Pénzcentrum • 2017. március 9. 14:35
A fővárosban és a Dunántúlon a legnagyobb a munkaerőhiány, a hazai takarítók fele másodállásban is 80-100 ezer forint körül keres havonta. A főállású takarítónők körében a 110 ezer forintos "minimál bér" az általános, de ha többet vállal valaki, havi 180-200 ezer forintos jövedelemmel is számolhat.
Egyre kritikusabb a munkaerőhiány a takarítók körében, főként Budapesten és a Dunántúlon nehéz utánpótlást találni - derült ki a Rendi felméréséből. A cég jelenleg 100 főt foglalkoztat, de másfélszer ennyi takarítónak is tudnának munkát adni, ha nem kellene megküzdeniük az égető munkaerőhiánnyal. A fővárosban napi szinten interjúztatnak jelölteket, míg vidéken kéthavonta tartanak kiemelt toborzást.
A dolgozók fele másodállásban végzi el másnál a házimunkát, és 80 százalékuk így is 80-100 ezer forintot keres kiegészítésként. A több munkahelyen dolgozó aktív korúak mellett egyre nagyobb a gyermekükkel otthon levő fiatal anyukák és a nyugdíjukat kipótló 60 év felettiek aránya is a takarítók között. Egyre több 18-25 év közötti fiatal jelentkezik hozzánk, mert saját bevallásuk szerint a rugalmas, időbeosztásukhoz igazítható takarítói munka jobb lehetőség számukra, mint egy gyorsétteremi pult vagy a gyártósor melletti 10-12 órás műszak. A főállású bejárónők körében 30-40 óra munkával átlagosnak számít a 120 ezer forint feletti nettó kereset, és az sem ritka, hogy aki többet vállal, 180-200 ezer forint körüli fizetést visz haza.
Vidéki kontra budapesti bérek
A vidék és főváros közti bérkülönbség a takarító szakmában is érződik, de kisebb mértékben, mint más foglalkozások esetében. Budapest határain kívül valamivel olcsóbban lehet segítséget hívni. A statisztikákból az is jól látszik, hogy a fővárosban és a közvetlen közelében élő takarítók megtehetik, hogy maximum 5-10 km-et utazzanak egy-egy munkáért, mivel így is rengeteg cím közül válogathatnak, szemben vidéki társaikkal, akik messzebbre, akár 20 km-re is elmennek, csak hogy megkeressék a betevőt.
KATA-val fehérítenek
A startup alapmodellje szerint rajtuk keresztül csak egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező bejárónők jelentkezhetnek munkára, akik KATA szerint adóznak, vagyis a főállásúak havi fix 50 ezer forintot, míg a másodállásban dolgozók 25 ezer forintot fizetnek az államnak. A számlaképesség mellett az oldalon lévő kötelező online bankkártyás fizetés jelenti a garanciát, hogy nem landol zsebben a takarítói bér.
Nehéz az évtizedes rossz szokásokat átformálni, gyakran szembesülünk azzal, hogy a takarítók nem hiszik el, hogy tisztán is lehet jól keresni ebben a szakmában. Eleinte tartanak tőle, hogy ki tudják-e termelni a KATA költségeit, a kezdeti pénzügyi terhek csökkentése áthidaló megoldásként jelentős segítség lenne számukra.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A statisztikák szerint az átlagos kosárérték 10-12 ezer forint, melyből 8-10 ezer forint marad a takarítónőnél. Ez azt jelenti, hogy az első pár alkalom szinte teljesen fedezi a fix költségeket. Aki belevág, pár hónap után már látja, hogy szinte folyamatosan el tudjuk látni munkával, így csak rajta áll, hogy mennyi lakást vállal el, és mennyi bevételre tesz szert - mondta Udvardy Szabolcs, a Rendi marketingigazgatója.
Aki maradt, már el se menne
A takarítószemélyzet utánpótlása azért is nehézkes - különösen a Dunántúlon -, mert a legtöbben már külföldön dolgoznak. A takarítók körében végzett kutatás szerint, aki maradt, már nem is költözne a határon túlra. A legtöbben családjukra és barátaikra hivatkoztak, ugyanis nem tudják, vagy nem akarják itt hagyni őket. Vannak azonban, akiket a főállásuk vagy épp az életkoruk tart vissza a külföldi munkavállalástól, és persze a nyelvismeret hiánya is gátolja az indulást.