Pénzcentrum • 2017. július 12. 20:00
2017. január 1-től a Kormány felemelte a kötelező minimálbért, így annak összege 74 ezer forintról 85 ezerre, a szakmunkás nettó minimálbér (garantált bérminimum) 86 ezerről 107 ezer forintra nőtt. A magyar vállalatok többsége kisvállalkozás, s jellemzően alacsony bérszínvonalon működnek. A jelentős mértékű béremelés pont ezen réteget érinti leginkább. A nagyobb vállalatok jellemzően minimálbér felett foglalkoztatják alkalmazottaikat, így az emelés rájuk kis mértékben hat. Megvizsgáltuk, hogyan változott a kötelező minimálbér-emelés hatására a minimálbérre bejelentett munkavállalók fizetése.
A GKI márciusi vállalati felméréséből kirajzolódott, hogy a vállalatok számos megoldást találtak a költségnövekedés mérséklésére. Csaknem minden harmadik cég emelte a normát. A vállalatok 14-19%-a csökkentette a hivatalos munkaidőt, vagy más munkakörbe sorolta alkalmazottait.
A GKI Zrt. májusi lakossági felmérése azt mutatta, hogy a főállású dolgozók 14 százaléka minimálbért keresett. Megkérdeztük őket, hogy mennyit kerestek decemberben, illetve ez hogy változott 2017 májusára. A válaszok alapján 3 kategóriát alakítottunk ki; az “adóoptimalizáló" minimálbéres, a normál minimálbéres és a szakmunkás minimálbéres.
A nettó (kézhez kapott) bér változása ezen csoportok esetében jelentősen eltért. Míg az “adóoptimalizálók" esetében 2 százalék és a “normál" minimálbéren foglalkoztatottaknál 8,5 százalék volt a növekedés, addig a szakmunkás minimálbér 9 százalékkal növekedett átlagosan. Ezen számok jóval elmaradnak a 15-25 százalékos előírt emelkedéstől. Ennek oka, hogy nem a “bevallott", hanem a ténylegesen megkapott jövedelemre kérdeztünk rá. Vagyis a minimálbér-emelés a vártnál kevésbé érintette a nettó kereseteket, s ugyanakkor a vállalati bérkiadásokat is.
Az életkor szerinti bontás szintén árulkodó. A 30 év alattiak esetében 9 százalék körül alakult a tényleges nettó béremelkedés mind a minimálbéres, mind a szakmunkás minimálbéresek esetében. A legjelentősebb emelés (12%) a már tapasztalt középkorú szakmunkások körében történt. Ezzel szemben az idősebb szakmunkások kedvezőtlenebb tárgyalási pozíciójuknak köszönhetően csupán egy szerényebb, 2,4 százalékos béremeléssel kellett, hogy beérjék.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Ezzel szemben a fővárosi minimálbéreseknek nem változott a nettó fizetése az előző év decemberéhez képest. A többi településtípus esetében a növekedés átlagosan 6 és 9 százalék között szóródott, melyből kiemelkedtek a községi minimálbéresek (11,6%).
A májusi lakossági felmérésből tehát kiderült, hogy bár a vállalatok formálisan eleget tettek törvényi kötelezettségüknek, azonban a nettó fizetéseket nem növelték ilyen mértékben. Ha ehhez hozzávesszük a cafeteria további csökkentését is, akkor talán érthető, hogy a tényleges vásárlóerő miért alacsonyabb a hivatalos számok alapján vártnál. Összességében tehát kijelenthető, hogy a kötelező béremeléseknek fehérítő hatása volt (amelyet a bérstatisztikák is mutatnak), s a korábbi szürke pénzek csökkenése érzékelhető a nettó kézhez kapott kereset szerényebb emelkedésében.