Pénzcentrum • 2017. június 30. 10:50
Óriási felháborodást, megbotránkozást, sőt, szélsőséges esetben összeesküvés-elméleteket szül minden alkalommal a KSH átlagkeresetekről szóló jelentése. Ugyanis nagyon sokan nem keresnek annyit, mint a statisztika szerint az átlag. Tényleg így van, lerántjuk a leplet az igazságról.
Idén áprilisban a nettó átlagkereset 201 500 forint volt a KSH adatai szerint. Ez az adat minden hírportálon megjelent, és a közösségi oldalakon az olvasók sem hagyták szó nélkül. Minden alkalommal nagy felháborodást vált ki a Központi Statisztikai Hivatal átlagkeresetekről szóló jelentése. Sokan egész egyszerűen hazugságnak tartják, egy központilag manipulált mutatónak, aminek nincs más célja, mint félrevezetni a teljes magyar lakosságot.
Az egész felháborodás mögött valójában egy elég nagy félreértés áll. De mint ahogy azt nagyon sokan gondolják, valóban nem annyi a fizetése a legtöbb magyarnak, mint amennyi a jelentésekben szereplő átlagkereset.
Először is tegyük tisztába, hogy a jövedelem és a kereset nem ugyanaz. A jövedelembe minden beletartozik, ami bevételt jelent (szociális juttatások, nyugdíj, segélyek, stb.), míg a kereset az csak a munkából származó jövedelem, tehát a fizetés. Az átlagkeresetnél a fizetéseket veszik számításba. Az átlagkeresetet nagyon egyszerűen úgy lehet kiszámolni, hogy az összes pénzt, amit megkeresnek a dolgozó magyarok összeadják, és elosztják a dolgozó lakosság létszámával, ebből kijön az átlagkereset.
Nézzünk egy nagyon egyszerű példát arra, hogy mi is a gond az átlagkeresettel. Ha van tíz ember, és azt mondjuk, hogy átlagosan száz forintot kapnak, az nem feltétlenül azt jelenti, hogy minden ember kap egy százast, hanem lehet, hogy 9 ember egyáltalán semmit se kap, az egyik viszont zsebre tehet egy ezrest. (Ez a decimálisok szerinti megosztás.) De az átlag ettől még 100 forint marad.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ezzel a módszerrel vizsgáljuk meg a fizetéseket is, amihez - frissebb adat híján - a KSH 2015-ös kereseti adatait használjuk. Ha a társadalmat a fizetése szerint akarjuk tíz egyenlő részre osztani (az első tizedbe kerülnek a legkevesebbet keresők, a tizedikbe pedig a legtöbbet keresők), akkor az egy főre eső éves nettó munkajövedelem 994 102 forint volt. Ezt az összeget viszont csak a nyolcadik decilisbe tartozók tudták megugrani, ami azt jelenti, hogy a dolgozó magyar lakosságnak több, mint a 70 százalékának a fizetése nem érte el az átlagot. Az alábbi táblázatban érdemes megnézni, hogy a legnagyobb szakadék a kilencedik és a tizedik decilis között van, több mint 1 200 000 forint.
Tehát amikor azt olvassuk a KSH jelentésében, hogy mekkorát ugrott az átlagkereset, akkor tisztában kell lenni azzal, hogy ez nem azt jelenti, hogy az átlag magyarnak nagyot nőtt a fizetése, hanem hogy van egy réteg (ez például egy minimálbér emelésnél alsó rétegre is igaz lehet), akiknek a keresete nagyot ugrott. És igen, az is nagyot húzhat az átlagon, a társadalom legjobban kereső tíz százalékának emelkedett jelentősen a fizetése.