Pénzcentrum • 2017. június 12. 05:30
Nagy szívfájdalom a magyaroknak, hogy jóval kevesebb pénzért dolgoznak, mint nyugaton. A választások előtt egy évvel egyre gyakrabban kerül szóba ismét a bérunió, vagyis hogy az unió minden országában egyforma fizetések legyenek. Ez azonban még jó néhány évig csak álom lehet.
Bármennyire is nagy vágyálma a magyaroknak, hogy itthon is olyan magas fizetéseket lehessen keresni, mint nyugaton, egyelőre még biztos, hogy csak álom marad. A bérfelzárkóztatás ugyanis nem csak döntés kérdése, a termelékenység növekedése nélkül nem lehet emelni a fizetéseket. A béreket mindig a gazdaság helyzete, a termelékenység határozza meg - mondta Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára, a Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke az MKT rendezvényén.
Míg az ország nyugati részében szinte teljes a foglalkoztatottság, a középső részén néhány (2-4) százalékos a munkanélküliség, addig a keleti és déli országrészben van, ahol a 9 százalékot is eléri a munkanélküliek aránya. A nettó átlagkereset is sokkal magasabb az ország nyugati részében, és Budapesten, mint keleten.
A termelékenység növelése nélkül nem lehet emelni a fizetéseket, ugyanakkor azt is látni kell, hogy a magyar termelékenység nagyobb, mint a bérszint - mondta Bod Péter Ákos. Az EU15 országokban a cégek bevételének 70 százaléka bérekre megy el, és legfeljebb 25 százalék a profithányad, Magyarországon nem ez az arány, alacsonyabb a bérhányad.
- mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója, az MKT alelnöke. Hozzátette, tavaly kissé elmaradt a bérköltség a termelékenységtől, de messze nem annyival, mint amekkora bérfelzárkóztatásért kiáltanak. A társelnök kiemelte, hogy bár folyamatosan azt halljuk, hogy nő a gazdaság, de régiós szinten valójában már a román gazdaság is gyorsabban növekszik, Szlovákia és Lengyelország pedig már rég lehagyott minket a növekedés tempóját illetően. A románok növekedési ütemét nézve 8-10 év, és ők is lehagynak minket.
Az egy főre jutó átlagos termelékenység nálunk 2010 óta szinte semmit sem emelkedett. Magyarországon nagyon duális a gazdaság, sokkal inkább, mint a fejlett országokban ezért sincs bérunió országon belül. Itthon óriási a szakadék a külföldi és a belföldi tulajdonú vállalatok között. Minden cégméret szerinti kategóriában a nemzetgazdasági átlag alatti a termelékenység a hazai vállalkozásoknál, a külföldi tulajdonban lévőké viszont magasabb az átlagnál. Ennek köszönhető, hogy a külföldi cégeknél magasabbak az átlagbérek.
LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!
A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el, havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)
Palócz Éva elmondása szerint a termelés növekedését és az ezekhez szükséges beruházásokat több tényező is hátráltatja Magyarországon, és ezen a listán az első helyen a munkákat terhelő adók állnak, a munkaerőhiány csak ezután következik. Óriási az adóék, ráadásul az egykulcsos adórendszer miatt nálunk az alacsony keresetűek is a fizetésük fél leadózzák, csakúgy, mint a magas keresettel rendelkezők. Ennek köszönhetően az uniós országok közül arányaiban nálunk a legnagyobb a munkát terhelő adóék.
- mondta Palócz. Hozzátette, a bérfelzárkóztatási törekvésekkel csínján kell bánni, mivel ez egy piaci folyamat. Az államnak ebben annyi lenne a szerepe, hogy az adóék csökkentésével segíti a folyamatot, és a saját alkalmazottainak a béreit igazítja.