a jelentkezőket szaktudást nem igénylő munkakörökbe, ezt úgy fogalmazták meg a szakértők: mindenki jöhet, akinek van pulzusa. Ugyanakkor a "fehérgalléros" munkaköröknél ezt már nem tehetik meg a cégek. Ott már fontos az együttműködés képessége, ami azért is nehéz kérdés, mert individuális társadalomban élünk, és az iskola is csak ráerősít erre, ahol az egyéni eredményeket preferálják, és nem a csapatmunkát erősítik.
A szülőknek azonban legalább akkor a felelőssége ebben, mint az iskolának, hanem még nagyobb. Sok esetben a fiataloknak irreálisak az elvárásaik, de nagy problémákat látnak a személyes kommunikáció terén is, például egy állásinterjúra hogyan megy be, hogy tudja eladni magát, vagy egyáltalán tud-e öt kerek egész mondatot mondani magáról.
Ha munkaerőhiányról beszélünk, nem lehet kikerülni az elvándorlás problémáját sem. A külföldön dolgozó fiatalokat ugyanakkor érdemes ketté osztani. Egy részük, aki például vendéglátásban dolgozik, azok kint annyival többet keresnek, mint itthon, hogy lehetetlen kompenzálni ezt az óriási különbséget. Ugyanakkor a fehérgallérosoknál látnak arra esélyt, hogy hazacsábíthatók, hogy tudnak nekik olyan munkát ajánlani, amiért úgy gondolnák, érdemes hazajönni.