Durván nőnek a dolgozói bérek: 300 ezernél is többet kereshetsz

Pénzcentrum2017. február 16. 16:32

Komoly változás történt a munkaerőpiacon a múlt évben, a munkaerőhiány felborított minden eddig ismert piaci mozgást. Lassan már nem a munkavállalók versengenek az állásokért, sokkal inkább a munkaadók játszanak székfoglalóst a munkavállalóért. A Work Force munkaerő-kölcsönző és -közvetítő összegyűjtötte a 2017-es év legfontosabb munkaerő-piaci trendjeit, amelyek választ adhatnak arra a kérdésre is, hogy valójában mennyire erősödik a munkavállalók pozíciója.

Világszinten is átalakulóban van a munkaerőpiac, sok országban egyre erősebb a törekvés a munka és a magánélet egyensúlyban tartására, a stresszmentes munkahelyek kialakítására. A franciáknak már joguk van nem megválaszolni a főnök munkaidőn kívüli e-mailjeit, az északi országokban tesztelik a bérminimum intézményét, Carlos Slim, a világ egyik leggazdagabb vállalkozója szerint a háromnapos munkahét lenne optimális. Mindeközben a robotizáció számos meglévő munkahelyet fenyeget, és a helyi sajátosságok is jelentős különbségeket mutatnak.

Hazánkban a nagy hiedelmek, miszerint a munkáltatók asztala tele van átnézetlen önéletrajzokkal, mezei anekdotákká zsugorodtak, a legnagyobb problémát a munkaerő valódi mennyiségi vagy minőségi hiánya okozza

 - mondja Csákvári Róbert, a Work Force munkaerő-kölcsönző és -közvetítő ügyvezető igazgatója. Ma már fejvadász módszerekkel kell megtalálni a fizikai munkaerőt is. De hogyan változtatja meg ez a hiány a piacot?

Szuperrugalmas munkakörnyezet

Az "alkalmi" munkavállalók előretörése az elmúlt öt évben látványos lett a fejlett világban. Ez teljesen új piaci modelleket teremtett. A főállásúak mellett kéz a kézben kezdtek el dolgozni a szabadúszók, és 2015 végére az USA-ban már több mint 17,8 millió "független munkavállaló" volt. Ekkorra már a nagyvállalatok 80 százaléka tervezte a rugalmas foglalkoztatás bővítését. Az ily módon szabadabb légkörben a saját képességeiket is könnyebben felülmúló munkavállalók az Intuit to The Freelancers Union szerint az elkövetkezendő évekre a munkaerőpiac legalább 40 százalékát teszik majd ki, míg 2020-ra a teljes amerikai munkaerőpiac 45 százaléka lehet atipikus foglalkoztatású.

A hagyományos értelemben vett munkaerőpiac gyorsabban változik, mint ahogy arra a cégvezetők fel tudnának készülni. Az átalakulás rugalmasabb hozzáállást igényel a munkáltatóktól. A Forrester Consulting felkérésére az Ultimate Software nevében elkészített tanulmány felfedte, hogy a HR-szakértők 90 százaléka egyetért azzal, hogy gördülékenyebbé vált a rugalmas foglalkoztatási formák alkalmazása. A dolgozók nagyobb szabadságot, a munkamódszerek megválasztásának lehetőségét és erősebb együttműködéseket szeretnének.

Az új generációnak sokkal nagyobb az igénye a projekt szintű megbízásokra, a csapatban való munkára és a váltakozó feladatokra. Ezekkel ugyanis fejleszteni tudja magát és a karrierjét egyaránt, kevésbé érzi lineárisnak a fejlődését, s jobban meghatározható a szerepe a cégben és egy-egy feladatban is. Magyarországon 2016 első negyedévében közel félmillióan dolgoztak részmunkaidőben az aktív, munkaképes lakosságból, ami több mint a duplája a 2010-es adatnak.

A munkavállalói élmény átalakítása

A cégvezetők eddig is különös figyelmet szenteltek a vásárlóik marketingélményeire, érzéseire. A következő években azonban a HR- és marketingosztályok egyik legfontosabb feladata a saját dolgozóik és a potenciális új munkavállalóik lenyűgözése lesz. A munkát keresők 60 százaléka rendelkezik rossz tapasztalatokkal már az állásinterjúkról kijőve, és 72 százalékuk írt is erről nyilvános fórumon.

A cégvezetők felelőssége, hogy ne csak a cég, de a munkahelyi márka építésére is a lehető legnagyobb figyelmet fordítsák, vagyis vonzóbbak legyenek a konkurenciánál. Ezt elérhetik egyszerű, de vonzó praktikákkal, mint a dolgozók megjutalmazása wellnessprogramokkal, csábító irodákkal, céges játékokkal, pihenőszobákkal, meglepetésekkel.

Ezen belül az egészséges életmód támogatása kezd a legfontosabb trenddé válni. Főleg a kkv-knál egyre gyakoribb, hogy ha nem bírják a bérversenyt, akkor más megoldásokkal próbálják maguknál tartani a munkavállalókat: a munka és magánélet egyensúlyának biztosítása, a rugalmas munkaidő, a csúsztatott műszak, az osztott munkakörök, a családias légkör, az állásajánlói jutalom, a családtagok vagy akár teljes családok alkalmazása, a vonzó munkakörnyezet, a különleges juttatások és élmények mind-mind ezt a célt szolgálják.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

A munkavállalói élményhez a dress code is szorosan kapcsolódik. A The Bureau of Labor Statistics állítása szerint az öt évvel ezelőtti helyzethez képest ma már kevésbé formális a dolgozói viselet, a munkavállalók alig egyharmada szeretne csak olyan helyen dolgozni, ahol előírnak kötelező öltözetet.

Idősek forradalma

Az USA-ban 2000-ben csupán négymillió 65 évnél idősebb embert foglalkoztattak (a teljes munkavállalók 12,8 százalékát), míg 2016-ra ez a szám már majdnem kilencmillióra (18,8 százalék) emelkedett. Logikus lépés lehet Magyarországon is, hogy az idősebb, de a piacon jelen lévőknél sokkal tapasztaltabb, megbízható munkatársakat akár részmunkaidőben újra foglalkoztassák, felhasználják a szakértelmüket, amit eddig a fiatal munkaerők dömpingje miatt nem tettek. A KSH munkaerőfelmérés-felvétele alapján a magánháztartásokban élő 65-69 éves népesség 94 százaléka, azaz 552 800 fő nem dolgozott 2016 IV. negyedévében, csak 35 000 fő volt aktív. Ez az arány nagy valószínűséggel drámaian változik majd a nyugdíjkorhatár kitolása és a munkaadókra nehezedő nyomás miatt.

Szervezeti átalakulás 

Az átalakult munkaerőpiac a cégek belső szervezeti átalakulását is előrevetíti. Ez az egyik legizgalmasabb trend megalapozója. Az egyéni napirend és az egyéni célok háttérbe szorulnak, a csapat érdeke kerül előtérbe. A cégvezetők már teamként gondolnak a cégükre, és ugyan nehezebb lesz egyénenként kiemelkedni, de mint csoport nagyobb figyelem és teljesítmény érhető majd el. Szinte az összes nagyobb amerikai, de hazai vállalat is a szervezeti átalakulást tűzte ki legnagyobb célként a következő évekre, és háromnegyedük úgy hiszi, képes is arra, hogy ebben az új együttműködési viszonyrendszerben működhessen tovább.

A szakmunkás és fizikai dolgozói bérek emelkedése

A fizikai munkát végzők megbecsültsége is nagy változáson ment keresztül az elmúlt években. A hiányszakmák jó része fizikai szakma. A kiskereskedelemben a Tesco 2016. július 1-jétől 15 százalékos béremelést jelentett be, a Lidl 2016 márciusában 5 százalékkal, júliusban pedig további 15 százalékkal emelte bolti dolgozói 90 százalékának a fizetését,

így a bruttó fizetésük már a 313 ezres határt is elérheti,

ami jócskán meghaladja a KSH-adatokban szereplő iparági átlagot. Az OBI az idén mintegy 44 százalékkal emeli az alkalmazotti fizetéseket, ami a hazai kiskereskedelmi láncok között rekord. A McDonald’s is követte a trendet, 2016 októberében általános, kétszámjegyű béremelést jelentett be, így akár már 221 ezer forintot is megkereshetnek a gyorsétteremben dolgozó munkatársak.

A kiterjesztett és a virtuális valóság erősödése

Mostanában rendkívül népszerű a virtuális valóság, és ezt 2017-re a cégek is komolyan veszik. A következő két évben a "virtuálisvalóság-piac" értéke akár 8 milliárdosra is bővülhet, mintegy 400 millió dolláros befektetés beáramlásának köszönhetően. A virtuális és a kiterjesztett valóság segítheti a kevésbé tapasztaltak fejlődését, a munkakeresők fejlesztését, és felpörgetheti a vállalati képzéseket is, hiszen nemcsak látványosabb egy ilyen képzés, de olcsóbb is, mint trénert bérelni. Nem beszélve arról, hogy így az olyanok is "jelen lehetnek", akik a földrajzi távolságból adódóan képtelenek lennének részt venni a továbbképzéseken. A brit hadsereg például az egyik toborzó körútján már használta az Oculus Riftet, hogy a potenciális katonajelölteket egy élő hadgyakorlat közepébe dobja. A szimulációban az újoncok közlegényt "játszottak", s egy tankon és az őket körülvevő ellenséges hadierő fogságában kellett kommunikálniuk bajtársaikkal.

Címkék:
karrier, bér, munka, nyugdíjas munka, hiányszakmák magyarországon,