Pénzcentrum • 2016. szeptember 23. 11:05
Idén közel 70 ezer mezőgazdasági idénymunkás hiányzott a kertészetekből, és ez a nagyfokú munkaerőhiány az alma betakarítása során csúcsosodik ki. Hova lettek a napszámosok? Lesz, aki leszedi a gyümölcsöt, vagy több tonna marad a fán, miközben 500 forintos kilónkénti áron vesszük majd a külföldi almát a boltokban?
A mezőgazdasági munkálatok néhány hét múlva véget érnek, de még mindig nagy fejtörést okoz a kertészeteknek, hogy ki fogja leszedni a fáról az almát. A mezőgazdasági betakarítások évente 120-150 ezer embernek adnak munkát szakaszosan, tavaly viszont 25-30 ezer, idén pedig már 50-70 ezer munkás hiányzott a földekről.
A kertészeti idénymunkák egyébként áprilistól októberig tartanak, és átlagosan nagyjából 80-100 napig nyújt bevételi forrást egy-egy alkalmi dolgozónak - tudta meg a Pénzcentrum Ledó Ferenctől, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökétől.
Miért nincs ember?
A kertészeti idénymunkák sajátossága, hogy tényleg csak szakaszosan, néhány hétre, vagy hónapra tud megélhetést biztosítani a dolgozóknak, többségében a betakarítások időszakában. Emellett nagyon nehezen tervezhetők előre, napra pontosan, hogy mikorra érik be az adott termény, és az időjárás is nagyon fontos körülmény, mivel esőben nem lehet a földeken dolgozni.
Az elnök szerint a kertészetekben a munkaerőhiány fő oka, hogy a nagyon alacsony munkanélküliségnek és a közmunkaprogramnak köszönhetően nagyon kevés ember vállal mezőgazdasági munkát. A kertészetekben végzett munka sok esetben komolyabb fizikai megterhelést jelent (tűző nap, hajolva), ezért inkább a kevésbé megterhelő helyre megy doglozni, aki csak megteheti.
Azért sem jelent valódi segítséget a közmunkaprogram, mert a vállalkozó nem választhatja ki, hogy kivel szeretne dolgozni, csak kivezényelik az embereket a földekre.
- mondta Ledó Ferenc. Emellett, ugyanúgy ki kell fizetnie a vállalkozóknak a napi díjat annak a munkásnak is, aki csak "téblábol" egész nap, mint annak, aki becsülettel végigdolgozza a műszakot. Csakhogy a végeredmény nem ugyanaz, a lazsáló munkás bére a vállalkozónak ablakon kidobott pénz.
Külföldről hozzák a munkást
A korábbi években gyakran jöttek Erdélyből munkások segíteni a gyümölcsszedésben, de mióta a román állampolgárok is szabadon dolgozhatnak az EU-ban, azóta erős a verseny a lengyelekkel a munkaerőért. Jelenleg Ukrajnából tudnak még vendégmunkásokat hozni, de az alapvető bizalmatlanság miatt csak olyanokat szeretnek foglalkoztatni a termelők, akik ha nagyon minimálisan is, de beszélnek magyarul. És akkor még az elszállásolás és utaztatás problémájáról nem is beszéltünk.
Mivel a mezőgazdasági területek környékén nincs még túl sok munkásszálló, legalább is nem annyi, hogy szezonban elegendőek legyenek a külföldi vendégmunkásoknak, ezért több vállalkozás tanyákat vett meg, és azokon alakítottak ki munkásszállókat - ÁNTSZ engedéllyel.
Egyébként a mezőgazdasági cégek is egyre erőteljesebben gépesítenek, így elképzelhető, hogy 5-6 éven belül megoldódnak a munkaerő-problémák, de mindig lesznek olyan betakarítási munkálatok, kézi szedések, amelyeket csak emberek tudnak elvégezni.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Van, ahol jobban fizetnek
A napszámosok is általában a törvényileg meghatározott minimálbért kapják, de vannak olyan országrészek, ahol ennél jobban fizetnek. A Csongrád megyei Szentes környékén például 700-800 forintnál kezdődnek az órabérek. Ez nem jelenti azt, hogy bármilyen munkát is végez a dolgozó, akkor is szükség lesz rá, mivel a termelők csak a jó munkaerőért fizetnek, akik jól végzik el a feladatokat. A mezőgazdaság termelékenysége véges, ezzel indokolják, hogy nem tudják nagyon emelni a béreket.
A mezőgazdasági idénymunkákra általában helyi szinten hirdetnek álláslehetőségeket, a munkaügyi központokban, helyi újságban, lokális hírportálon, esetleg szórólapokon.
Eltűnt a fekete
Az egyszerűsített foglalkoztatás bevezetése óta a mezőgazdaságból szinte teljesen eltűnt a feketemunka. Nem azon a napi 500 forinton spórolnak a vállalkozók, amiket a munkások után kell befizetni, túl nagy rizikót jelent a lebukás is, ami nagy terheket vonna maga után.
Hol a gond?
A Dunántúlon - a Balaton környékét leszámítva - egyre inkább visszaszorul azoknak a gyümölcsöknek a termesztése, amelyek betakarításához emberi munka szükséges. A nyári időszakban amúgy is szinte lehetetlen embert találni, mivel inkább a turizmusban keresik az idényjellegű munkalehetőségeket. A Balaton környéki kertészetek is gyakran Tolna és Baranya megyéből hoznak munkásokat.
Magyarországon a legtöbb gyümölcsös a Nyírségben van, ott folyamatosan munkaerő-gondok vannak.
Bács-Kiskun-Szolnok, valamint Csongrád megyében nem a gyümölcsök betakarítása, hanem a hajtatás vannak gondok. Békés megyében a határ közelsége miatt gyakran Romániából hoznak munkásokat, és az idény alatt naponta utaztatják őket.
Külföldi alma lesz a piacon?
Ha kevés a hazai alma - mert nincs aki leszedje, és a fán marad - akkor drágábban lehet megvenni, és a nagy áruházláncoknak kifizetődőbb lehet, ha külföldről hozzák be a terméket. Idén a jég sem kímélte a magyar almát, így kevesebb a termés is. Úgy tűnik, hogy nehezen ugyan, de sikerül megoldaniuk a termelőknek, hogy ne rohadjon a fára a gyümölcs, és ha vélhetően kicsit magasabb áron is, de magyar alma legyen a boltokban.