Pénzcentrum • 2016. augusztus 24. 14:08
Alig néhány munkavállaló számíthat cafeteriára a következő egy év során: a kkv-k közel kétharmada nem tervezi béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit - derül ki a K&H kkv bizalmi index adataiból. Az adótörvények változása következtében a vállalkozások már most elkezdték újragondolni cafeteria rendszerüket: a pénzbeli jutalom máris a harmadik helyre lépett elő a juttatások között, amelyet az étkezési hozzájárulás és a közlekedési költségtérítés előz meg.
A következő egy évben nagyítóval kell majd keresni a béren kívüli juttatást nyújtó vállalkozásokat. Az év eleji átmeneti javulást követően ugyanis tovább folytatódik a csökkenő trend, amellyel újabb mélypontot ért el a cafeteriát tervező cégek aránya. Az új cafeteria rendszer tervének bejelentésekor készült felmérés eredménye szerint a következő egy év során a kkv-k mindössze 37 százaléka kalkulál a béren kívüli juttatások valamelyik formájával, ami az elmúlt tizenkét év legalacsonyabb aránya.
Az adótörvények módosítása következtében a vállalkozások már most elkezdték újragondolni cafeteria rendszerüket. Ezt mutatja, hogy bár továbbra is első helyen az Erzsébet-utalvány, ezt követően pedig a munkába járás költségeinek térítése áll, de mindkét elem népszerűsége jelentősen visszaesett (25-ről 18 százalékra és 18-ról 10 százalékra), a pénzbeli jutalom azonban a harmadik helyre lépett elő a juttatások között. Ez egybevág a jövő évi adóváltozásokkal, amely szerint évi 100 000 forintot lehet majd nyújtani a munkavállalónak kedvező adóteherrel, miközben az Erzsébet-utalvány és a közlekedési hozzájárulás kikerül a béren kívüli juttatások köréből.
A közlekedési költségtérítés népszerűsége gyakorlatilag 8 éve folyamatosan csökken, 2017-től ráadásul az e körbe tartozó helyi utazási bérlet már nem minősül béren kívüli juttatásnak - csakúgy, mint az Erzsébet-utalvány-, hanem az ún. egyes meghatározott juttatások körébe fog tartozni, 49,98 százalékos közteherrel. Az üzemanyag-támogatás azonban továbbra is béren kívüli juttatás marad, mértéke jövőre 9-ről 15 forintra emelkedik kilométerenként.
Előnyben a Dunántúl
A különböző méretű cégek általában igen eltérő arányban alkalmaznak cafeteriát, most azonban viszonylag egységes képet mutat a szektor. A mikrovállalkozások harmada, a kis-és középvállalkozások 40 százaléka kalkulál béren kívüli juttatással. Régiós szinten viszont jelentős eltérés figyelhető meg: Nyugat-Dunántúlon a legkedvezőbb a helyzet, itt a cégek több mint fele (53 százalék) tervezi béren kívüli juttatással támogatni dolgozóit. Ezzel szemben a fővárosban és Pest megyében dolgozók ennél jóval alacsonyabb arányban számíthatnak ilyen jellegű bérkiegészítésre. Szektorok szerinti bontásban csupán az ipari, építőipari cégek számolnak az átlagnál magasabb arányban (45 százalék) cafeteriával.