Pénzcentrum • 2016. október 19. 17:33
Kijött a legfrissebb statisztika a magyar keresetekről. Ez alapján 6,9 százalékkal volt magasabb idén augusztusban a bruttó átlagkereset, mint egy évvel korábban, vagyis átlagosan bruttó 258 300 forintot keresünk. De vajon mit jelent ez a növekedés külföldről nézve?
2016. augusztus
- A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete - a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - 258 300 forint volt - olvasható a KSH jelentésében.
- Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset családi kedvezmény nélkül 171 700 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 178 900 forintra becsülhető.
- A bruttó átlagkereset 6,9%-kal nőtt, miközben a nettó átlagkereset a személyi jövedelemadó-szabályok változása miatt 8,5%-kal lett magasabb az előző év azonos hónapjához képest.
2016. január-augusztus
- A teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete - a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - 257 900 forint volt.
- A bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (520 100 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (149 600 forint).
- A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 145 ezer fő - az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó - kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 9600, illetve 9400 forint.
- Nemzetgazdasági szinten az átlagos - családi kedvezmény nélkül számított - nettó kereset 171 500 forint volt. 2016-ban a családi adókedvezmény igénybevételének szabályai - elsősorban a kétgyermekes családok esetében - jelentősen módosultak, befolyásolva a nettó keresetek nagyságát és változását. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 178 700 forintra becsülhető.
- A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 271 200 forint, a munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,9% volt.
- A bruttó átlagkereset 6,0%-kal nőtt, miközben a nettó átlagkereset a személyijövedelemadó-szabályok változása miatt 7,6%-kal lett magasabb egy év alatt.
- A fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 0,1%-os növekedése mellett a reálkereset 7,5%-kal emelkedett.
- A rendszeres bruttó (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek a bruttó átlagkeresetekkel azonos mértékben, 6,0%-kal nőttek.
- A munkajövedelem 5,9%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
Mit jelent ez a növekedés külföldről nézve?
A magyar átlagfizetések - a bruttók és nettók egyaránt - emelkedtek az utóbbi években, ám régiós összevetésben - az euróra átszámolt összegeket - nézve még mindig le vagyunk maradva - derül ki Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzőjének legfrissebb összeállításából. Az nem meglepő, hogy az ausztriai nettó bérek a legmagasabbak. A második Szlovénia, majd Lengyelország következik a nettó bérek ranglistáján. Emellett Csehország és Szlovákia is megelőzi Magyarországot.
A gyenge magyar helyezés azzal is magyarázható, hogy az egyedülállók - azaz az egy keresettel rendelkezők - esetében az élőmunkát terhelő adókat tekintve nemzetközi összevetésben az élbolyba tartozik Magyarország. A tavalyi OECD-adatok alapján Ausztriához hasonlóan közel 50 százalékos az elvonás mértéke. Ezzel szemben Szlovákiában, Szlovéniában és Csehországban alig több mint 40 százalék ez a mutató, Lengyelországban pedig közel 35 százalék. Ha a kétgyermekes családoknál figyelembe vesszük a gyermekek után járó kedvezményt, akkor sem jobb a helyzet: csak Ausztriában magasabb az elvonás a magyarnál. A lengyeleknél, a szlovéneknél, a cseheknél és a szlováknál kedvezőbb a mutató.
Németh Dávid szerint ezekből az adatokból az is látszik, hogy Magyarország munkaerővonzó képessége gyenge a többiekhez képest. Másik oldalról megvizsgálva ez a bérhelyzet fontos szerepet játszik az idén egyre súlyosbodó munkaerőhiányban. Az adatok azt is mutatják, hogy még bőven van tér a bérek emelkedésére. Ugyanakkor a termelékenységre és a bérekre együttesen kell figyelni a jövőben, ha ugyanis a fizetések nagyobb mértékben nőnek, mint a termelékenység, akkor ez rontaná Magyarország versenyképességét.