Pénzcentrum • 2016. november 23. 19:07
A mérgező munkahelyi légkörre az állandósult konfliktus, a motiváció és a bizalom hiánya, a félelem, a harag jellemző. Hátterében többnyire alkalmatlan vagy felkészületlen vezetők, rossz döntések vagy személyes problémák is lehetnek, de jól működő szervezetek esetén, például egy cégfelvásárlást vagy összeolvadást követően is változhatnak a vezetési prioritások, vagy akár alkalmatlan vezető kerülhet a vállalat vagy egy kulcsfontosságú részleg élére.
Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség, az EU-OSHA 2014-es felmérése szerint a munkavállalók 53 százalékának a munkahelyi káros stressz jelenti a legnagyobb munkavédelmi kockázatot. Magyarországon évente körülbelül 440 milliárd forintnyi érték vész el a nem, illetve nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz miatt,
Az American Psychologist magazin korábbi felmérése alapján pedig az alkalmazottak 60-75 százaléka munkája legstresszesebb elemének a közvetlen felettesét tartja.
A destruktív környezetre a dolgozók a valódi veszélyhelyzethez hasonlóan reagálnak; könnyebben megbetegszenek, mert gyengül az ellenállóképességük, és gyakrabban fordulnak elő a stresszel kapcsolatos szervi és mentális problémák.
- mondta a kötet bemutatója kapcsán dr. Herjeczki Kornél, a Harmat Kiadó igazgatója. Mint fogalmazott, a vállalatok nyereségessége szempontjából is kiemelt fontosságú a minőségi munkaerő megtartása, amelynek kulcsa az alkalmazottak megbecsülése. A kutatások szerint ugyanis a munkahelyi elégedettségnek fontosabb szerepe van az anyagi juttatásoknál, és nagy hatással van a produktivitásra, sőt az ügyfélelégedettségre is. A nonprofit vagy egyházi szervezeteknél a diszfunkcionális működés következtében kialakuló kiégés vagy a hit meggyengülése alapjaiban nehezítheti meg e szervezetek működését.