Jön az adószabadság napja: eddig vagy még az állam rabszolgája

Pénzcentrum2017. július 11. 05:32

Nem a legmotiválóbb belegondolni, hogy már végig robotoltad az év felét, éves keresetet tekintve eddig még csak az államkasszát tömted. Közeleg viszont a forduló pont, amikor már a saját zsebed a tét. Nézd meg, pontosan mennyit keres a munkádon az állam! Meg fogsz lepődni.

Természetes dolog, hogy minden dolgozó ember adót fizet, hiszen azokat a közfeladatokat, mint egészségügy, oktatás, infrastruktúra, stb., közös kasszából kell állni. Az adók mértéke viszont már más kérdés. Bármekkora fizetésért is dolgozol, azzal tisztában vagy, hogy egy jelentős része már azelőtt az államkasszába vándorol, mielőtt megkapod a béredet. A kiábrándító valóság viszont az, hogy ha éves fizetést nézünk, akkor amennyi pénzt július 16-ig keresel összesen, az még csak az éves bruttó bérednek azon százaléka, ami az államkasszát vastagítja, amit mindenféle adó és járulék jogcímén levonnak. Nézzük mennyit is fizetsz évente a közösbe.

Magyarországon az uniós átlagnál jóval magasabb a munkabéreket sújtó terhek, óriási az adóék, ráadásul az egykulcsos adórendszer miatt nálunk a minimálbéres is a fizetésének ugyanannyi százalékát teszi a közösbe, mint a magas keresettel rendelkező. Korábbi elemzések alapján az úgynevezett bruttónap, vagy adószabadság napja Magyarországon az év 197. napjára esik, idén július 16-ra.

Ki, mit fizet az államnak?

A cégnek minden munkavállalója után fizetnie kell 27 százalékos szociális hozzájárulási adót, és 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, tehát összesen 28,5 százalék megy az államnak. Ez minimálbér esetében számszerűsítjük, akkor az látszik, hogy a bruttó minimálbér 127 500 forint, a cégnek viszont ez havonta 163 838 forintba kerül.

A cég fizeti a minimálbéres dolgozója után az államnak 36 338 forint, majd a bruttó munkabérből 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja), 10 százalékos nyugdíjjárulékot, 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulékot, 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, és 1,5 százalékos munkaerő-piaci egészségbiztosítási járulékot von le. Tehát a bruttó fizetésednek a 34,5 százalékát már azelőtt odaadod az államnak, hogy ráutalnák a bankszámládra.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Ez számszerűsítve úgy néz ki, hogy 19 125 ezer forint a személyi jövedelemadó, 12 750 forint nyugdíjjárulékot, 5100 természetbeni egészségbiztosítási járulékot, 3825 forint pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, és 1913 forint munkaerő-piaci egészségbiztosítási járulékot vonnak le egy minimálbéres keresetéből. Ez összesen 42 713 forint, és 84 787 forint nettó fizetése marad, amivel gazdálkodhat egy hónapban.

Tehát egyetlen minimálbéres dolgozó után az állam 79 051 forint adót és járulékot beszed.

Egy másik szemszögből nézve pedig úgy is lehet mondani, hogy egyetlen minimálbéres munkáján a dolgozó 84 787 forintot keres, az állam pedig 79 051 forintot. A kettő között csak 5736 forint a különbség. Tehát a minimálbér- és a garantált bérminimum emelésével a kormány is nagyon jól járt, mert ugyanakkora arányban sarcolják meg a fizetéseket. A cégek viszont nagy vesztesei, mert ugyanazért a munkáért és munkaerőért többet kell fizetnie (és a dolgozója után az államnak is).

Címkék:
karrier, fizetés, adó, közteherviselés, járulék, kereset, bruttó, nettó, bruttónap, adóék,