Pénzcentrum • 2017. április 24. 05:33
A magasabb életszínvonal és a fejlettebb oktatás már 10 ezernél is több magyar diákot csábított el külföldre. Persze nincsen mindenhol kolbászból a kerítés, a drága tandíjakat és megélhetési költségeket számos tanuló hitelből vagy éppen éttermi felszolgálásból tudja csak kifizetni. Sok a pozitív hozadéka egy külföldi diplomának, de vajon ez kárpótolja a családtól és a barátoktól lévő távolságot?
Modernebb és fejlettebb az oktatás külföldön - véli a mai diákok többsége, akik éppen emiatt hagyják el tömegesen az országot. Jelenleg már 10 ezernél is több magyar egyetemista tanul külföldön, a többségük azt reméli, hogy egy ilyen végzettséggel, jobb esélyekkel indulhat majd a munkaerőpiacon. De bőven akadnak olyanok is, akik hazai politikai és társadalmi környezet elől menekülnek - világít rá a külföldön tanulni vágyó diákok támogatásával foglalkozó Engame Akadémia friss felmérése.
- válaszolta az egyik kutatási kérdésre egy matematika szakos diák, aki jelenleg az Egyesült Királyságban tanul.
A külföldi továbbtanulásra elsősorban a közeli családtagok, szülők, testvérek borítják a diákokat. Erre persze szükség is van, hiszen anyagi segítség nélkül jóval nehezebb lenne finanszírozni a külföldi egyetemet.
Külföld, de miből?
A külföldi továbbtanulás nem olcsó mulatság. Az ügyesebbek szerezhetnek ösztöndíjat, esetleg igényelhetnek diákhitelt, de a mindennapi kiadásaikat akkor is finanszírozniuk kell valamiből.
A népszerű célországokban, mint Anglia, Ausztria, vagy az Egyesült Államok a megélhetési költségek havi szinten 200-300 ezer forintnál kezdődnek, de ennél akár jóval magasabbra is rúghatnak, attól függően, melyik városba megyünk tanulni.
A tandíjak tekintetében is hatalmas a szórás. Míg például Skóciában, Ausztriában, Németországban és a Skandináv országokban akár egy ingyenes képzésre is bejuthatunk, addig az Angliai éves tandíjak 2-3 millió forint körülire tehetőek, Amerikában pedig a jobb privát egyetemek tandíja akár a 10 millió forintot is elérheti.
Az 500 külföldön tanuló vagy végzett diák válaszaiból kiolvasható, hogy a legtöbben diákhitel segítségével tudják kifizetni a tandíjukat. A magas arány azonban jól mutatja, milyen sokan tanulnak az Egyesült Királyságban, hiszen ott egyelőre kedvező feltételekkel vehetnek fel diákhitelt a magyar diákok, mely a legtöbb esetben tandíjat teljes mértékben fedezi.
- válaszolta a Pénzcentrum megkersésére Lévai Balázs, az Engame Akadémia társalapító-ügyvezetője.
A diákhitel mellett azoban sok tanulót támogatnak anyagilag a közeli családtagjai, a szerencsésebbek pedig külföldi ösztöndíjjal tanulhatnak.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Munka nélkül nem megy?
A megélhetési költségeket vizsgálva kiderül, hogy a kitöltők többségének: összesen 75,5 százalékának a közeli családtagok segítenek anyagilag. De sokan, a válaszadók 69,9 százaléka saját fizetéséből vagy (64,8 százalék) a saját megtakarításaiból próbálja meg kihozni a mindennapokat.
A felmérés eredményei alapján a diákok közel 70 százaléka végez valamilyen munkát az egyetemi tanulmányai mellett, közülük 17 százalék ráadásul rendszeresen, heti 20 óránál is többet dolgozik.
- hívja fel a figyelmünket Lévai Balázs.
A szakember szerint alapszabályként elmondható, hogy heti 2 nap munkával körülbelül a megélhetési költségek fele megkereshető. Érdekességnek számít azonban, hogy a külföldön dolgozók 70 százaléka az egyetem évei alatt olyan munkát is végzett, ami nem kapcsolódik a tanulmányaihoz. Ebben azonban nagy különbségek mutatkoznak attól függően, hogy valaki alapszakra vagy mesterszakra jár.
Az alapképzésen tanulók 81,5 százaléka olyan munkát végez vagy végzett, ami nem köthető a tanulmányaihoz. Ezzel szemben a mesterképzésen ez az arány már jelentősen csökken, sőt a tanulók 55 százaléka már olyan munkát is talál, ami a tanulmányaihoz kapcsolódik.
Még így is megéri?
A válaszadó diákok a külföldi tanulmányaikkal és az életükkel kapcsolatos legtöbb faktort kifejezetten pozitívan értékelték. A többség elégedett az egyetemi képzéssel, a lakhatási körülményeivel és a megélhetés lehetőségeivel is, bár ebben az esetben azért sok negatív tapasztalat is felmerül.
A negatívumokat tekintve sokan számoltak be a magas árakról és a megélhetés nehézségeiről is. Azonban a külföldi életben a fiatalok szerint