Pénzcentrum • 2017. január 30. 13:31
Nem léptek még a kkv-k az idei évi cafeteria szabályok módosítására, az enyhe javulás ellenére tízből csupán négy vállalkozás tervezi béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit. A top 3 cafeteria elemhez ragaszkodnak a cégek, csupán a sorrend módosult: a munkába járás költségtérítése lépett az első helyre, megelőzve az eddig legnépszerűbbnek számító Erzsébet-utalványt, de a pénzbeli jutalom stabilan tartja harmadik helyét.
Az adó és cafeteria szabályok elfogadásának bejelentésekor készült felmérés eredménye szerint enyhén javult a béren kívüli juttatást tervező cégek aránya. Ennek ellenére a munkavállalók idén sem számíthatnak cafeteria dömpingre, a vállalkozások mindössze 40 százaléka kalkulál ilyen jellegű bérkiegészítéssel - derült ki a K&H bizalmi index kutatásából.
Az idei adócsomag elfogadásával nagy változások történtek a cafeteria szabályozásban, ennek pozitív hatása azonban egyelőre még nem látszik a kkv-k várakozásaiban. A különböző elemek sorrendjében ugyan történt változás, de a cégek még ragaszkodnak az eddig jól bevált juttatási formákhoz. A munkába járás költségtérítésének népszerűsége 13 százalékról 17 százalékra nőtt, letaszítva a trónról az Erzsébet-utalványt (16 százalék). A pénzbeli jutalom (10 százalék) stabilan tartja harmadik helyét, míg SZÉP Kártyával a kkv-k 9 százaléka tervez idén - részletezte az eredményeket Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.
Fontos tisztában lenni azzal, hogy a kedvezményes, 34,22 százalékos közteherrel adható béren kívüli juttatások köre jelentősen leszűkült. Ide mindössze az évi maximum 100 ezer forint készpénz kifizetése és a SZÉP Kártya tartozik, a tavaly is ismert alszámlákkal és összegkeretekkel. A helyi bérlet és az Erzsébet-utalvány viszont átkerült a magasabb, 49,56 százalékos adózású, egyes meghatározott juttatások közé, és havi, valamint éves korlátozás nélkül adható.
Nyugat- vagy Dél-Dunántúl? nem mindegy!
A különböző ágazatok igen eltérő arányban alkalmaznak cafeteriát. Leginkább az iparban dolgozók számíthatnak béren kívüli juttatásokra (54 százalék), miközben az agráriumban éppen fele ennyi cég (27 százalék) tervez ilyen jellegű bérkiegészítést. A kereskedelemben az átlaggal szinte megegyező arányban (41 százalék), míg a szolgáltató szektorban minden harmadik vállalkozás kíván élni a cafeteria lehetőségével.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Régiós szinten is jelentős eltérés mutatkozik a cafeteria alkalmazásának népszerűségét tekintve. Jelenleg Nyugat-Dunántúlon és Pest megyében a legkedvezőbb a helyzet, itt a cégek fele szándékozik béren kívüli juttatást nyújtani dolgozóinak (50 százalék és 49 százalék), míg Dél-Dunántúlon mindössze a cégek 30 százaléka gondolkodik így.
Címlapkép: MTI / Mohai Balázs