Pénzcentrum • 2017. március 3. 17:00
Új kutatást indít a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) "YOUMIG: A fiatalok nemzetközi vándorlásának hatásai - intézményi eszköztár és együttműködési csatornák fejlesztése" címmel, amely 2017. január 1-jétől 2019. június 30-áig tart. A projekt célja, hogy feltárja a fiatalok (15-34 éves korosztály) vándorlásának okait, valamint migrációs, családalapítási és munkavállalási trendjeit. 8 európai ország 16 intézménye vesz részt benne.
A YOUMIG projekt a fiatalok nemzetközi vándorlásának hatásait méri, ugyanakkor a résztvevő országok és intézmények intézményi eszköztárának és együttműködési csatornáinak fejlesztésére irányul. A projekt elsősorban a migrációs folyamatokban közvetlenül érintett települések élén álló helyi döntéshozók számára nyújt támogatást és hasznos információkat. Vagyis a YOUMIG eredményei révén a régió települései jobban tudják majd mérni a fiatalok kivándorlásának, visszavándorlásának és a külföldi fiatalok bevándorlásának hatásait, és meghozni a szükséges intézkedéseket az alábbi, helyi szinten releváns területeken:
- munkaerő-piaci kereslet és kínálat;
- családalapításhoz, gyermekvállaláshoz kötődő szakpolitikák;
- oktatásügy;
- egészségügy és szociális védelem.
A YOUMIG projekt megvalósítása nagyban épít a 2012-2014 között, ugyancsak a KSH vezetésével megvalósított SEEMIG (Managing Migration in South East Europe - www.seemig.eu) elnevezésű transznacionális együttműködési projekt eredményeire és partnerségére.
Fókuszban a fiatalok vándorlása
A Duna menti régióban a fiatalok vándorlási folyamatai az elmúlt években egyre inkább erősödnek, az ezzel kapcsolatos nehézségek az adminisztráció és a helyi szolgáltatások több szintjén is jelentkeznek. A jelenségnek újszerű mozgatórugói vannak (például az online kommunikációs csatornák használata), ezek a helyi fejlesztések szempontjából is kiemelten fontosak. A fiatalok kivándorlása komoly emberi erőforrásbeli, elsősorban munkaerő-piaci hiányt okozhat, valamint a beáramló materiális transzferek (pl. hazaküldött pénzek) szempontjából is vizsgálandó jelenség.
A projekt sikeres megvalósításához a nemzetközi konzorcium szakértői egy adekvát kvalitatív és kvantitatív módszertant állítanak össze, melynek a legfontosabb szakmai elemei a következők:
- helyi és regionális szintű társadalmi-gazdasági helyzetelemzés, különös tekintettel a fiatalok életstratégiáinak feltérképezésére;
- a fiatalok migrációjával kapcsolatos statisztikai módszertani áttekintés (adminisztratív források adattartalma, minősége és fejlesztési lehetőségei);
- a fiatalok migrációjának fejlesztéspolitikai szempontú mérőszámainak kialakítása, és az eredmények beépítése a helyi szintű tervezési folyamatokba;
- helyi felmérés a statisztikai módszertani fejlesztések tesztelésére;
- pilot projektek, szervezetfejlesztés és stratégiaalkotás az érintett településeken.
Vándorlására vonatkozó adatok több forrásból is származhatnak, de az elvándorlás mértékének nyomon követésére alapvetően a hazai regiszterek és a külföldi, úgynevezett tükörstatisztikák szolgálnak. A magyar állampolgárok elvándorlásának mérése leginkább az egészségbiztosítás nyilvántartásaira, a más országokban készült bevándorlási statisztikákra és egyéb forrásokra, például az Európai Unió tagállamainak munkaerő-felméréseire támaszkodik.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
A kivándorlás mértékének erősödése 2008-ban kezdődött, jelentősebb megerősödése 2010-től mutatható ki. A kivándorlás erősödésével párhuzamosan a visszavándorlók száma is emelkedik. Az Eurostat adatai alapján az adott év január 1-jén európai országokban tartózkodó magyar állampolgárok száma 2000 és 2015 közötti időszakban folyamatos bővülést mutat, 74 ezer főről 370 ezer főre nőtt.
A 2012 és 2014 között zajlott SEEMIG kutatás megállapította, hogy 2013 elején 350 ezer fő volt azoknak a kivándorolt magyaroknak a száma, akik 1989 után és legalább egy évvel a felmérés előtt hagyták el Magyarországot. A SEEMIG projekt további fontos eleme volt a kivándorló magyar állampolgárok a három fő célország - Németország, Nagy-Britannia és Ausztria - szerinti összetételének vizsgálata. A Nagy-Britanniába települők például különösen fiatalok: az adatfelvételkor átlagéletkoruk 33 év, kiköltözésük idején pedig mindössze 29 évesek voltak.