Emelkedik a minimálbér: de ki fogja ezt valójában kifizetni?

Pénzcentrum/Index.hu2016. november 12. 16:03

Jövőre 15 százalékos bruttó minimálbér-emelést helyezett kilátásba a kormány. Ha ebbe a munkáltatók is belemennek, akkor a jelenlegi 111 000 forintos bruttó minimálbér 2017-ben 127 000 forint lesz. Az emelés persze jól hangzik, de milyen nem várt következményei lehetnek?

A minimálbér növelésének elsődleges célja természetesen az, hogy jobb életszínvonalat hozzon a legalacsonyabb jövedelműeknek. A képlet azonban nem olyan egyszerű - írja az Index.

Ha ugyanis egy kormány növelni szeretné a jólétet, akkor egy ilyen lépés előtt mérlegelni kell, hogy az adott nemzetgazdaságban mennyit bír el a munkaadói oldal, különben akár visszafelé is elsülhet az emelés. Hiszen ha hirtelen radikálisan megnő egy cégnél a bérköltség, az könnyen elbocsátásokhoz, a dolgozók egy részének feketén foglalkoztatásához, vagy a tervezett bővítések (munkaerő-felvétel vagy új beruházások) elmaradásához vezethet.
 
Különböző országokban erőteljes eltérések mutatkoznak, mekkora jövedelmet garantálnak a kormányok a munkásoknak. Magyarország az OECD többi országához hasonlítva nem áll túl jól a rangsorban, de

ha nettót nézünk, akkor még rosszabb a helyzet, itthon ugyanis más országokhoz képest szétadóztatják a minimálbéreseket.

A régióhoz képest lemaradtunk

A magyar minimálbér az utóbbi másfél évtizedben nagyjából követte az átlagbér szintjének mozgását. Régiós összehasonlítást nézve viszont azt látjuk, hogy az elmúlt években a környező országok elhúztak mellettünk emelés terén, csak a cseheknél növekszik lassabban a minimálbér, mint nálunk. Ennek alapján valóban indokoltnak látszik a tervezett 15 százalékos emelés, de ki fogja megfizetni az árát?

A múltbeli példák azt mutatják, hogy ha nem is túl drasztikus, de mérhető hatása van a foglalkoztatásra nézve a legális munkaerőpiacon a minimálbér megemelésének: valamelyest csökken az alkalmazásban állók száma. Az emelés a gyakorlatban azzal járt, hogy

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 19 173 855 forintot 20 éves futamidőre már 6,54 százalékos THM-el,  havi 141 413 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a K&H Banknál 6,64% a THM, míg a CIB Banknál 6,68%; a MagNet Banknál 6,75%, a Raiffeisen Banknál 6,79%, az Erste Banknál pedig 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

 
azoknál a cégeknél, ahol a munkavállalóknak több mint 10 százaléka volt minimálbéres, 4,3 százalékkal nagyobbat csökkent a foglalkoztatás, mint ott, ahol 10 százalék alatt voltak a legalacsonyabb jövedelműek.

Vagyis a növelés valóban visszavetette némileg a minimálbéresek foglalkoztatási mutatóit.

Ugyanakkor ebben az időszakban a béremelkedés mértéke a foglalkoztatás csökkenésénél sokkal látványosabban érintette a minimálbéresekben bővelkedő vállalatokat: a kontrollcsoporthoz képest 21,4 százalékkal kerestek jobban a dolgozók. Vagyis a foglalkoztatás kismértékű csökkenését bőven ellensúlyozta a fizetések javulása a legalacsonyabb keresetűek közt.

Sokba fog kerülni a fogyasztóknak

A kétezres évek eleji tapasztalatok azt mutatják: akik valójában megfizetik ezt, azok a fogyasztók. Az adatok szerint a minimálbér növekedésének jobban kitett ágazatokban drágulás ment végbe, aminek következtében a cégek jobban növelték profitjukat, mint a kevésbé érintett társaik. Ez magyarra fordítva azt jelenti, hogy a teher nagy részét a cégek áttolták a vásárlóikra.

Címkék:
karrier, minimálbér, minimálbér-emelés,