Pénzcentrum • 2017. február 1. 05:38
Az elmúlt néhány évben az infláció mértéke gyakorlatilag nulla volt, emiatt a családi adókedvezmény mértéke gyakorlatilag bevezetése óta állandó értékű volt. Idén viszont már számolni kell a pénzromlással, sőt, várhatóan hosszú távon a fix összegű kedvezményeket szépen lassan elemésztheti az infláció. Számításaink szerint a három gyerekesek tíz év múlva negyedével kevesebb összegből gazdálkodhatnak majd reálértéken.
Az infláció az elmúlt években nulla közeli volt, így a fix összegű juttatásoknál nem kellett azzal kalkulálni, hogy az évek múltán egyre kisebb lesz. Az idei évre viszont már a 2-3 százalékos pénzromlás sem kizárt, később ez magasabb is lehet. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenlegi középtávú inflációs célja jelenleg 3 százalék, plusz-mínusz 1 százalékos toleranciaszinttel. A pénzromlás viszont nem kedvez a fix juttatásoknak, emiatt pedig a magyar családoknak adott kedvezmény reálértéke csökkenhet.
Tényleg elfogy a családi adókedvezmény?
Az egyik legjelentősebb juttatás a családi adókedvezmény, amely a törvényben fix összegként szerepel:
- egy gyermek után havi 10 ezer forint,
- két gyermek után fejenként havi 15 ezer forint,
- három vagy több gyermek után pedig fejenként 33 ezer forint
kedvezmény vehető igénybe 2017-ben. Ehhez persze érdemes hozzátenni, hogy a két gyermek után érvényesíthető jóváírás a következő években lépcsőzetesen nőni fog, 2019-ban már 40 ezer forint lesz havonta érvényesíthető összeg. Az infláció vasfoga azonban még így is a juttatások ellen dolgozik, mivel az évek során egyre kevesebbet érhet a juttatásunk.
Mégis, mennyivel kapunk kevesebbet?
Kiszámoltuk, hogy 10 év alatt mennyit visz el az infláció, ha 3 százalékos pénzromlással számolunk (ez ugye megfelel az MNB céljának). Igazán húsbavágóan a három vagy többgyerekeseket és az egykéket nevelők járnak,
Ez azt jelenti, hogy a pénzromlás a juttatás közel negyedét felemészti. A kétgyerekesek azonban furcsa módon nemhogy kevesebbet, hanem többet kapnak majd reálértéken, mint most.
Ez a következő évek emeléseinek köszönhető, 2017-ben már összesen havi 30 ezer forinthoz jutnak a kétgyerekes családok, jövőre ez 5 ezer forinttal, két év múlva pedig 10 ezer forinttal lesz több, vagyis számukra havi 40 ezer forintot jelent a kedvezmény. Persze reálértéken ez a kedvezmény is csökkenő tendenciát mutathat, de tíz év múlva így is 22 százalékkal több lehet a családi adókedvezmény számukra, mint 2017-ben.
Mit lehetne tenni?
Jelenleg a családi adókedvezmény a személyi jövedelemadó törvényben (1995. évi CXVII. tv.) fix összegként van feltüntetve, így csökkenhet a reálértéke inflációs környezetben. Ezt persze meg lehet változtatni, sőt, ha a családi adókedvezményt hosszútávon fent szeretnénk tartani, akkor érdemes is lenne változtatni a törvényen. Az értékállóságot leginkább úgy lehetne biztosítani, ha valamilyen dinamikusan változó tényezőhöz kötnék a kedvezmény mértékét.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Célszerű lehet ebből a szempontból a minimálbérhez kötni a kedvezményt, az adóalap egyébként is sok esetben ebből képződik, így a bérrel együtt az igénybe vehető kedvezmény mértéke is nőne.
Szintén jó megoldás lehet, ha a KSH által megállapított előző évi átlagkeresethez igazítanák a családi adókedvezmény mértékét. Ugyan ezzel a bérdinamikát lemaradással követné a kedvezmény növekedése, azonban akkor is nőhetne, ha az átlagbér gyorsabban nő, mint a minimálbér.
Az infláció szintjéhez is igazíthatnák a családi adókedvezményt, így a reálértéke hosszútávon gyakorlatilag állandó maradna, persze kisebb ingadozások elképzelhetők, a korrekció egyébként utólagosan (a KSH adatai alapján) vagy előzetesen is megtörténhetne. Az előbbi hátránya, hogy csak utólagosan követi a pénzromlás mértékét, előnye, hogy pontosabb. Az utóbbi viszont a nyugdíjemeléshez hasonló lehetne, a nyugdíjak következő évi várható növekedését ugyanis a költségvetés benyújtásakor határozzák meg, ami legkésőbb szeptember közepén megtörténik.
Ahogy a nyugdíjasoknál, úgy a családosoknál sem kizárt, hogy a jövőben a kormány kiigazításokat tegyen annak érdekében, hogy a családi adókedvezmény megtartsa értékét. Jelenleg nem is az a legnagyobb kérdés hogy milyen módszerrel tartják meg a kedvezmény mértékét, hanem az, hogy a jövőben megmarad-e a családi akdókedvezmény értéke, vagy az infláció szép lassan elemészti azt.
Címlapkép: MTI / Czimbal Gyula