Szomorú igazság: nem csak a lóvé miatt húznak el a magyarok külföldre

Pénzcentrum2017. április 10. 05:32

Egyre nagyobb munkaerőhiány tapasztalható Magyarországon, és nagyon sok jó szakember dolgozik külföldön. Míg itthon kapkodnak a jó mérnökök után, jelentős részük mégis más országban keresi a boldogulását. Egy friss kutatásból kiderült, nem csak a magas fizetés miatt mennek nyugatra, és azt is elárulták, milyen változásra lenne szükség ahhoz, hogy hazaköltözzenek.

Gyakran találkozni azzal a kijelentéssel, hogy a Nyugat elszívja a magyar agyakat. Külföldre mennek például a jó orvosok, informatikusok, és nincs ez másként a mérnökökkel sem. És hogy mi áll ennek a hátterében? Leggyakrabban csak a találgatásokra hagyatkoznak a vezetők, idén viszont készült egy kutatás, amelyben külföldön élő, vagy arra készülő szakemberek mondták el a miérteket, és arra is választ adtak a már kint élők, hogy miért akarnak, vagy épp miért nem akarnak visszajönni Magyarországra.

Tényleg a nyugati fizetés az első?

A köztudatban a kivándorlás okai között gyakran csak az szerepel, hogy a hazai fizetéseknek a többszörösét meg lehet keresni nyugati országokban. Persze, ez elég erős motiváció, de gyakran önmagában még nem elég ok arra, hogy valaki más országban kezdjen új életet. Az is elterjedt a köztudatban, hogy a fiatalok hagyják el az országot, pedig ez az állítás sem fedi a valóságot tökéletesen.

A munkaerő-közvetítéssel foglalkozó Hays Hungary Engineering & Manufacturing divíziója kérdőívben kérdezte meg a mérnököket, mely tényezők befolyásolták őket, amikor úgy döntöttek, elhagyják az országot. És olyan szakembereket is kérdeztek, akik itthon dolgoznak: gondolkodnak-e kivándorláson.

Félezer mérnök válaszából az látszik, hogy a kivándorlás okai között toronymagasan vezet a magasabb anyagi juttatás, ezt nagyon szorosan követi a szakmai kihívás és a felelős pozíció lehetősége. Meglepő, hogy a legkevésbé a vállalat hírneve és a barátok, családtagok véleménye befolyásolja a kivándorlók döntését.

Az itthon maradt mérnököknek csaknem a negyede tervezi, hogy záros időn belül külföldön próbál szerencsét, ami néhány éven belül hatalmas szakemberhiányt eredményezhet.

A 25 év alattiaknak a 47 százaléka válaszolta azt, hogy határozottan tervezi a kiköltözést, és hasonló a helyzet a 46 év felettieknél is, nekik 40 százalékuk próbálna szerencsét más országban. A felmérés alapján legkevésbé a 26-35 éves családosok gondolkodnak a költözésen. Akik itthon maradnak, ők elsősorban a család és a barátok közelsége miatt döntöttek így.

Tehát a kivándorlók körében az elsődleges indok a magas fizetés, a másodlagos okok viszont korosztályonként eltérőek. Míg a fiatalokat a más kultúra megismerése is motiválja, addig a családosoknál a gyermekük jövője, a nyugodtabb légkör, a fejlettebb vállalati kultúra, és a jelenlegi belpolitikai helyzet az, ami miatt inkább más országban szeretnének boldogulni.

A 26-45 éves, gyermekteleneknél a mostani magyar belpolitikai helyzet az másodlagos mozgatórugó, amiért kivándolnak,  csakúgy, mint a munka-magánélet egyensúlyának a megteremtése.

Az idősebbeket viszont inkább az motiválja, hogy kevés itthon számukra a munkalehetőség (korukból fakadóan), és nehezen találnak stabil állást, nyugodt munkahelyet.

Mennyit is keresnek itthon a mérnökök?

A mérnökök fizetése nagyban függ attól, hogy milyen mérnök, és abból mekkora a hiány az adott szektorban. Nagy az igény a gépészmérnök projektvezetőkre, és mivel ezzel ők is tisztában vannak, a jelöltek elvárásai is megugrottak. Hasonlóan magas a kereslet a villamosmérnök végzettségű projektvezetőkre, csakúgy, mint a minőségbiztosításban jártas mérnökökre, mivel ők rengeteg időt és pénzt spórolhatnak meg a nagy cégeknek.

Az autóipar még mindig a hazai gazdaság húzóágazata, a folyamatos beruházások miatt pedig egyre több mérnökre van szükség. Főként a 2-5 éves tapasztalattal rendelkező minőségbiztosítási mérnökök a keresettek, és a fizetésük is jóval átlagfeletti. A szektorban tavaly több nagy változás is történt: bővül a Mercedes-gyár, és a Szlovákiába költöző Jaguár-gyár kemény versenyt teremtett munkaerő szempontjából. Bodnár Sándor, a Hays Hungary Engineering & Manufacturing divíziójának vezetője szerint

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)

Magyarországnak komoly esélye van arra, hogy ide csábítsa a Tesla-gyárat, és ez vélhetően erősen felpezsdítené a térséget. Azt a nézőpont viszont téves, hogy az ország egy összeszerelő üzemmé alakul. Egyre több valósi szaktudást igénylő feladatokat és folyamatokat hoznak az autógyárak az országba, és ez a tendencia egyre inkább erősödik.

De szükség van mérnökökre a termelés és a gyártás egyéb területein is, csakúgy, mint az IT-szektorban, ahol a tesztmérnökökre és a hardverfejlesztőkre folyamatos az igény.

Egy pályakezdő mérnök legalább 300 ezer forintos bruttó fizetést vihet haza, de a piaci tapasztalatok alapján ez inkább 380 ezer forint körül alakul. Egy több mint 10 éves tapasztalattal rendelkező "top manager" viszont már millió feletti bruttót keres átlagosan. A két véglet között elég nagy a szórás, de néhány éves tapasztalattal rendelkező mérnök is általában félmillió forint körül keres.

Akik kint vannak, hazajönnek?

A tapasztalatok szerint a külföldön dolgozó mérnökök egyrészét megijesztette a brexit, és többen hazajöttek, valamint a kivándorlás is mérséklődött a körükben.

A kint élők túlnyomó többsége viszont továbbra sem tervezi, hogy hazaköltözik.

Elképzelhetőnek tartja a hazatérést a külföldön dolgozó magyar mérnökök 41 százaléka a Hays kutatása szerint, a 23 százalékuk viszont teljesen elzárkózik attól, hogy újra Magyarországon dolgozzon. De mivel lehetne őket hazacsábítani? A válaszadók 88 százaléka első helyen jelölte meg a magasabb fizetést, a második legfontosabb tényező (84 százalék) a család és a barátok közelsége,

a 76 százalékuk viszont azt válaszolta, hogy az egészségügyi szolgáltatások fejlődése lenne nála erős motiváció.

A családosoknak viszont a magyar oktatás színvonalának emelkedése lenne fontos, és minden negyedik családos elgondolkodna a visszatérésen, ha változna a hazai politikai és gazdasági helyzet, és magasabb lenne a jogbiztonság.

További ösztönző tényező lenne még számukra, ha csökkenne a fizetések közötti regionális szakadék, fejlődne az oktatási rendszer, emelkedne a hazai életszínvonal, és lennének valós szakmai perspektívák.

Loading...

Címkék:
karrier, külföld, munka, külföldi munka, munkaerő, kutatás, penzcentrum, mérnök,